33. § (1) Nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha az adóalany a terméket és a szolgáltatást
a) közvetlenül a 30. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz használja fel, hasznosítja;
b) teljes egészében az adóalanyiságát eredményező gazdasági tevékenységi körön kívüli célra használja fel, hasznosítja, ide nem értve azt az esetet, ha a terméket és a szolgáltatást a 7. § (3) bekezdésében vagy a 9. §-ban meghatározott célok elérése érdekében használja fel, hasznosítja;
c)
üzemanyagként közvetlenül személygépkocsi üzemeltetéséhez használja fel, hasznosítja.a) ólmozott és ólmozatlan motorbenzin (vtsz. 2710 11 41, 2710 11 45, 2710 11 49, 2710 11 59) beszerzése,
b) személygépkocsi, 125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpár (vtsz. 8711-ből), jacht és sport- vagy szórakozási célú hajó (vtsz. 8903) beszerzése,
c) élelmiszerek és italok beszerzése,
d) éttermi, cukrászati és egyéb nyílt árusítású vendéglátó-ipari szolgáltatások igénybevétele,
14/2007. Számviteli kérdés Társaságunk a telephelyén biztosítja az étkezési lehetőséget, amelyet egy külső cég szállít. Helyes-e a gyakorlat, hogy a beérkező számla áfatartalmát teljes egészében visszaigényeljük, belső számlában kiszámlázzuk egy tételben a levont, illetve külön sorban az adómentes részt? Helyes-e az összevont számlázás? Kötelező-e az egyének térítését számlázni? Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 33. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján az étkeztetést biztosító külső cég számlájában felszámított áfa nem vonható le, kivéve, ha az igénybe vett vendéglátó-ipari szolgáltatás beszerzése továbbértékesítési céllal vagy az áfatörvény 8. §-ának (4) bekezdése szerinti céllal (közvetített szolgáltatásként) történik. Ez a társaság alkalmazottai részére biztosított étkeztetés esetében csak akkor valósulna meg, ha az alkalmazottak a teljes étkezési költséget megtérítenék.
Az áfatörvény 32. §-ának (6) bekezdése szerint: ha az adóalany részben nem az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenysége céljára szerezte be a terméket, illetve vette igénybe a szolgáltatást (ilyennek tekinthető a társaság alkalmazottai részére biztosított étkeztetés is), akkor a 38. § szabályai szerint élhet adólevonási jogával.
A költségtérítés számviteli elszámolásával kapcsolatban meg kell jegyezni: a társaság jogszabályi előírás alapján költségtérítést fizethet az alkalmazottaknak, fordított esetben azonban nem költségtérítésről van szó, hanem a felmerült költségek ellenértékének a megtérítéséről, amelyet a társaságnak az alkalmazottak felé - egyedileg külön-külön - számláznia kell, mivel áfaköteles, az áfa felszámításával.
A helyes számviteli elszámolás:
- a külső cég étkeztetési számlájának az áfa nélküli értékét igénybe vett szolgáltatások költségei között kell elsődlegesen elszámolni,
- a külső cég étkeztetési számlájában szereplő áfát az áfatörvény 38. §-a szerinti arányos megosztás módszerével kell megosztani:
= a megtérített részre jutó előzetesen felszámított áfa levonható (csak ez és nem az egész),
= a meg nem térített részre jutó előzetesen felszámított áfa nem vonható le, azt a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni,
- az igénybe vett szolgáltatások költségei közül a személyi jellegű egyéb kifizetések közé át kell vezetni a külső cég által számlázott - áfa nélküli - összegből az alkalmazottak által meg nem térített hányadot.
Így tehát az alkalmazottak által megtérített étkezési költségeket egyedileg (legalább havonta) az áfa felszámításával számlázni kell. A megtérített összeget az egyéb bevételek között, a felszámított áfát fizetendő áfaként kell elszámolni.
[1992. évi LXXIV. törvény 33. § (2) d), 2000. évi C. törvény 3. § (7) 1., 3. pontjai]
e) szórakoztatási szolgáltatások (SZJ 55.40, 92.33, 92.34, 92.72) igénybevétele,
f) személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódó termékek beszerzése és szolgáltatások igénybevétele,
g) távolsági és helyi személytaxi-közlekedés (SZJ 60.22.11) igénybevétele,
h) parkolási szolgáltatás igénybevétele, illetve úthasználati díj fizetése, kivéve a 3,5 tonnát meghaladó legnagyobb össztömegű gépjárművel (ideértve az autóbuszt is) történő parkolási szolgáltatás igénybevétele, illetve úthasználati díj fizetése,
i) lakóingatlan építéséhez, felújításához kapcsolódó beszerzések,
j) a 2. számú melléklet 2. pontja alapján tárgyi adómentesnek nem minősülő lakóingatlan beszerzése
esetén feltéve, hogy a beszerzés nem továbbértékesítési, vagy nyilvántartásában közvetlen anyagként való felhasználási, vagy a 8. § (4) bekezdése szerinti céllal történik.
(3) A (2) bekezdés f) pontja nem vonatkozik a személygépkocsi-kölcsönzéssel (SZJ 71.10.10.0-ból) foglalkozó adóalanyra, a kölcsönbe adott személygépkocsik tekintetében, továbbá a (2) bekezdés i) pontja nem alkalmazható arra az adóalanyra, aki (amely) a beszerzéseket továbbértékesítési céllal épített lakóingatlan építéséhez használja fel, hasznosítja.
2003/115. Adózási kérdés az áfalevonási korlátozás alá eső termékekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó számlázási szabályokról
(4) Helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás (SZJ 64.20.11 és 64.20.12), mobiltelefon-szolgáltatás (SZJ 64.20.13), továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel (SZJ 64.20.16-ból) igénybevétele esetén az előzetesen felszámított adó 30 százaléka nem vonható le. Mentesül a részleges levonási tilalom alól az adóalany akkor, ha a szolgáltatás ellenértékének legalább 30 százalékát továbbértékesítési céllal, vagy a 8. § (4) bekezdése szerint számlázza tovább.
(5) A (2) bekezdés b) pontja nem vonatkozik a lakóautó-kölcsönzéssel (SZJ 71.10.10.0-ból) foglalkozó adóalanyra, a kölcsönbe adott lakóautó tekintetében.
(6) A munkáltató a vele munkaviszonyban álló távmunkavállaló magánszemély részére a távmunka végzéséhez átadott termékeket terhelő előzetesen felszámított adót olyan arányban vonhatja le, amilyen arányban a távmunkavállaló magánszemély munkavégzéssel kapcsolatos költségeit átvállalja.
(7) A (2) bekezdés j) pontja nem vonatkozik a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti pénzügyi lízing keretében történő átadás céljából beszerzett lakóingatlanra, feltéve, hogy a lízingbe adó a lakóingatlan pénzügyi lízing keretében történő átadására a 30. § (2) bekezdése szerint az általános szabályok szerinti adózást választotta. Az általános szabályok szerinti adózás a 2. számú melléklet 6. pontjának figyelembevételével érvényesül.
Az áfa-törvénynek a 2005. június 24-én hatályba lépő rendelkezései alapján a pénzügyi lízing esetén a lízingtárgy - annak eredeti besorolásától függetlenül - az általános szabályok szerinti adómértékkel adózik. A módosítás nem illeszkedik az áfa-törvény általános szabályaihoz, illetve a levonási tiltásokkal sem koherens. A módosítás eredeti szándékának megfelelően, a pénzügyi lízing keretében történő adóköteles hasznosítás céljából beszerzett lakóingatlan kapcsán az előzetesen felszámított adó levonhatóvá válik.
33/A. § (1) A 33. § (2) bekezdés b) pontjától eltérően a személygépkocsi beszerzésére jutó előzetesen felszámított adót levonásba helyezheti a kizárólag távolsági és helyi személytaxi-közlekedés (SZJ 60.22.11) szolgáltatást végző adóalany, ha a személygépkocsi beszerzését megelőző adóévben - ha az adóalany év közben jelentkezett be, az adóalanyként történő bejelentkezés időpontjától kezdődően időarányosan - az általa nyújtott szolgáltatás összesített adóalapja a 4 millió forintot meghaladta.
(2) A tárgyévben egynél több személygépkocsi beszerzése esetén az (1) bekezdés szerinti adóalapot annyiszor kell teljesíteni, ahány személygépkocsi beszerzésére a tárgyévben sor kerül.
(3) Ha az adóalany él az (1) bekezdésben biztosított adólevonási jogával, a személygépkocsi beszerzésének adóévét követő ötödik adóév végéig nem választhat alanyi adómentességet, továbbá ezen időszak alatt csak az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet folytathatja. Eltérő esetben - 60 hónapos időszakot figyelembe véve - az eltérés hónapjára, és a jelzett időszak hátralévő hónapjaira eső, korábban levont előzetesen felszámított adó időarányos részének visszatérítésére kötelezett.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott adóalany mentesül a 33. § (1) bekezdés b) pontja szerinti levonási tilalom alól, ha a személygépkocsi beszerzését követő 60 hónapon keresztül a személyi jövedelemadóról szóló törvény 70. §-ában meghatározott cégautó adót megfizeti.
