Kártérítés számlázása

[gerbera60]

Az egyik ügyfél részére bérbe adtuk a személygépkocsit. Totálkáros lett. A biztositó kártérités cimen kifizetett egy bizonyos összeget. Az önrészt  viszont  az ügyféltől kérjük. Én úgy gondoltam, hogy csak egy megállapodás születik és az alapján a kártéritést befizeti. Ő viszont ragaszkodik a számlához.  Felmerül benne, hogy ez most ÁFA-s vagy sem.        

[garbo50]

Szia!

Látom senki nem reagál kérdésedre, bár konkrét eset szerint nem tudok tanácsot adni, megpróbálom más oldalról megközelíteni a dolgot.

Vegyük alapul a biztosító által fizetett kártérítést. A biztosító általában áfa nélküli értéket térít. Itt biztosan nincs áfa felszámítva. A másik oldalról megközelítve, a személygépkocsi áfája nem vomható le. Amennyiben ezt a két szempontot vesszük alapul akkor áfa nélkül kell a számlát kiállítani.

Remélem ezután, mint esetleges elgondolkodtató bejegyzésre, lesz aki érdemben, tapasztalat után reagál.

Üdv.

[gerbera60]

Szerintem ÁFA mentes, mert nem valósul meg sem termék ért., sem szolg. nyujtás, csupán a károm egy részét az ügyfelem tériti meg. Pl.: 10 % önrész

[thzs]

Sziasztok!

A kártérítés 2007. decemberig áfa mentes volt, és tényleg nem kellett kiszámlázni. (Gondolom hogy az ügyféllel kötött szerződésben részleteztétek hogy milyen kötelezettsége van ha kár származik, és ezt az ügyfél a szerződés aláírásával elfogadta.)

Na de ki tudta kikövetkeztetni az új törvényből ezt? Meg kellene nézni, mert érhet még minket meglepetés ha a régi évtizedes beidegződés alapján próbálunk dönteni. 

Zs. 

[melcsi62]

Szia!

Ha már a biztosító fizetett, akkor feltételezem 2007-es dologról kérdezel.

Beteszek egy anyagot, ami dec.31-el még hatályosan:

1994/307. Adózási kérdés
A kártérítés áfa-rendszerbeli kezelése
Az általános forgalmi adóról szóló - módosított - 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) 13. § (1) bekezdés 1) pontja értelmében a kártérítés nem tartozhat az ellenérték mint tartozás kiegyenlítésére fordított vagyoni érték fogalomkörébe. Károkozás esetén ugyanis a károsult nem a saját tevékenységének ellenértékeként jut vagyoni értékhez, hanem egyszerűen csak a kártérítés általános szabályait tartalmazó, többször módosított 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. § (1) bekezdése alapján a károkozó köteles az általa jogellenesen okozott kárt neki megtéríteni. (Ok-okozati összefüggés tehát nem a károsult és a kártérítés, hanem a károkozó és a kártérítés között van.)
Ebből az következik, hogy a károsult nem végez az áfa-törvény 6-8. §-ában meghatározott értékesítést a károkozó felé a káresemény bekövetkezésekor. Így áfa-fizetési kötelezettség a károsultnál - a káresemény vonatkozásában - nem állhat fenn. (A kártérítés pénzbeli összege áfa-körön kívüli bevétel.) Mivel a károkozó a kár pénzbeli megtérítésével az áfa-törvény 6-8. § alapján adóztatható tevékenységet nem folytat, önmagában a kártérítés pénzösszegének átutalása miatt a károkozónak sincs áfa-fizetési kötelezettsége.
Természetesen, ha a károkozó bizonyos termékek ellenérték nélküli átadásával kívánja a megtérítendő kár összegét kiváltani, akkor nála az áfa-törvény 7. §-ában meghatározottak alapján termékértékesítés valósulhat meg, mely után a károkozónak - immár nem károkozói, hanem vállalkozói adóalanyi minőségben - áfa-fizetési kötelezettsége keletkezhet.
Abban az esetben, ha a károkozó a kár pénzbeli megfizetése helyett a károsultat ingyen szolgáltatásnyújtással elégíti ki, áfa-fizetési kötelezettsége nem lesz, hiszen az ingyen végzett szolgáltatások nem minősülnek szolgáltatásnyújtásnak [áfa-törvény 8. § (1) bekezdés].
(PM 64443/1994. Forgalmi adó főosztály - APEH 9240210789/1994. Adónemek főosztálya, AEÉ, 1994/11.)