Őrzés-Védés határozott idejű elszámolás?

Elküldve:
csüt. jan. 01, 1970 1:00 am
Szerző: karacsonyii
Sziasztok!
A kérdésem az lenne, hogy szerintetek a bevágott szerződés alapján határozott idejű elszámolásnak minősül-e a szolgáltatás?
Szerződő felek jelen Vállalkozási Szerződésben meghatározott feladatok teljesítéséért vagyonvédelmi és portaszolgáltatás esetén 550 Ft/óra/fő+25% Áfa recepció és portaszolgáltatási feladatok ellátásáért nettó 800 Ft/óra/fő+25% Áfa vállalkozói díjban állapodnak meg. A szerződésben vállalt feladatok teljesítésével felmerülő egyéb költségeket a Vállalkozó viseli.
A vállalkozó a tárgyhónapot követően a teljesítésről számlát állít ki,melyet az őrutasításban megnevezett személyek igazolnak.
Megrendelő köteles a számla ellenértékét annak átvételét követően 8 napon belül a Vállalkozó számlájára átutalni.
Köszönöm!
Ildikó
Őrzés-Védés határozott idejű elszámolás?

Elküldve:
csüt. feb. 14, 2013 5:43 pm
Szerző: szedlacsek
Szerintem határozott idejű elszámolás.
De!! Az 550 Ft/óra még a minimálbért + járulékait sem fedezi. Húzós bírság is lehet a vége.
Őrzés-Védés határozott idejű elszámolás?

Elküldve:
csüt. feb. 14, 2013 6:02 pm
Szerző: karacsonyii
Bocsi, ez még 2004-ben kötődött, így az árak értelemszerűen azóta változtak.
Őrzés-Védés határozott idejű elszámolás?

Elküldve:
csüt. feb. 14, 2013 8:21 pm
Szerző: vera25
Igen, ez határozott idejű, mert - feltételezem - rendszeresen, havonta számlázzák le a dijat.
A teljesités és a fizetési határidő meg kell hogy egyezzen az ilyen számlákon.
Őrzés-Védés határozott idejű elszámolás?

Elküldve:
csüt. feb. 14, 2013 10:08 pm
Szerző: palmika
Azért kopizom ide az áfa tv ide vonatkozó részét, hogy lássátok, hogy a számlának nem kötelező adattaratma a teljesítés dátum. ebből kifolyólag a számla "teljesítési határideje" akár a számviteli teljesítés is lehet, de tudni kell, hogy mikor kell bevallani, mikor vonható le az áfa.
Nem hibázik senki, ha a teljesítés dátuma nem egyenlő a fizetési határidővel. ezt a könyvelőnek kell tudni mikor állíthatja/ mikor kell beállítani a bevallásba...
"169. §217 A számla kötelező adattartalma a következő:
a) a számla kibocsátásának kelte;
b) a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja;
c) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette;
d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének
da) adószáma, amely alatt mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy
db) adószáma, amely alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették, vagy
dc) adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegye, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyra a k) pont szerinti áthárított adó a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön;
e) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe;
f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;
g) a 163. § (1) bekezdés a) és b) pontjában említett időpont, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől;
h) a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, a XIII/A. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti adózás alkalmazása esetében;
i) az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára vagy a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;
j) az alkalmazott adó mértéke;
k) az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja;
l) az „önszámlázás” kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő állítja ki;
m) adómentesség esetében jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;
n) a „fordított adózás” kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett;
o) új közlekedési eszköz 89. §-ban meghatározott értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó, a 259. § 25. pontjában meghatározott adatok;
p) a „különbözet szerinti szabályozás - utazási irodák” kifejezés, a XV. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében;
q) a „különbözet szerinti szabályozás - használt cikkek” vagy a „különbözet szerinti szabályozás - műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás - gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezés, a XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében;
r) pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma."