importőr - nagyker szállítói szerződés

[munkaltatomunkavallalo]

Adott egy importtal foglalkozó cég, aki egy nagykerbe szeretne beszállító lenni.
Kapott egy szerződéstervet a következő pont van benne:

idézet a szerződésből

Forgalmi visszatérítés (bonusz): a Vevő a Szállítótól történő vásárlásai alapján forgalmi bonuszra jogosult.

A forgalmi visszatérítés mértéke a ténylegesen teljesített szállítások nettó (Áfa nélküli) értékének. xx%-a.

A forgalmi visszatérítés a szerződő felek minden naptári negyedévet követő hónap tizedik (10.) napjáig kötelesek elszámolni.

A vevő a ténylegesen megtörtént szállításokról cégszerűen aláírt pénzügyi elszámolást készít. Az elfogadott elszámolás alapján a forgalmi visszatérítés értékét Vevő jogosult a soron következő számla (számlák) kiegyenlítésénél levonni.

A forgalmi visszatérítés (bonusz) az Áfa-törvény 71.§. 1. bekezdés a. pontja szerint árengedménynek minősül, így nem képez Áfa alapot.

áfa törvény részlet

71. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába nem tartozik bele:
a) az olyan ár- és díjengedmény vagy ár- és díjvisszatérítés (a továbbiakban együtt: árengedmény), amelyet az eredeti esedékességhez képest az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak;

Ez a 71. § (1) a) azt jelenti, hogy ha a megadott pl. 30 napos fizetési határidőn belül korábban fizetnek, akkor kapnak engedményt, ha nem, akkor elesnek az engedménytől?

hogyan értelmezzük a szerződésből bemásolt szövegrészt és a hivatkozott áfa törvényt együtt?
mit is jelent ez konkrétan? (nem vagyok könyvelő)
rendben van így?

Az importőr már fél éve beszállít a nagykerbe, visszamenőleg akarják aláíratni a szerződést. Ez mennyire korrekt vagy szabályos?

[validitas]

A szerződésben nem a hivatkozott §-nak megfelelő engedményről van szó.

Itt szerződésen alapuló forgalmi engedményről van szó. Amennyiben az engedménnyel érintett számlákat nem helyesbítik számlával egy tekintet alá eső okirattal (áfa-tv. 170.§), akkor az eredeti áfa-alapot és áfát ez az engedmény utólag nem csökkenti.

Viszont áfa alapot maga a bónusz nem képez, hiszen nem értékesítés, nem szolgáltatásnyújtás.

A szerződésben szereplő hivatkozás szerintem nem megfelelő, de egyébként nincs más gond vele. Egyéb bevételként kell könyvelni az engedményt kapónál.

Az természetesen szabálytalan, hogy visszamenőlegesen akarnak szerződést aláíratni, de sajnos a gyakorlat az, hogy a "nagyok" diktálnak, a beszállítók meg kénytelenek elfogadni, vagy elesnek az üzlettől.

Üdv

[munkaltatomunkavallalo]

köszönöm a választ

arra lennék kíváncsi, hogy a 71. § (1) a) hogyan kell értelmezni,
mikor, milyen engedményre kell alkalmazni (esetleg példával bemutatva)

illetve, a szerződés szövege alapján melyik jogszabályok vonatkoznak rá?

[Bakosné]

A fenti engedmény a fizetéshez kapcsolódik. Ha a határidő lejárta előtt fizet a vevő, kaphat a késedelmi pótléknak nagyjából megfelelő -mintegy negatív késedelmi kamat- összegű engedményt. Ezt is úgy kell könyvelni mint fent részletezték. Szerződés és elszámolás alapján veszed kiegyenlítettnek a számlát
Márti

[tothkornelia69]

A kérdező/beszállító egyéb ráfordításként fogja könyvelni, a nagykernél lesz egyéb bevétel.

[Bakosné]

Köszönöm a kiigazítást.Nem figyeltem ki a kérdésfeltevő.
Márti

[validitas]

A 71.§ (1) a) alkalmazása abban az esetben lehetséges, ha előre fizetés történik és erre tekintettel ad engedményt a szállító a teljesítésig.

A mennyiségi engedményre a 71.§ (1) b) vonatkozik, ha az a teljesítésig megtörténik (nem utóbb, hanem azzal egyidejűleg).

A kulcsszó a teljesítésig, tehát nem utólag, mint a kérdéses forgalmi visszatérítés esetében. Ha az engedmény tehát a teljesítéssel egy időben megtörténik, számlázásra kerül, az engedmény értelemszerűen nem tartozik bele az adó alapjába.

A kérdéses forgalmi visszatérítés azonban utólagos (hiszen a forgalmat csak utólag lehet kimutatni, ráadásul a szerződésben is negyedéves elszámolás van).

Erre a 77.§ (3) bekezdése vonatkozik:
"(3) Az adó alapja utólag csökkenthető, ha a teljesítést követően adnak a 71. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint árengedményt."

Az áfa-alapja azonban utólag csak akkor csökkenthető, ha az engedménnyel érintett számlákat helyesbítik - számlával egy tekintett alá eső okiraton, 78.§ (1) b).

Miután a szerződésben is szerepel, hogy számla helyesbítés nem történik, ezért az áfa alapja utólag nem csökkenthető.

Ez a forgalmi visszatérítés nem értékesítés, nem szolgáltatásnyújtás (az áfa-törvény definíciója szerint), ezért nem tartozik a törvény hatálya alá, így számla kiállítása nem történhet, csak egyéb számviteli bizonylat szükséges a számviteli elszámolásához, dokumentálásához, pénzügyi rendezéshez.

Üdv