Sziasztok! A 2008. előtti időszakra vonatkozóan az APEH feltett egy tájékoztatót, amiből nekem az jön le, hogy ÁFA önellenőrzés keretében lehetett élni a késve kapott, vagy egyéb ok miatt ÁFA analitikából kimaradt,stb.. szállítói számla esetében az "eredeti, számlán szereplő" teljesítés dátuma szerinti bevallás korrigálásával..
--- Most viszont én sem látom egyértelműnek, hogy ha mondjuk későn érkezik a bevallást készítőhöz, vagy akár magához az adózóhoz az adott szállítói számla - és most tekintsünk el attól, hogy a kérdezőnél a bevallásból kimaradt kimenő számla okán mindenképpen önellenőrizni kell a III.n.évi ÁFA bevallást -, akkor amikor a számla már rendelkezésére áll, a számla birtokában önellenőrzésként érvényesítheti-e ( az egy dolog, hogy nem köteles levonható ÁFA növekmény miatt önellenőrzésre) a plusz levonható ÁFA jogát, arra hivatkozással, hogy az ÁFA tv. 119.§.(1) bek. szerint az adólevonási jog akkor keletkezik, amikor az előzetesen felszámított adónak megfelelő fizetendő adót meg kell állapítani....
A számlát kibocsátó szállítónak a fizetendő ÁFÁ-t meg kellett állapítani ezek szerint augusztusban.. tehát a vevő levonási joga is augusztusban keletkezett elméletileg, amivel a számla birtoklásának hiányában nem élt az azon időszakra vonatkozó bevallásában.. Ha a korábbi ÁFA tv. 36.§.(5) magyarázatából indulunk ki (s már akkor is kötelem volt, hogy a számla birtokában lehetett élni a levonási joggal).. az art.49.§-a lényegét tekintve szerintem nem változott .. és gondolok az alábbi részre az APEH-es cikkből:
"Mindezek alapján az Áfa-törvény 36. § (5) bekezdésének és az Art. 49. §-ának szabályából nem következik, hogy amennyiben az adóalany az adólevonási jog megnyílásának adó-megállapítási időszakában nem élt adólevonási jogával, akkor utóbb azt önellenőrzéssel nem érvényesítheti, hanem csak (elévülési időn belül) a jövőre nézve gyakorolhatná.
Ha átültethető a 2008. előtt hatályos ÁFA törvényi hivatkozással és Art.49.§-ra hivatkozással tett tájékoztatás, azzal, hogy a levonási jog a számla alapján megnyílt volt 2010. augusztusban (tehát a III.n. évben), de egyéb ok (speciel az adózó "ekkora figyelmet fordít arra, hogy mit mikor ad oda a könyvelőnek, aki az ÁFA bevallást is készíti" ) miatt az adózó nem élt a legkorábbi megnyílási joggal, attól önellenőrzés keretében később élhet "visszamenőleg" .. tehát HA átültethető az elv, akkor nekem is az a véleményem, hogy a III.n. évi ÁFA bevallás önellenőrzésénél ez a könyvelőnek későn átadott számla levonható ÁFA is számbavehető, és akkor csak (115 mínusz 15) 100 eFt lesz az önellenőrzéssel megfizetendő ÁFA különbözet és ez után fizetendő az önellenőrzési pótlék is.
De azért nekem is ott van az a HA, mert vagy nem emlékszem, vagy nem olvastam a már 2008. januártól hatályos ÁFA tv-re hivatkozással egyértelmű értelmezést, állásfoglalást ebben a kérdésben.
Az a dolog, hogy nem mindegy, hogy csak a vállalkozó adta oda későn a számlát a könyvelőnek, vagy már a vállalkozó is késve ( a bevallás beadását követően) kapta azt kézhez .. a különbség tétel nekem azért nem mérvadó különbség, mert nehezen bizonyítható, ha a számla küldése nem postán ajánlottan, vagy tértivevényesen történt, hogy a vállalkozó kezeihez mikor is került, illetve mikor bocsátotta ténylegesen rendelkezésre a szállító azt a számlát.. az, hogy a könyvelő mikor vette át: én az ilyen húzós bizonylatok esetében minden esetben rájegyzem és elismertetem a vállalkozóval, hogy bizony ő azt, mikor adta át a könyvelőnek, de ez utóbbi már csak a könyvelő védelmét szolgálja...
Üdv.