Informatikai szolgáltatás

[karacsonyii]

Sziasztok!

Egy olyan kérdésem lenne, hogy 2008-ban kötött keretszerződés azt írja, hogy a megbízó a megbízottat megbízza informatikai szolgáltatás elvégzésével. A mebízó mindig egyedi megrendelés keretében kéri a megbízottat a feladatok ellátására, illetve a teljesítési jegyzőkönyv időpontja lesz a számla teljesítési időpontja.

Szerintetek ez folyamatos vagy nem folyamatos szolg. nyújtás?

Köszönöm!

Üdv.. Ildikó

[zspotorke]

Szia Ildikó!

Véleményem szerint a keretszerződésen belüli ügyletek önálló ügyletek, mert a vevő egyoldalú akaratától (keretfelhasználás, egyedi lehívás, stb) függő megrendelések. A keretszerződésen belül, minden egyes szerződést az Art. 172. § (20) bekezdése szerint kell megítélni. 

Folyamatos teljesítésűnek az az ügylet tekintendő , amely alapján azonos felek között, rendszeres és ismétlődő jelleggel, jellemzően azonos tartalommal történik szolgáltatás és ellenszolgáltatás. Ezeknél az ügyleteknél kiemelt elem a szolgáltatásnyújtó, termékértékesítő állandó rendelkezésre állása és teljesítése.

De: 2008. január l-től az új áfatörvény ezt a fogalmat megszüntette és ma már részletfizetésről, illetve határozott időtartamra szóló elszámolásról beszélhetünk. Ezekben az esetekben az adófizetési kötelezettség az adott részlet vagy elszámolás esedékessége időpontjában keletkezik (2007. évi CXXVII. törvény 57.§, 58.§)

Üdv:P.Zsuzsa

[vadalma74]

Szia,

Ezt a cikket találtam még hozzá, sztem segít, bejelöltem a rá vonatkozó részt:

"Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 58.§-ának (1) bekezdése úgy fogalmaz, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik.

Egyet azonban tudomásul kell vennünk. Mégpedig azt, hogy a pontos megítéléshez elengedhetetlen a szerződés.

Tudniillik a szerződésből állapítható meg, hogy olyan ügyletek teljesítéséről van-e szó, amikor a felek egymással folyamatosan kapcsolatban állnak, és erről határozott időközönként számolnak el. Ilyenkor az erre az időtartamra szóló számla teljesítési időpontjának - s ezzel együtt az adófizetési kötelezettség keletkezése napjának - megállapítására az áfatörvény 58.§. rendelkezését kell alkalmazni. Ebben az esetben azonban gyűjtőszámláról nem beszélhetünk, mert ezen a számlán, egy teljesítési időpont szerepel, hiszen egyetlen teljesítésről van szó egy szerződésben meghatározott időszak alatt.

Fontos szempont viszont, hogy abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja a 12 hónapot - időarányos részteljesítésként - teljesítésnek minősül a tizenkettedik hónap utolsó napja is. Tehát nincs meghatározva ugyan, hogy mennyi időnként kell elszámolni a folyamatos teljesítésekkel, de a végső határidő maximum 12 hónap. Akkor bekövetkezik az áfa-fizetési kötelezettség.

A régi folyamatos szolgáltatás fogalmáról (közüzemi szolgáltatások) nem beszél az új áfa-törvény, de az 58.§. megfogalmazásából következik, hogy ide tartoznak. Valamint a bevezetőben felsorolt tevékenységek mindegyike ide tartozik, ha így szól a szerződés.

Szeretném felhívni a figyelmet, hogy az ún. keretszerződések nem alkalmazhatók ebben a kérdésben. Ha például keretszerződést kötök egy villanyszerelő vállalkozással, hogy bármikor hívhatom, ha szükségem van rá, az nem jelent folyamatos üzleti kapcsolatot, hiszen nem fizetek neki átalánydíjat. Hívom, kijön, elvégzi a munkát, és számlázza. Amennyiben viszont a folyamatos karbantartásért és rendelkezésre állásért átalánydíjat fizetek, akkor logikus, hogy meghatározott időszakonként számolunk el.

Általánosságban elmondhatjuk azt is, hogy amikor a vállalkozás megbízási szerződést köt valakivel valamilyen feladat folyamatos ellátására, - például munkavédelmi feladatok, - akkor megalapozottan gyanakodhatunk a határozott időre szóló elszámolás alkalmazására, hiszen nem egy feladat elvégzésével bíztuk meg, hanem egy témakörben a felmerülő feladatok folyamatos ellátására. A szerződésben szerepelnie kell a határozott időre szóló elszámolásra vonatkozó megállapodásnak, az időszak meghatározásának, valamint a fizetési határidőnek is. Ez utóbbi kifejezetten szerződéses elem. Ha megnézik, az új áfa-törvényt, akkor a számlán nem kötelező feltüntetni a fizetési határidőt, azonban a Polgári Törvénykönyv értelmében a feleknek ebben a kérdésben meg kell állapodniuk. Egyébként más szerződéses jogosultságok is következnek belőle. Ezért hangsúlyozom mindig a szerződés írásba foglalását.

Személyes véleményem, hogy a szerződés az 58.§-nak megfelelő - az elszámolási időszakot és a fizetési határidőt is tartalmazó - megfogalmazásával az eddig felsoroltakon kívül olyan gazdasági eseményekre is kiterjeszthető ez a szabály, amelyre a törvényalkotó nem is gondolt, hiszen csak a 10 § a.) pontjában definiált értékesítést zárta ki ebből a körből. Ezáltal sok esetben közelebb kerülhet a számla kifizetése az adófizetési kötelezettség keletkezéséhez."

Üdv.

Andi 

http://www.adoforum.hu/cikk/46593/a-hatarozott-idore-szolo-elszamolas-nem-gyujtoszamlas?wa=edas0807h