előleg számla stornója

[validitas]

Ez a "számlával egy tekintet alá eső okirat" (értelemszerűen ugye ez számla) a világ legnagyobb baromsága, már megint valamilyen begyepesedett fafejű minisztériumi vaskalap hülye szó szerinti fordításából született rémséges valami! Azt hitte magáról, hogy baromi okos, szó szerint lefordított valamilyen eu-s szöveget! Húúúúú, de mérges vagyok!

[validitas]

Tehát szerinted akkor az oké, hogy összebeszélek egy partnerrel, kiállít a cégem felé most 100 mill Ft+Áfáról számlát (vagy fenti véleményed értelmében akár előlegszámlát is), amit én nem fizetek meg, de a levonhatóba berakom. Így máris 20mill.Áfával kevesebbet kell befizetnem (mely összeget akár le is köthetek). Majd jópár hónap múlva ír nekem egy ilyen csodás "számlával egy tekintet alá eső okiratot", és abban az időszakban meg majd beírom a fizetendőbe. Így nyerek egy csomó kamatot is akár. És ezt játsszuk majd pár ismerős céggel keresztbe-kasul, oda-vissza.

Szóval ez így oké?

[garbo50]

Akkor nézzük a pontos szöveget, pedig utálok §-okat bemásolni.

170. § (1) A 168. § (2) bekezdésében említett okirat kötelező adattartalma a következő:

a) az okirat kibocsátásának kelte;

b) az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja;

c) hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja;

d)

e) a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetőleg annak számszerű hatása, ha ilyen van.

(2) Eltérő rendelkezés hiányában a 168. § (2) bekezdésében említett okiratra a továbbiakban e törvénynek a számlára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Tehát ha valamit stornózok, igaz nem a számla nevéből, de a tartalmából következnie kell, amit te törvényhelyileg kiemeltél az a helyesbítésre igaz, a kiemelések is különbözetről, csökkenésről szólnak.

Ez  olyan mintha meg sem történt volna. Tehát eredeti állapothoz(időponthoz) kell visszatérni, hogy meg nem történté tegyük.

[adamo21]

Adólevonási jog gyakorlásának módja 131. § (1) A belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adómegállapítási időszakban megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentheti az ugyanezen vagy korábbi adómegállapítási időszakban (időszakokban) keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegével. (2) Ha az (1) bekezdés szerint megállapított különbözet előjele negatív, a különbözetet a belföldön nyilvántartásba vett adóalany a) a soron következő adómegállapítási időszakban veheti figyelembe úgy, mint az akkori adómegállapítási időszakban az (1) bekezdés szerint megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentő tételt, illetőleg b) a 186. §-ban meghatározott feltételek szerint és módon az állami adóhatóságtól visszaigényelheti. 132. § (1) Abban az esetben, ha a levonható előzetes felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be, az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét érintő különbözet rendezésére a (2)-(4) bekezdések alkalmazandók. (2) Ha az (1) bekezdésben említett változás eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét a különbözet csökkenti, az adóalany köteles a különbözetet úgy figyelembe venni, mint a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adó összegét növelő tételt abban az adómegállapítási időszakban - a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel -, amelyben az (1) bekezdésben említett változás bekövetkezik. (3) Abban az esetben, ha az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege közvetlenül olyan, a 127. § (1) bekezdésében említett okiraton alapul, amelyet más fél (hatóság) bocsátott ki, a különbözet (2) bekezdésben említett rendezése arra az adómegállapítási időszakra esik, amelyben a különbözet alapjául szolgáló, a 127. § (1) bekezdésében említett okiratot módosító vagy azt érvénytelenítő okirat az adóalany személyes rendelkezésére áll, de nem később, mint a módosító vagy érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja. (4) Ha az (1) bekezdésben említett változás eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét a különbözet növeli, az adóalany jogosult - az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül - a különbözetet úgy figyelembe venni, mint a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított levonható előzetesen felszámított adó összegét növelő tételt, legkorábban, abban az adómegállapítási időszakban, amelyben személyes rendelkezésére áll a különbözet alapjául szolgáló, a 127. § (1) bekezdésében említett okiratot módosító okirat.

[adamo21]

III. Fejezet

ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE, FIZETENDŐ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA

Általános szabályok

55. § (1) Az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (a továbbiakban: teljesítés).

(2) Az (1) bekezdéshez fűződő joghatás beáll abban az esetben is, ha teljesítés hiánya ellenére számlakibocsátás történik. A joghatás a számlán a termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtójaként szereplő személyre, szervezetre áll be, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a számlakibocsátás ellenére teljesítés nem történt, vagy ha teljesítés történt ugyan, de azt más teljesítette.

Bizonyítékként pedig a számlával egy tekintet alá eső okirat bír. 

[validitas]

Szerintem mindkét félnek (ha a partner levonható áfaként a bevallásában figyelembe vette az áfát) önellenőríznie kell az alábbiak miatt :

59. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően pénz vagy készpénzhelyettesítő fizetési eszköz formájában ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani.

120. § Abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet

d) előleg részeként megfizetett;

A kérdésben szereplő esetben nem történt meg az előleg megfizetése, tehát sem fizetendőként, sem levonhatóként nem lehet számbavenni!! Az lenne a feltétel, hogy meg legyen fizetve az előleg!

Egyébként az általad beidézett 55.§ többet is tartalmaz, mint amit aláhúztál:

55. § (1) Az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (a továbbiakban: teljesítés).

(2) Az (1) bekezdéshez fűződő joghatás beáll abban az esetben is, ha teljesítés hiánya ellenére számlakibocsátás történik. A joghatás a számlán a termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtójaként szereplő személyre, szervezetre áll be, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a számlakibocsátás ellenére teljesítés nem történt, vagy ha teljesítés történt ugyan, de azt más teljesítette.

Azt hiszem, az minden kétséget kizáróan bizonyítható, hogy történt-e előlegfizetés, vagy sem.

Üdv: Böbe

 

[biarnei]

Sziasztok! Sikerült egy jó kis témába belenyúlnom. Ha már a §-oknál tartunk. Áfa tv. 59.§".... a fizetendő adót az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani".... Mivel ez nem érkezett be, ez ellenőrizhető a bankszámláról, valamint a pt-ból, így nincs teljesítés, miért fizessek utána áfát? Ha kapnék egy ellenőrzést, az előlegszámlát úgyis azonnal összevezetné a bankszámlával

[validitas]

Szia!

Ugyanerre jutottam én is, csak elszállt egyszer az egész válaszom, újra kellett írni, és közben írtad te is az 59.§-t. Egyetértek, lásd előző válaszom.

Üdv: Böbe

Ui: Nem tudjátok, mit lehet tenni a betűméret váltás ellen? Ha a jogtárból másolok be,mostanában mindig átvált ilyen borzasztó nagy méretű betűkre, amivel nem tudok mit kezdeni.

[adamo21]

Itt mondjuk sok minden attól is függ, hogy a vevő megkapta-e az előleg számlát vagy nem. De amúgy is még októberi hónap nem zárult le és ha a vevőnek nincs példánya és nem állítja be, vagy visszaadja az eresetit akkor azt is lehet mondani, hogy tévesen került kiállításra és még ugyanabban az időszakban észrevettem és érvénytelenítettem. Tehát még az októberi bevallás el sem készüt.

A fentiek alapján akkor nem állnak be a 131-132 és a 77-78 paragrafusok vagyis nincs akinek rendelkezésére kell, hogy álljon a 127 szerinti okirat. Mert ugye azt írja, hogy legkorábban abban az adómegállapítási időszakban amikor  személyes rendelkezésre áll.(vagyis amikor továbbíttotuk faxon, postán stb.)

[adamo21]

Aki azt mondja, hogy mindkét félnek önellenőrizni kell az nem veszi figyelembe a személyes rendelkezésre állását (storno,helyesbítő,mindegy hogy hívjuk) a számlával egy tekintett alá eső okiratnak. Pedig egyértelműen akkor áll rendelkezésre minimum amikor azt kiállítják és nem akkor amikor az eredeti számla teljesítési ideje volt.