Adófórum

Adózási és számviteli információk

Magánszemély üdülő értékesítés

ÁFA

Magánszemély üdülő értékesítés

HozzászólásSzerző: vorosgem » csüt. jan. 01, 1970 1:00 am

Sziasztok!

Magánszemély eladná az üdülőjét, kérdésem: kell-e neki emiatt valamilyen jogcímen bejelentkezni az adóhatósághoz és ÁFÁT fizetnie?

Mert az SZJa az ok, de szerintem a magánszemély nem alanya az ÁFÁnak, amikor megvette benyelte az Áfát mint végső fogyasztó.

Szerintem nem üzletszerű gazdasági tevékenység egy üdülő eladása. 

 

vorosgem
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:14 am

Magánszemély üdülő értékesítés

HozzászólásSzerző: M.Éva » kedd aug. 26, 2008 9:09 am

Igen, jól tudod.Magánszemély ingatlaneladásából származó jövedelme után az szja törvény szerint fog szja-t fizetni.

Éva

M.Éva
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:12 am

Magánszemély üdülő értékesítés

HozzászólásSzerző: vadalma74 » hétf. szept. 01, 2008 7:16 pm

Szia,
 
Bemásoltam, az ingatlan adózásra vonatkozó 2008. évi szabályokat, ÁFÁ-t csak akkor kellene fizetnie és bejelentkezni a hatálya alá, ha sorozat jelleggel értékesít. a leírás alján megtalálod mit nevez a tv. sorozat jellegnek.
 
üdv.
 
Az ingatlanértékesítésből és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmek 2008. évre vonatkozó adókötelezettségének alapvető szabályai

Az ingatlan és a vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem adókötelezettségére vonatkozó szabályok 2008. évtől jelentősen megváltoztak. Ezért, ha Ön 2008. évben ingatlant, vagyoni értékű jogot kíván átruházni, vagy ilyen jogügyletből már bevételhez jutott, kérjük olvassa el figyelmesen ezt a tájékoztató füzetet.

1. Az ingatlan és a vagyoni értékű jog fogalma

A szja-törvény [1] szerint ingatlannak minősül a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog. A vagyoni értékű jog fogalma alatt a földhasználatot, az ingatlanon fennálló haszonélvezetet, és használatot, a telki szolgalmat, valamint az ingatlan bérleti jogát kell érteni.[2]

2. Adómentes átruházás

A házassági vagyonközösség megszüntetése következtében az ingatlannak, a vagyoni értékű jognak a házastárs által történő megváltásából származó jövedelem adómentes.[3]

Ha a magánszemély más magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján ingatlant, vagyoni értékű jogot ruházott át tartás vagy járadékfolyósítás ellenében, akkor az ebből származó jövedelem szintén adómentes.[4]

A helyi önkormányzat, illetőleg az állam tulajdonában lévő lakásnak a bérleti jogáról való lemondásért kapott térítés (ideértve a bérlakásból távozó bérlőtárs részére bírói határozat alapján a lakáshasználati jog ellenértékeként fizetett összeget is), továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény szerinti kényszerbérlet megszüntetése esetén a más lakás biztosítása helyett a helyi önkormányzat által a bérlőnek fizetett térítés is adómentes.[5]

Amennyiben a magánszemély éves összes jövedelme nem haladja meg a 3 millió 400 ezer forintot, akkor a termőföld értékesítésből származó jövedelemnek a 200 ezer forintot meg nem haladó része adómentes, ha a termőföldet

  • olyan regisztrált mezőgazdasági termelőnek adja el, aki azt legalább öt évig mezőgazdasági célra hasznosítja, vagy

  • olyan magánszemélynek értékesíti, aki mezőgazdasági társas vállalkozás alkalmazottja, és e földet az őt alkalmazó társas vállalkozásnak legalább tíz évre bérbe adja.

Ha a magánszemély úgy adja el a termőföldet az előzőekben említett személyeknek, hogy az adásvétel a szövetkezeti vagyonnevesítéssel megállapított részarány tulajdonának a megszűnését eredményezi, akkor a termőföld értékesítésből származó teljes jövedelme adómentes függetlenül attól, hogy egyébként mennyi az éves összes jövedelme.

Ugyancsak jövedelemkorlátoktól függetlenül mentes a termőföld átruházás, ha a vevő magánszemély regisztrációs számmal rendelkező olyan mezőgazdasági termelő, aki állattenyésztést folytat, és az általa használt földterület nem éri el az ágazati jogszabály szerint számított mértéket (azaz a mérték eléréséig történő vásárlás jogosít az adómentességre). Ekkor is feltétel, hogy a termőföldet a vevő (egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként) öt évig az állattartó telep takarmányozása céljából használja, vagy e földet alkalmazottként legalább tíz évre az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak takarmánytermelés céljából bérbe adja.

Adómentes a termőföld-átruházás továbbá akkor is, ha az átruházás magánszemély részére birtok-összevonási céllal, települési önkormányzat részére szociális földprogram céljából, vagy a Nemzeti Földalap javára történik.

Ha az átruházás adómentessége a vevő számára előírt feltételek teljesítésétől függ, az adómentesség csak akkor érvényesíthető, ha a vevő közjegyző által készített vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratban nyilatkozik, hogy vállalja a feltételeket. Ha valótlanul nyilatkozik és utóbb az adóhatóság adóhiányt állapít meg, az a vevőt terheli. Ha a vevő a nyilatkozatában foglaltakat (azok bármelyikét) nem teljesíti, a vételi szerződésben meghatározott árat nála ingatlan átruházásából származó jövedelemként kell figyelembe venni akkor, amikor a nyilatkozata szerinti vállalást megszegte.

Ha az átruházó magánszemély az előzőeknek megfelelő adómentességet érvényesít, kötelező adóbevallást beadnia, amelyben fel kell tüntetnie az adómentesség okául szolgáló tényt, körülményt.[6]

3. A jövedelemszerzés időpontja

Az ingatlan, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jogból származó jövedelem megszerzési időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) a földhivatalhoz [7] benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog átruházása esetén az erre vonatkozó szerződés megkötésének a napja a jövedelemszerzés időpontja.[8]

4. Az ingatlanszerzés időpontja [9]

Az ingatlan, a vagyoni értékű jog adókötelezettségét nagymértékben befolyásolja az, hogy lakásnak, lakóháznak vagy más ingatlannak minősül-e az eladott ingatlan, illetve az, hogy az átruházott vagyoni értékű jog lakáshoz vagy más nem lakás céljára szolgáló ingatlanhoz tartozik-e. Továbbá jelentősége van az átruházott ingatlan, vagyon értékű jog szerzési időpontjának is.

A törvény fő szabálya szerint a szerzési időpont az a nap, amikor a magánszemély az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági határozatot) a földhivatalhoz – 1986. július 1. napja előtt az illetékhivatalhoz – benyújtotta.

Öröklés esetén a szerzés időpontja az a nap, amelyen az örökség megnyílik (az örökhagyó halálának a napja).

Földrendezés vagy kisajátítás során kapott csereingatlan szerzési időpontja az eredeti ingatlanszerzés időpontjával azonos. Az 1989. január elseje előtt jogi személytől vásárolt ingatlan szerzési időpontjának a szerződéskötés napját kell tekinteni.

Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog esetében a szerzés időpontja az erről szóló szerződés megkötésének a napja.

Az előzőektől eltérő szabályt állapít meg a törvény a földingatlanon felépített épület, épületrész megszerzésének az időpontját illetően.

A földingatlan tulajdonjogának megszerzését követően 2007. december 31-éig felépített (ujjá épített) épület, továbbá a bővítéssel létesített épületrész esetében a szerzés időpontja a földterület tulajdonjogának a megszerzésével azonos időpont.

A magánszemély tulajdonában (birtokában) lévő ingatlanon 2007. december 31-ét követően épített (a meglévő helyett ujjá épített), bővített [10] épület, építmény, épületrész, építményrész szerzési időpontja azon utolsó használatbavételi (fennmaradási) engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének az időpontja, amelyet követően az ingatlanon további építés, bővítés nem történt. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetben az adókötelezettség megállapításánál figyelembe vehető szerzési időpont független attól, hogy a földterület, amelyre a ráépítés történt, vagy az ingatlan, amelyen további bővítés történt, mikor került a magánszemély tulajdonába.

Ha az értékesített ingatlan olyan, használatbavételi (fennmaradási) engedéllyel még nem rendelkező épített vagy bővített ingatlan, amely esetében a ráépítés, vagy a bővítés a legutolsó használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének a napját követően, illetőleg ettől függetlenül is a tulajdonban (birtokban) tartás időszakában történt, akkor a hitelt érdemlően bizonyított tényleges használatbavétel évét, vagy ha az nem állapítható meg, akkor az átruházás évét kell a megszerzés évének tekinteni.

Nem kötelező az előzőekben ismertetett szabályt alkalmazni akkor, ha a 2007. december 31-ét követő építés, bővítés olyan ingatlanon (telken, épületen) történt, amely már az említett időpontot megelőzően a magánszemély tulajdonában, birtokában volt. Ilyen esetben a magánszemély választhatja azt, hogy a 2007. december 31-én már tulajdonában (birtokában) lévő telek, illetve az ezen időpontban már meglévő épület és a 2007. december 31-ét követően felépített, a meglévő helyett újjáépített épület, illetve bővítet épületrész szerzési időpontját külön-külön határozza meg.

4. 1. Átmeneti szabály [11]

Az ingatlan szerzési időpontjának meghatározására vonatkozó új szabályokat 3 évre szóló átmeneti rendelkezéssel vezette be a szja-törvény.

Az átmeneti szabály szerint, ha a 2008. január 1-jét megelőzően megszerzett ingatlanon 2008., 2009., vagy 2010. években építés, bővítés történt, és ezt az épített, bővített ingatlant az említett időszakban (2008-2010. években) értékesíti a magánszemély, akkor az eladott ingatlan szerzési időpontját a 2007. december 31-ei szabályok szerint állapíthatja meg. Ebben az esetben tehát az eredeti ingatlan megszerzésének az éve tekinthető szerzési időpontnak.

Ennek a szabálynak az alkalmazása esetén viszont a számított összeg (a bevételnek és a költségeknek a különbözete) a 2007. évben hatályos törvényben meghatározott 15 éves időmúlási szabály figyelembevételével csökkenthető és a fennmaradó összeget kell jövedelemnek tekinteni. (A jövedelem kiszámításához a 7. 2. pont alatt található táblázat használható!)

5. Bevétel [12]

Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételnek kell tekinteni minden olyan bevételt, melyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserébe kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingatlan, a vagyoni értékű jog gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke.

A magánszemélynek lehetősége van arra, hogy egy adott ingatlan esetében a 2007. december 31-éig, és az azt követően megszerzett ingatlanrészek szerzési időpontjához rendelten megossza az ingatlanértékesítésből származó bevételét.

A törvény rendelkezése szerint az ingatlan átruházásához kapcsolódó költségekkel és az értéknövelő beruházások értékével csökkentett bevételnek a ráépítés, újjáépítés, bővítés megszerzésére fordított összegével arányos megosztása révén választhatja a magánszemély azt, hogy

  • a földterület (telek), valamint az ingatlan tulajdonjogának megszerzésekor, illetőleg az   említett időpont előtt meglévő épített-ingatlan bevételrész tekintetében a 2007. december 31-én hatályos törvény alapján,

  • a 2007. december 31-ét követően épített, bővített épület, épületrész esetében pedig a 2008. január 1-jétől hatályos törvény alapján

állapítja meg a szerzési időpontot.[13]

6. Költség [14]

Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből levonható költségek a következők:

  • megszerzésre fordított összeg, és az ezzel összefüggő más kiadások;

  • értéknövelő beruházások;

  • átruházással kapcsolatos kiadások (ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is).

Nem lehet a bevételből levonni azokat a kiadásokat, amelyeket a magánszemély az önálló tevékenységből származó bevételével szemben számol(t) el költségként.

A kiadásokat számlával, okirattal kell igazolni.

Értéknövelő beruházás alatt azt az ingatlan szokásos piaci értékét növelő ráfordítást kell érteni, amely a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítés céljából történt (például: a lakás komfortfokozatának növelése, fűtés, szigetelés korszerűsítése stb.), és/vagy az átruházást megelőző 24 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az ingatlan állagmegóvása céljából történt.

Házilagos kivitelezésű munka esetén a saját munkavégzés értéke a költségként nem számolható el.

6. 1. Megszerzésre fordított összeg [15]

A megszerzésre fordított összeg az átruházásról szóló szerződésben (okiratban, bírósági, hatósági határozatban) foglalt érték.

A cserébe kapott ingatlan, vagyoni értékű jog esetében a csereszerződésben rögzített értéket kell megszerzésre fordított összegnek tekinteni.

Öröklés és ajándékozás útján történt szerzés esetében megszerzésre fordított összeg az, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek.

Önkormányzati bérlakásnak a magánszemély által történő megvásárlása esetén megszerzésre fordított értéknek a szerződésben szereplő tényleges vételárat kell tekinteni.

Az ingatlanon 2007. december 31-ét követően épített, ujjá épített ingatlan (épület, épületrész, építmény, építményrész), valamint az említett időpontot követő bővítés esetében a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének napjáig (az ilyen engedélyben megjelölt feltételek teljesítésének határidejéig), ennek hiányában a tényleges használatbavétel, vagy ha ez az időpont sem állapítható meg, akkor az átruházás időpontjáig az építő (építtető) magánszemély nevére kiállított számlák együttes értéke tekinthető megszerzésre fordított összegnek.

Ha az ingatlan, a vagyoni értékű jog megszerzésére fordított érték az előzőek szerint nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni, vagyis a bevétel 25 százaléka a jövedelem.[16]

7.  A jövedelem megállapítása

7. l. Lakás céljára szolgáló ingatlanok

A bevétel és a költségek különbözeteként kapott összeg (a számított összeg) a törvényben meghatározott feltételekkel és mértékben csökkenthető. A csökkentés lehetőségét és mértékét az értékesített ingatlan, vagyoni értékű jog jellegétől függően határozta meg a törvény. A ingatlan nyilvántartás szerint lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet, a lakáshoz tartozó földhasználati jog, valamint a lakáshoz, lakóházhoz tartozó vagyoni értékű jog (haszonélvezeti jog) átruházása esetén a számított összeg a szerzés időpontjától függően a következők szerint csökkenthető.[17]

 

A szerzés éve

A számított összegből levonható
%

2008. 0. év

        0

2007. 1. év

        0

2006. 2. év

       10

2005. 3. év

       40

2004. 4. év

       70

2003. 5. év

     100

A szja-törvény 2008. január 1-je előtt hatályos rendelkezései szerint lakásszerzési kedvezménnyel szerzett lakás átruházása esetén a számított összeghez hozzá kell adni a lakásszerzési kedvezmény alapjaként érvényesített összeget, ha az említett lakás átruházása a lakásszerzési kedvezmény érvényesítésének évében vagy az azt követő negyedik naptári év utolsó napját megelőzően történt.[18]

7. 2. Nem lakás céljára szolgáló ingatlanok

Az előzőekben nem említett minden más ingatlan (telek, üdülő, üdülőtelek, termőföld, üzlethelyiség, nem lakás céljára szolgáló egyéb ingatlan) esetében a bevétel és a költségek különbözeteként számított összeg a következők szerint csökkenthető:

 

A szerzés éve

A számított összegből levonható
 %

2008. 0. év

         0

2007. 1. év

         0

2006. 2. év

         0

2005. 3. év

         0

2004. 4. év

         0

2003. 5. év

         0

2002. 6. év

       10

2001. 7. év

       20

2000. 8. év

       30

1999. 9. év

       40

1998. 10. év

       50

1997. 11. év

       60

1996. 12. év

       70

1995. 13. év

       80

1994. 14. év

       90

1993. 15. év

     100

 

Az 1993. évben vagy azt megelőzően megszerzett nem lakás céljáró szolgáló ingatlan 2008. évi értékesítése esetén már nem keletkezik adóköteles jövedelem.

7. 3. Nem lakás céljára szolgáló ingatlanhoz tartozó vagyoni értékű jog

Az 1981. december 31-ét követően megszerzett és nem lakáshoz, lakóházhoz tartozó vagyoni értékű jog átruházása esetén a számított összeg (a bevétel és költségek különbözete) teljes egészében adóköteles. Így például, ha egy üzlethelyiség bérleti jogát 1981. december 31-ét követően szerezte meg a magánszemély, akkor az átruházás ellenértékeként kapott összeg és az abból levonható költségek különbözetét teljes egészében jövedelemnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a bérleti jog megszerzése és az átruházása között hány év telt el.

8. Az adókötelezettség teljesítése

Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából (vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, végleges átengedéséből, megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból) keletkező jövedelem után 25 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.[19]

Az ingatlan, a vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelmet és annak az adóját az éves személyi jövedelemadó bevallásban kell megállapítani és az adott évről szóló bevallás benyújtására előírt határidőre kell az adót megfizetni.

Nem kell bevallani sem az ingatlan, sem pedig a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételt akkor, ha abból jövedelem nem keletkezik.

A törvény rendelkezése szerint az adózással összefüggő minden iraton fel kell tüntetni a magánszemély adóazonosító számát.

9. Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem felhasználása     

Ha a magánszemély az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmét (vagy annak egy részét) a jövedelem bevallására nyitva álló határidőt megelőzően saját maga, közeli hozzátartozója vagy élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló, például ápolási intézményben (bármely EGT-államban) biztosított férőhely megszerzésére használja fel és ezt a tényt az adóbevallásában feltünteti, akkor az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelme után megállapított adót, vagy annak a felhasznált jövedelemmel arányos részét nem kell megfizetnie. A jövedelem említett célra történő felhasználása során a férőhely biztosítása egyösszegű térítési díj előre történő megfizetésével is megvalósulhat. Nem alkalmazható azonban a jövedelem felhasználásához kapcsolódó kedvezmény abban az esetben, ha a férőhelyet visszavásárlási, továbbértékesítési joggal szerzi meg a magánszemély.[20]  

Amennyiben a jövedelem felhasználása a bevallás benyújtását követően, az átruházást követő első vagy második adóévben történik, akkor a felhasználás adóévében a magánszemély a bevallásában adókiegyenlítésre jogosult. Az adókiegyenlítés összegét az adóbevallásban megfizetett adóként lehet feltüntetni.[21]

Az adókiegyenlítés összege az előzőekben meghatározott célra felhasznált összegnek és a 25 százalékos adókulcsnak a szorzata. Az adóbevallásban érvényesített adókiegyenlítés összege nem lehet több, mint az ingatlan,  a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem bevallott és megfizetett adójának és az előző évi adóbevallás(ok)ban esetlegesen már érvényesített adókiegyenlítés összegének a különbsége.[22]  

A jövedelem említett célokra történő felhasználásának az igazolására a férőhely megszerzése alapjául szolgáló okirat, az összeg felhasználását igazoló okirat, a rokonsági fokot bizonyító közokirat, valamint az élettársi kapcsolatra vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokirat szolgál. Az iratokat az elévülési idő lejártáig meg kell őrizni.[23]

10. Méltányossági kérelem [24]

Az állami adóhatóság az adó fizetésére kötelezett magánszemély kérelmére jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint a jövedelem felhasználási körülményeire tekintettel mérsékelheti, vagy elengedheti az adót. A jövedelem felhasználását illetően különösen méltányolható az a körülmény, ha a magánszemély az ingatlan, a vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelmét saját maga, közeli hozzátartozója, vagy a vele egy háztartásban élő élettársa lakhatását biztosító célra fordítja.

12. Lakásszerzési kedvezmény érvényesítésére vonatkozó átmeneti szabály [25]

2008. évtől lakásszerzési kedvezmény csak az átmeneti szabály alapján érvényesíthető.

Az átmeneti szabály szerint lakásszerzési kedvezményt csak az a magánszemély érvényesíthet, aki az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmét 2007. december 31-éig megszerezte. Ilyen esetben a 2007. december 31-én hatályos, következőkben ismertetett szabályok figyelembe vételével érvényesíthető a lakásszerzési kedvezmény.

Nem kell az adót megfizetni, vagy a befizetett adó visszajár a jövedelem azon része után, amelyet saját maga vagy közeli hozzátartozója, volt házastársa részére a jövedelem megszerzésének időpontját megelőző 12 hónapon belül, vagy az azt követő 60 hónapon belül lakáscélú felhasználásra fordított.

Lakáscélú felhasználásnak minősül a belföldön fekvő:

  • lakás tulajdonjogának, a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése;

  • lakótelek tulajdonjogának adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése, ha azon a magánszemély, közeli hozzátartozója vagy volt házastársa az említett időtartamon belül lakást épít (építtet);

  • lakás építése, építtetése;

  • lakás alapterületének növelése, ha legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez;

  • lakás – legalább a megszerzésről szóló szerződés megkötésének éve és az azt követő öt évre szóló – haszonélvezetének, használatának vagy bérleti jogának megszerzése;

  • idősek otthonában, vagy a fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított férőhely visszavásárlási és továbbértékesítési jog nélküli megszerzése (ideértve a térítési díj előre történő megfizetését is).

Lakásnak minősül a ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény, valamint az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény, ha készültségi foka a szerkezetkész állapotot eléri. Lakásnak számít továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház is.

Lakóteleknek az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben építési telekként meghatározott földrészletet akkor lehet tekinteni, ha arra a jog szerint lakás építhető. Lakótelekként kell figyelembe venni az ingatlan-nyilvántartásba a lakással együtt bejegyzett földrészletet és azokat a földrészleteket is, amelyeket a lakáshoz, a lakóházhoz tartozó földhasználati jog terhel.

A lakásszerzési kedvezmény a lakáscélú felhasználásnak az adóhatósághoz történő bejelentésével egyidejűleg adó-visszaigényléssel, vagy ha a lakáscélú felhasználás az adóbevallás benyújtása előtt történt, akkor az éves adóbevallásban érvényesíthető.

A jövedelem lakáscélú felhasználását a következő okiratokkal kell igazolni:

  • lakótelek, lakás tulajdonjogának, haszonélvezetének, használatának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése esetén az érvényes szerződés és a földhivatalhoz benyújtott bejegyzési kérelem, valamint az összeg felhasználását igazoló okirat;

  • lakás bérleti jogának megszerzése esetén az érvényes szerződés és az összeg felhasználását igazoló okirat;

  • lakás építése, építtetése és a lakás alapterületének növelése esetén a jogerős használatbavételi engedély, valamint az összeg felhasználását igazoló, a használatbavételi engedély kelte napjáig, illetve a használatbavételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítésének határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja nevére kiállított számla;

  • idősek otthonában, illetve fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított férőhely megszerzése esetén az elhelyezés alapjául szolgáló okirat, valamint az összeg felhasználását igazoló okirat;

  • ha a lakáscélú felhasználás (részben vagy egészben) közeli hozzátartozó, illetve volt házastárs részére történt, akkor az előzőek szerinti okirat, valamint a rokonsági fokot, vagy a korábbi házasságot igazoló közokirat.

A lakásszerzési kedvezménnyel a magánszemély csak akkor és annyiban élhet, amennyiben az előzőekben felsorolt iratokkal igazolni tudja, hogy az ingatlan átruházásból származó jövedelmet valóban lakáscélra fordította. A törvény felsorolja azokat a különféle más egyéb forrásokat is, amelyeket a jövedelem felhasználására vonatkozó elszámolásnál figyelembe kell venni. Ezek a források a következők:

  • az adott ügyletben lakásszerzési kedvezmény érvényesítésével ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem,

  • adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás,

  • kamatkedvezménnyel nyújtott lakáscélú munkáltatói hitel,

  • lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított összeg,

  • a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott közvetlen támogatás,

  • a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján kamattámogatással folyósított kölcsön,

  • olyan lakáscélú hitel, amelynek a törlesztésével összefüggésben adókedvezményt érvényesít a magánszemély.

13. Kárpótlási eljárás során szerzett termőföld elidegenítése esetén érvényesíthető   kedvezmény [26]

Ha a kárpótlásról szóló törvények alapján eredeti jogosult magánszemély [27] a kárpótlási eljárás során (a vételi jogának gyakorlásával, utalvánnyal) megszerzett termőföldjét, erdő-művelési ágú földjét értékesíti és az ebből származó jövedelmének az egészét az átruházás napjától számított egy éven belül belföldön, vagy az Európai Unió bármely tagállamában mezőgazdasági művelésű külterületi termőföld tulajdonának a megszerzésére fordítja, akkor a jövedelme után nem kell adót fizetnie. Ha a tulajdonjog megszerzése az adóbevallás benyújtásáig megtörtént, akkor az előzetes igazolás alapján az adóbevallásban érvényesíthető a kedvezmény. Ha a földvásárlásra az adóbevallás benyújtása után kerül sor, akkor a megfizetett adó a tulajdonjog megszerzésének az igazolása mellett az adóhatósághoz történő bejelentéssel igényelhető vissza. A tulajdonjog megszerzését a földhivatalhoz benyújtott iktatott szerződéssel kell igazolni.

Az előzőekben ismertetett kedvező szabály vonatkozik a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvény szerint részarány-földtulajdonosnak minősülő magánszemély azon termőföldjének, erdő-művelési ágú földjének az átruházására is, amelyet  részére önálló ingatlanként kiadtak.

14. A családi gazdálkodó termőföld értékesítése [28]

A családi gazdálkodónak a nyilatkozattal (az eladó adókedvezményével) 2005. előtt megvásárolt termőföldet a szerzés éve és az azt követő öt évben tulajdonában kell tartania. Ha ezen időn belül elidegeníti, akkor a termőföld eladásából származó teljes bevétel jövedelemnek minősül és adóköteles. Azokban az esetekben, amikor az eladási ár kisebb, mint a termőföld eredeti megszerzési ára volt, vagy a termőföldet elajándékozzák, a termőföld eredeti szerzési vételárának összege minősül adóköteles jövedelemnek. A nyilatkozattal vásárolt termőföld öt éven belüli elidegenítése esetén sem kell az adót megfizetni, illetve az visszaigényelhető, ha a családi gazdálkodó a teljes bevételt 12 hónapon belül másik, a családi gazdasághoz tartozó termőföld megvásárlására fordítja. Az elidegenítéssel kapcsolatos előbbi adószabályokat minden további esetben is alkalmazni kell mindaddig, amíg a nyilatkozattal vásárolt első föld szerzési évét követő öt év el nem telik.

15. Ingatlanlízing meghiúsulásából származó jövedelem [29]

2008. évtől az ingatlanlízing-ügyletek meghiúsulásából származó jövedelmekre is alkalmazhatóak az ingatlan-átruházásból származó jövedelmek adózására vonatkozó szabályok

A jövedelmet az ügyleti szerződésben foglaltak alapján a magánszemélyt a meghiúsulás miatt megillető (kifizetett, jóváírt) bevételből, lakáslízing meghiúsulása esetén az ötéves, más ingatlanlízing meghiúsulása esetén a tizenöt éves időmúlási szabály alkalmazásával kell értelemszerűen megállapítani.

Az időmúlás szempontjából számított összegnek a bevétel, az ingatlan megszerzés évének pedig az ügyleti szerződés megkötésének az éve minősül. Így, ha például egy lakáslízing a szerződés megkötésének az évét követő ötödik évben meghiúsul, akkor a magánszemélyt megillető összeg már nem adóköteles.

Ha az ingatlanlízing meghiúsulása miatt adóköteles jövedelme lesz a magánszemélynek, akkor ilyen esetben is jogosult a 9. pontban ismertetett adókiegyenlítésre.

16. Az általános forgalmi adókötelezettséggel kapcsolatos szabályok

Az általános forgalmi adóról szóló, 2008. január 1-jétől hatályba lépő 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: új áfatörvény) a korábbiaktól eltérő rendező elvek mentén és a 2007. évben hatályos előírásoktól némileg eltérően szabályozza az ingatlanok értékesítésének, bérbeadásának, egyéb módon történő hasznosításának általános forgalmi adó kötelezettségét. Míg például a korábbi rendező elvek szerint jelentősége volt annak, hogy a kérdéses ingatlan lakóingatlannak minősült-e, és annak hányadik értékesítése volt az adott ügylet, ennek a jövőben az értékesítésnél, bérbeadásnál már nem lesz jelentősége, csak az adólevonás szempontjából.

16.1. Beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlan és építési telek sorozat jelleggel történő értékesítése miatti speciális adóalanyiság és adófizetés szabályai

Az új áfatörvény 6. § (4) bekezdés b) pontja értelmében 2008. január 1-jétől szintén gazdasági tevékenység és általános forgalmi adó alanyiságot eredményez az is, ha az egyébként nem adóalanyi minőségben eljáró személy, szervezet beépített ingatlant (ingatlanrészt) és ehhez tartozó földrészletet sorozat jelleggel értékesít, feltéve, hogy annak első rendeltetésszerű használatba vétele még nem történt meg, vagy első rendeltetésszerű használatba vétele megtörtént ugyan, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év. (Ezen előzőekben meghatározott ingatlan-kör továbbiakban együtt az új áfatörvény meghatározásának megfelelően: beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlan.) Szintén gazdasági tevékenység és adóalanyiságot eredményez az is, ha egyébként nem adóalanyi minőségében eljáró személy, szervezet sorozat jelleggel építési telket (telekrészt) értékesít. Ez a rendelkezés nem csak az egyébként még nem adóalany természetes személyekre vonatkozik, hanem vonatkozik például az egyéni vállalkozóként tevékenykedő adóalany vállalkozásában nem hasznosított, előzőek szerinti ingatlanjai értékesítésére [30], vagy vonatkozhat egy egyébként általános forgalmi adóalanynak nem minősülő jogi személy, vagy más szervezet előzőekben meghatározott körbe tartozó ingatlanjainak értékesítésére is.

Sorozat jelleg az új áfatörvény értelmező rendelkezése [31] alapján: ha 2 naptári éven belül negyedik vagy további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek, valamint a rá következő 3 naptári éven belül további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek, azzal, hogy ha olyan építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek, amely t

vadalma74
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:11 am

Magánszemély üdülő értékesítés

HozzászólásSzerző: validitas » hétf. szept. 01, 2008 8:38 pm

Sziasztok!

Elnézést kérek minden kedves válaszadótól, tudom, hogy a max.segítőkészség vezérel mindenkit. De néha olyan hosszú szövegek kerülnek bemásolásra, hogy így nagyon lassulhat a fórum is. Szóval az ilyen (mint pl. az előző válaszban) hosszú szöveg bemásolása helyett elég lenne csak a linket betenni, ha jól látom, ez is az APEH honlapjáról van. A link ugyanolyan jó. Persze van olyan eset is,hogy nem lehet linket berakni, akkor egyértelmű a bemásolás.

Bocs mindenkitől, ha esetleg nem értenétek egyet velem, de néha nagyon rossz végiglapozni ilyen hosszú szövegeket, míg a köv.válaszhoz ér az ember esetleg.

Köszi. Böbe

validitas
 
Hozzászólások: 3
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:14 am


Vissza: ÁFA

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: Google [Bot] valamint 4 vendég