Adófórum

Adózási és számviteli információk

Építőipar teljesítési időpont

ÁFA

Építőipar teljesítési időpont

HozzászólásSzerző: 114556 » csüt. jan. 01, 1970 1:00 am

Sziasztok!

Segítséget kérnék, mert még mindig nem tudom, hogy mi a teljesítési időpont. Pl. adott egy kivitelező cég, amelyik vállalkozói szerződést köt egy beruházó céggel. A szerződést egy összegre szól, költségvetés a melléklete. Az elszámolás havonta történik tételes felméréssel. pl. ha március végére megvan egy felmérés, mely szerint 1.000.000 Ft összegű munka készült el, akkor a számlán a teljesítési időpont mi lesz a felmérés napja, vagy a fizetési határidő?

 Várom választokat.

Mónika

114556
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:16 am

Építőipar teljesítési időpont

HozzászólásSzerző: M.Éva » pén. jún. 06, 2008 3:33 pm

Szia!

Az elszámolás módját és gyakoriságát a szerződésben kellett volna rendezni, ha így történt, ahhoz viszonyítsd.

Ha pl.negyedévente fizet az addig elkészült munkákért, akkor folyamatos teljesítésként lehet kezelni, telj. a fiz.határidő.

Ha a rendszeresség nem időhöz kötött, hanem kész munkaátadáshoz,akkor a teljesítés az adott készültség átadásának-átvételének dátuma.

Üdv:Éva

M.Éva
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:12 am

Építőipar teljesítési időpont

HozzászólásSzerző: taxcontroll » szomb. jún. 07, 2008 3:23 am

Szerintem ebben az esetben - ha a szerződés nem rendelkezik erről - a számla kiállításának kelte a teljesítési időpont, mivel itt sem részletfizetésről, sem határozott időre szóló (pl. havi) elszámolásban nem állapodhattak meg. Amennyiben a szerződésben nem rögzítettek előre elszámolási időpontokat (pl. készültségi fok), úgy a teljesítési igazolások (átadás-átvételek) időpontjai sem mérvadóak, kizárólag a számlakiállítás keletkeztet adófizetési kötelezettséget.
taxcontroll
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:16 am

Építőipar teljesítési időpont

HozzászólásSzerző: andulka » csüt. jún. 12, 2008 9:05 am

Szerintem ez hasonlóan működik, mint a telefonszámla.

Ott is havonta számlázzák az előző havi teljesítéseket - tételes elszámolás alapján.

Megállapodás a Ptk. szerint ráutaló magatartással is létrejöhet, tehát ha én - bár a szerződésben ezt nem rögzítették - havonta számlázom az aktuális teljesítést, és ezt a másik fél elfogadja, akkor a fiz. határidővel fog megegyezni a teljesítés időpontja.

 

Andi

 

 

andulka
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:18 am

Építőipar teljesítési időpont

HozzászólásSzerző: zspotorke » kedd szept. 23, 2008 10:30 am

Sziasztok, szia WinZol!

De rég hallottalak!

Az Önadózó egyik idei számában Vira Sándor tollából és könyvében is egy nagyon jó kis útmutató jelent meg. Idemásolom -szerintem segítségetekre lesz.

Üdv: P.Zsuzsa

Alapvetően teljesítési időpontként a következő három időpont jöhet számításba:
 -a gazdasági esemény beteljesedése, tényállásszerű bekövetkezése,
 -a termék vagy szolgáltatás ellenértékének esedékessége,
 -a termék vagy szolgáltatás ellenértékébe beszámító előleg átvétele

 

1) A gazdasági esemény tényállásszerű bekövetkezése

Fő szabályként a törvény előírja, hogy a teljesítési időpont a gazdasági esemény tényállásszerű bekövetkezése. 

Mint látható inkább keretjellegű szabályról van szó. A szerződő felek belátására, szerződési akaratára bízza a teljesítési időpont meghatározását. Jelentőséggel bír ezért, hogy a nagy összegű szerződések esetén pontosan körül kell írni a gazdasági események teljesülésének tényállásszerű paramétereit, elkerülendő a hatósági jogalkalmazókkal a jogvitákat. Minden olyan szerződéses kapcsolatnál, amelyre a következő pontok nem tartalmaznak előírást, e generális szabályt kell alkalmazni.  Így többek között az adott termékek részletvételére, zártvégű lízingjére irányuló szerződések esetén is. E szerződéses kapcsolatok esetén, bár a törvény már nem mondja ki tételesen, de teljesítési időpontként a termék birtokba vételét kell tekinteni.
Tulajdonjog fenntartással kötött ügyleteknél szintén a birtokba adás napja lesz a teljesítési időpont. 
A részteljesítések és az előleg fogalmi elhatárolására fokozott figyelmet kell fordítani. A szabály eddig is létezett állásfoglalás szinten, és rengeteg jogvitát gerjesztett a részteljesítések ellenértékének és az előleg fogalmának az értelmezése.
Tekintettel arra, hogy a törvény nem köti ki azt, hogy mikor kell a részteljesítésekről megállapodni, így az bármikor alkalmazható folyamatban lévő szerződéses kapcsolatok esetén is. Vagyis a teherautós példánál maradva, ha a szerződésben az ellenérték egyösszegű megfizetése szerepel, attól még a későbbiekben dönthetnek a felek úgy, hogy például 30 darab gépjármű leszállításakor elszámolnak az addigi teljesítésről, ezt kívánatos írásban rögzíteni a jogviták elkerülése miatt. Oszthatatlan termék vagy szolgáltatás esetén a részteljesítés fogalmilag kizárt, például egy adott lakás, vagy szolgalmi jog átengedése esetén.

2)   A termék vagy szolgáltatás ellenértékének az esedékessége

A törvény az ellenérték esedékességét, a fizetési határidőt tekinti teljesítési időpontnak részletfizetési megállapodásnál és határozott időszakonként történő elszámolásnál.

Egy adott termék részletvételénél a törvény kizárja a szabály alkalmazhatóságát, ez esetben a már tárgyalt birtokba adás, illetve a tulajdonjog átadás időpontja a teljesítési időpont.Több termék adásvételére irányuló szerződésnél a szabály alkalmazhatósága fennáll akkor, ha határozott időszakonként számolnak el a leszállított termékekről. Például a már említett 100 db gépjármű esetén, ha a szerződésben azt kötik ki, hogy havonta elszámolnak a leszállított mennyiségről, akkor a fizetési határidő lesz a teljesítés időpontja. Ugyanilyen módon kell az üzletekbe, a gyártó vagy a nagykereskedő által kiszállított termékek esetében meghatározni a teljesítési időpontot, ha időszakonként számolnak el.Jellemzően e teljesítési időpontot kell alkalmazni az olyan szolgáltatások esetén, amelyeknél az ellenérték megfizetése nem egy aktussal történik, illetve az eddig folyamatosnak tekintett szolgáltatásoknál, és az átalánydíjas szerződéseknél. Pl.: bérbeadás, könyvelés, közüzemi szolgáltatások, átalánydíjas szerződések, munkaerő kölcsönzés, takarítás, különböző jogok átengedésénél, stb.


Bár az építőiparra nem jellemző, de alkalmazható a szabály olyan építőipari szolgáltatásoknál is, ahol nem részteljesítésben állapodnak meg, hanem az elvégzett munka értékét időszakonként állapítják meg. Pl.: nem abban állapodnak meg, hogy az alap elkészítése után annak ellenértékét megfizetik, hanem abban, hogy a havi teljesítményt, az anyag és a rezsi óradíj alapján kifizeti a megrendelő a vállalkozónak.

Fontos tudnivaló, hogy amennyiben a határozott időszaki elszámolás időtartama az egy évet - 365 napot - meghaladja, úgy a 365 napról külön el kell számolni. A 12. hónap utolsó napja lesz a teljesítési időpont. 

3)  Az ellenérték átvétele

Előleg esetében a teljesítési időpont az előleg átvételének, illetve az előleg jóváírásának az időpontja az eladó bankszámláján.


Az előleggel kapcsolatos teljesítési szabályok megegyeznek az előző évek szabályaival.Ha az eladó az adófizetésre kötelezett, akkor a számlán feltüntetett (előzőekben taglalt) teljesítési időpontokban adófizetési kötelezettsége keletkezik, ha az ügylet tárgya adóköteles. Fordított adózás esetén, amikor a vevő állapítja meg az adót, az adófizetési kötelezettség nem a számlán feltüntetett teljesítési időpontban keletkezik!

Adófizetési kötelezettség fordított adózás esetén

Az adófizetési kötelezettség fordított adózás esetén nem a számlán feltüntetett teljesítési időpontban keletkezik, de az eladónak a teljesítési időpontot szerepeltetnie kell a számlán.
A fordított adózás témakörét (igaz dióhéjban) az előző számunk taglalta, így az adótárgyi és személyi feltételeit nem ismételem meg.

Az adófizetési kötelezettség:       

- a számla kézhezvételekor
- az ellenérték megtérítésekor
- a teljesítést követő hó 15-én keletkezik,

illetve az említett események közül a legkorábbi bekövetkezésekor.  Ha a fordított adózást két magyar adóalany közötti ügylet esetén alkalmazzák, akkor döntő többségben a számla kézhezvételekor keletkezik az adófizetési kötelezettség a vevőnél, tekintettel arra, hogy az eladónak a teljesítési időponttól, vagy az elszámolt időszak végétől (gyűjtő számla esetén) 15 napon belül kell kiállítani a számlát. Továbbá a számla kézhezvétele rendszerint korábbi időpontra esik, mint a megfizetés dátuma. A teljesítést követő hó 15-e csak akkor lehet az adófizetési kötelezettség időpontja, ha az eladó nem a törvénynek megfelelő időben állítja ki a számlát, vagy az átvétel postai út miatt késedelmes. A számla kiállításának elmulasztásáért járó szankciók jelentősen megnövekedtek, ha az adóhatóság megállapítja, hogy az eladó nem tett eleget ez irányú kötelezettségének, akár 1 millió forint bírságot is kiszabhat.Külföldi relációban alkalmazott fordított adózás esetén (közösségi termékbeszerzés, vagy külfölditől igénybevett Magyarországon teljesített szolgáltatás), a teljesítést követő hó 15-e, mint teljesítési időpont, a tapasztalatok szerint gyakran előfordul, mert az eladó számlája nem érkezik meg időben. Felhívom a figyelmüket, hogy „importszolgáltatás” igénybevételekor a számla kézhezvételéig történő adófizetési kötelezettség halasztásának a lehetősége megszűnt. Halasztani csak a teljesítést követő hó 15-ig lehet.Fontos megemlíteni fordított adózás esetén az előleggel kapcsolatos adókötelezettséget. A törvény nem tér ki egyértelműen a fordított adózás alá tartozó értékesítések ellenértékébe beszámító előleg adózási szabályairól. Belátható azonban, hogy az újonnan bevezetett fordított adózás alá eső értékesítési konstrukciók esetében, ha az előlegre nem a fordított adózást alkalmazzuk, akkor a bevezetésük céljával ellentétes hatást érünk el, illetve az előnyeiről lemond a kormányzat. Így az előleg esetén szintén a vevőnek kell megállapítani az adót. Mivel a törvényben nem szerepel a fordított adózás esetén az általánostól eltérő adóalap és adó megállapítási technika (nem találtam), így az általános szabályt kell alkalmaznunk, miszerint az előleg tartalmazza az adó összegét is.

A számla kiállításának időpontja

A számla kiállításának az időpontja azért bír fokozott jelentőséggel, mivel csak a kiállított számla birtokában tudja az eladó és/vagy a vevő az adófizetési kötelezettségét, vagy levonási jogát a törvénynek megfelelően gyakorolni.

Fő szabály szerint a teljesítéskor kell a számlát kiállítani, amely mint már láthattuk a gazdasági esemény tényállásszerű bekövetkezése, az ellenérték megfizetésének határideje, vagy az előleg átvétele lehet.

Az elmúlt években ezen időpontokban kellett kiállítani a számlát, de ez sokszor ügyvitel-technológiai okokból nem volt lehetséges, ezért a törvény 15 nap türelmi időt biztosít a számla kiállítására. (Megjegyzem a sok kapott telefon alapján, hogy az adóalanyok egy része még így sem lesz képes kiállítani a számlát törvényes időben.)  A törvény bevezette a gyűjtő számla fogalmát, amely már az eddig felmerült információk alapján látható, hogy jogértelmezési problémákat fog felvetni.
A probléma a határozott időszaki elszámolás és a gyűjtő számla szabályainak együttes alkalmazása esetén merül fel.
Kérdés az, hogy aki határozott időszakonként számol el a vevőjével, annak gyűjtő számlát kell-e kiállítania, vagy sem?
Ha határozott időszakonként kerülnek elszámolásra a nyújtott szolgáltatások és értékesített termékek egy adott vevő felé, és azokról az eladó adó-elszámolási időszakával megegyező, vagy annál rövidebb időszakra számolnak el, akkor gyűjtő számlát lehet kiállítani. A gyűjtő számlát az eladó adó-elszámolási időszakának utolsó napjáig, illetve az azt követő 15 napon belül kell kiállítani. A számlán az ügyleteket tételesen fel kell tüntetni, vagyis az egynemű értékesítéseket számlasoronként összevontan, de egymástól elkülönülten kell szerepeltetni. A gyűjtő számla kiállításáról előzetesen meg kell állapodni.
A gyűjtő számla teljesítési időpontja a fizetési határidő lesz, hiszen végül is határozott időtartamú elszámolásról van szó.

Kérdésként merül fel, hogy milyen számlát kell kiállítani, ha hosszabb időszakról számolnak el, mint az eladó adó-elszámolási időszaka? A törvényalkotó, amikor a határozott időszaki elszámolásra irányuló teljesítési szabályokat megalkotta, vélhetőleg az átalánydíjas szerződésekre, bérbeadásra, a folyamatos teljesítésekre gondolt. Amikor a gyűjtő számlával kapcsolatos szabályokat fogalmazta meg, akkor elsősorban a gyártók és a nagykereskedők kiszállításait tartotta szem előtt. 
Talán még az is kiolvasható mögöttes szándékként, hogy a határozott idejű elszámolásnál egynemű szolgáltatásra, termékre gondoltak, a gyűjtő számlánál, pedig akár különböző termékekre és szolgáltatásokra. Ezzel az értelmezéssel az a gond, hogy akkor a gyűjtő számla teljesítési időpontjával adós marad a törvény.
A gazdálkodó, ha el akarja kerülni a jogértelmezési vitát a hatósággal, akkor arra törekszik (amely egyébként jól felfogott gazdasági érdeke is), hogy az elszámolások maximális időtartama az adó-elszámolási időszakon belüli legyen, vagy még szerencsésebb, ha havonta, vagy annál rövidebb időközönként számolnak el egymással.
A folyamatos szolgáltatásnál, bérbeadásnál, jogátengedésnél a hosszabb elszámolási időszak sem okozhat problémát.

 

zspotorke
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:13 am

Építőipar teljesítési időpont

HozzászólásSzerző: zspotorke » szer. okt. 01, 2008 6:45 pm

Szia Winzol!

Én a következőket gondolom:

A generálkivitelező és az alvállalkozó (vagy az alvállalkozó és alvállalkozó között) között már jellemzően szolgáltatásnyújtás valósul meg vállalkozói szerződés alapján. A közöttük létrejövő szerződében az elvégzendő munkafolyamat már osztható, tehát a teljesítés egy fizikailag is megragadható időponthoz köthető. Például a festés, mázolás, stb.az egészen belül, mint egy rész.

Ennek értelmében:

1). Ha a szerződésben azt rögzíted, hogy a teljesítés a munka végével történik meg (a festés befejezett)  Ebben az esetben átadás – átvételi jkv.-ben rögzíted a tényt és a teljesítés napját is a jkv. rögzíti.. (55.§) Ebben az esetben a festési munka egy egész része, tehát lesz még burkolás, stb. és ezekből a munkákból áll össze az egész. Itt részteljesítésről beszélünk.

2).Ha a festésre hetente azonos összeget  adsz (nincs felmérési napló)  és a végén  elszámoltok el, ezt én előlegnek minősíteném és ha fordított adózásban vagy – nincs ÁFA fizetési kötelezettség.

3).Folyamatos teljesítés az, amikor nincs tényállásszerű megvalósulás (festeget a festő) és az eredménytől függetlenül mindig azonos pénzt kap. (58.§) Erre azt írtam, hogy ez nem igazán jellemző  – de nem elképzelhetetlen. Pl. a folyamatos karbantartások lehetnek ilyenek.

 

Akkor összefoglalva: a festés példánál, ha a teljesítés igazoláson fel van tüntetve, hogy mennyi terület festése történt meg és annak mennyi az ellenértéke szerződés szerint, akkor nem folyamatos teljesítésről beszélünk.

Jól gondolom?

Szerintem jól, lásd 1.pont.

Azért még mindig bizonytalan vagyok, mivel ugye a tényleges teljesítéstésről fogom befogadni a számlát folyamatos teljesítésnél is. Ez így igaz, de ott nincs tényállásszerű megvalósulás (lásd 3. pont) Azaz, ha hetente leszámlázza az általa elvégzett munkát és van teljesítés igazolás akkor folyamatos teljesítés. Igaz? Ez a megállapításod ellent mond az akkor összefoglalva c. –nek. Ha viszont csak úgy megjelenik, hogy szeretne egy kis pénzt   - (ez  a 2.pont)

Azért leírhatnád, hogy te ennél az egyszerű festési példánál mi alapján döntenéd el, hogy folyamatos teljesítés-e. (Nem kötözködni akarok, csak aggódom!) Én akkor minősíteném folyamatosnak, ha az a dolga, hogy folyamatosan festegessen.  Nem méregetném, hogy ? négyzetmétert festett, hanem azt mondanám, hogy az éves karbantartási díj x Ft/hó és mindig ezt kifizetném teljesítéstől függetlenül illetve az „aggályaid” is lehetnek folyamatosak oly módon, hogy megállapodok vele, hogy mennyit fizetek az adott munkáért Felmérem ennek az időigényét és a megállapodás szerinti pénzt annyi hónapra elosztva fizetném ki egyenlő mértékben, ahány havi munkában állapodtunk meg. Nem kell hozzá csak esetleg a végén egy teljesítésigazolás.

Ha folyamatosként kezeled, akkor az aug. hó telj.és fiz.hat.idő 09.15, a szept. teljesítés és fiz.hat.idő 10.15-e lesz, mert a folyamatos teljesítésnél a telj.időpontja = fiz.hat.idő és egy szerződésen belül nem lehet, hogy így, hol úgy.

Nem tudom sikerült-e érzékletetnem a különbséget, de majd kérdezel ha nem.

Üdv: P.Zsuzsa 
zspotorke
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:13 am


Vissza: ÁFA

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 5 vendég