Szia Etus!
Köszönöm a segítséget és a levezetést. A belső elszámolást valóban a csoportnak kell kitalálni és szabályozni. Nálunk azért bonyolult a helyzet, mert a csoport afas és mentes tevékenységet is végez, ezért arányosítani kell, a levonasi hanyad alacsony lesz. Még fogalmam sincs, hogyan lehet ezt a belso elszamolast lemodellezni, de mindenképpen segített amit írtál.
Kozben kértem más fórumon is állásfoglalást, idemásolom, hátha másnak is a segítségére lesz. Üdv: Hajni
Csoportos adóalanyiság - áfa elszámolásaKérdés: A 2007. évi CXXVII. törvény (az új Áfa-tv.) 8. §-a szerinti csoportos adóalanyiság esetén a tagok és a tagok által kijelölt képviselő között a levonható (a 3. személytől bejövő számlában szereplő) és a fizetendő (3. személynek felszámított) áfa könyvelése hogyan történjen a tagoknál, illetve a képviselőnél?
Az új Áfa-tv. 8. §-ának (4) bekezdése szerint a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tag a csoportos adóalanyiság időszakában együttesen minősül egy adóalanynak. Az új Áfa-tv. 8. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján a csoportos adóalanyiság értelmében a tagok külső, harmadik féllel szembeni kapcsolataiban a gazdasági tevékenység folytatása olyan adóalanyiságot eredményez, amelyben az ehhez fűződő jogok és kötelezettségek a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tagnak együttesen tudhatók be.
Az Art. 22/A. §-a alapján az állami adóhatóság a csoportos adóalanyiságot engedélyező határozatában a csoport részére csoportazonosító számot állapít meg. A csoporttag a harmadik személlyel kapcsolatos, adózással összefüggő jogviszonyaiban, az adózással összefüggő iratokon a csoportazonosító számot és saját adószámát is köteles feltüntetni.
A leírtakból következik, hogy a csoporttagok tevékenységükről egyetlen bevallást nyújtanak be, amelyben a csoporttagok fizetendő, illetve levonható adója együttesen szerepel. A csoportazonosító számhoz kapcsolódó áfabevallást nyilvánvalóan a tagok által kijelölt képviselő (a továbbiakban: képviselő) fogja elkészíteni, eltérően azonban az eddigiektől, jellemzően a csoporttagok adatszolgáltatása és saját bizonylatai alapján.
Álláspontunk szerint, mivel a csoporttagok és a harmadik személyek közötti gazdasági kapcsolatban a csoportos adóalanyiság nem jelent változást, de nem jelenthet változást a számviteli elszámolásban, az eredmény, a társasági adó alapjának megállapítása során sem, a gazdasági események bizonylata - jellemzően - továbbra is a számla lesz.
Ha a csoporttag harmadik személy részére terméket értékesít, illetve szolgáltatást nyújt, az általa kibocsátott számlán feltünteti a csoportazonosító számot és saját adószámát, továbbá az új Áfa-tv. 169. §-ában előírt adatokat, ha adófizetésre kötelezett, akkor az adó alapját, az alkalmazott adómértéket, az áthárított (fizetendő) adót. Az elismert számla alapján könyveli a gazdasági eseményt és a fizetendő áfát olyan 467. Fizetendő áfa számlára, amely főkönyvi számla nála nem az adóhatósággal, hanem a képviselővel szembeni kötelezettséget fogja mutatni (T 311 - K 91-92, 467).
Ha a csoporttag harmadik személytől terméket vásárolt, illetve szolgáltatásnyújtást vesz igénybe, akkor a nevére kiállított számlán a számla kibocsátójának is fel kell tüntetnie a csoportazonosító számot és a vevő, a megrendelő saját adószámát, továbbá az új Áfa-tv. 169. §-ában előírt adatokat, többek között a fizetendő áfát is. A kapott és elfogadott bejövő számla alapján a csoporttag könyveli a gazdasági eseményt és az előzetesen felszámított áfát olyan 466. Előzetesen felszámított áfa számlára, amely főkönyvi számla nála nem az adóhatósággal, hanem a képviselővel szembeni követelést fogja mutatni (T 1, 2, 5, 466 - K 454).
A csoporttagok és a képviselő közötti elszámolás módját külön kell a csoportnak szabályoznia.
Véleményünk szerint legalább havonként kell a csoporttagnak egy olyan bizonylatot kiállítania, amely egy összegben tartalmazza a csoporttag 467. főkönyvi számláján szereplő fizetendő áfának a tárgyhónapban bekövetkezett változását (jellemzően a növekedését), továbbá 466. főkönyvi számláján szereplő előzetesen felszámított áfának a tárgyhónapban bekövetkezett változását (jellemzően a növekedését), és a kettő különbözeteként elszámolandó áfa összegét, amelyet az elszámolás elkészítésével egyidejűleg a csoporttag átutal a képviselőnek, illetve a képviselő a csoporttagnak. A halmozódások elkerülése érdekében a csoporttagnál a képviselővel való elszámoláskor, az elszámolás bizonylata alapján célszerű az áfaelszámolási számlákon lévő összegeket a képviselővel szembeni elszámolási számlára átvezetni (T 467 - K 479, T 479 - K 466), és ezen elszámolási számlával szemben könyvelni a különbözet pénzügyi rendezését (T 479 - K 384, illetve T 384 - K 479).
A csoporttag által kiállított bizonylatot tételes analitikával kell alátámasztani, a tételes analitikát a képviselőnek is meg kell küldeni azzal, hogy az abban szereplő adatok bizonylatai (a számlák) az Art. 47. §-a szerint bejelentett helyen, a csoporttagnál kerülnek megőrzésre.
A képviselő a csoporttag által kiállított bizonylat szerinti adatokat saját könyvviteli nyilvántartásában a csoporttaggal szembeni elszámolási számlán (368. számla) rögzíti fizetendő adóként, illetve előzetesen felszámított adóként, és a kettő különbözeteként átutalt különbözetet az adóhatósághoz történő befizetésig, illetve visszaigénylésig ezen elszámolási számlán mutatja ki (T 368 - K 467, T 466 - K 368, T 384 - K 368, illetve T 368 - K 384).
A válaszban csak a leggyakrabban előforduló, harmadik személyekkel kapcsolatos gazdasági események - a csoportos adóalanyiság körébe tartozók közötti - áfaelszámolásait mutattuk be. Nyilvánvalóan másként jelennek meg ezek a tételek, ha például a csoporttag a fordított adózás körébe tartozó tevékenységet végez, vagy éppen olyan szolgáltatást vesz igénybe, amellyel kapcsolatosan éppen neki kell adóznia.
A leírtakból következően a csoportos adóalanyiság körébe tartozók egymás közötti - harmadik személyekkel való kapcsolatukból adódó - áfaelszámolások csoporton belüli szabályait, annak bizonylatait célszerű minden csoporttagra érvényes belső szabályzatban rögzíteni.