Beletartozik az áfa alapba?

[MázlisPanni1]

  

    Sziasztok!

    Egy ipartelepet adunk bérbe , áfa kötelezettek vagyunk az ingatlanok vonatkozásában.

    Szerződés szerint az építményadót a bérlő minden év 09.15-ig a bérleti díjon felül meg-

    téríti. Áfa nélküli számlát állítottunk ki az ép.adóról. Felmerült a kérdés, hogy ez helyes-e?

    Az áfa tv. 70.§  szerint áfa-val növlten kellett volna az ép.adót számlázni?

    Köszönöm : Panni 

[csesztike]

Szia!

Az építményadó áfa körön kívüli, tehát jól állítottátok ki a számlát.

Üdv: Eszter

[zspotorke]

Szia!

Szerintem az építményadó a tulajdonost terheli. Azt így, ezen a jogcímen nem lehet továbbhárítani. Véleményem szerint a bérleti dij része. (árképzéskor kell számolni vele a bérbeadónak.

Szerintem számlázni sem lehet, mert adó és azért sem mert az adókivetés állami "monopolium".

P.Zsuzsa

[tothkornelia69]

Sziasztok!

Én is Zsuzsával értek egyet. Az ép. adónak az ingatlan, vagy ha van bejegyezve vagyoniértékű jog, annak tulajdonosa az adó alanya. Ha a bérlőnek pl bérleti joga lenne az ingatlanra bejegyezve X évig, akkor ő lenne az adó alanya.

Szerintem is a bérleti díjat kellene ennek megfelelően megállapítani, az ingatlan tulajdonosa(bérbeadó) pedig ráfordításként elszámolhatja az építményadót, csökkentve ezzel az adóalapját.

Üdv:Nelly

 

[szedlacsek]

Így van. Az építményadó a bérleti díjban kell hogy realizálódjon a bérbeadónál. . Ha mégis külön számlázzák ezen ráfordítást, akkor az osztja a főszolgáltatás sorsát, tehát ÁFÁ-san számlázandó, mint bérleti díj.

[vadalma74]

Szia,

Egy számviteli levél az alátámasztásra.

201. Számviteli Levelek / 2009. június 25.

4218. Építményadó továbbszámlázása

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing esetén a lízingbe adónak van-e joga az ingatlanra vonatkozóan az építményadót áfával növelten kiszámlázni a lízingbe vevő részére?

(A kérdéshez tartozó tárgyszavak: számlázás, építményadó, továbbszámlázás)

A rövid válasz az, hogy az építményadót nem lehet továbbszámlázni.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 12. §-ának (1) bekezdése alapján az építményadó alanya az, aki (amely) a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Ingatlannak nyílt végű pénzügyi lízing keretében történő lízingbe adása nem jár tulajdonosváltozással. Így az építményadót a bérbe adó tulajdonosnak kell megfizetnie, az ő könyveiben kell azt az egyéb ráfordításai között a bevallott összegben elszámolnia. Az építményadó nem egyfajta, sajátos tevékenység ellenértéke, így annak a továbbszámlázása, a továbbszámlázott összegnek az árbevételkénti elszámolása ellentétes a számviteli törvény tételes előírásaival, de ellentétes az Áfa-tv. előírásaival is, mert nem adóköteles termékértékesítés, nem adóköteles szolgáltatásnyújtás, amit áfával növelten számlázni kell.

Ha a lízingbeadó a lízingbevevővel az építményadónak megfelelő ráfordítást meg kíván téríttetni, és ezzel a lízingbe vevő egyetért, akkor a pénzügyi lízingszerződésnek a lízingbe adott ingatlan eladási árának, illetve a kamatösszegének, azaz a lízingdíjnak a módosításával teheti meg. Ha nem így járnak el, akkor az építményadó megfizetése az adóhatósággal szembeni tartozás átvállalására vonatkozó Ptk.-előírások szerint történhet, amely megfizetett összeget a lízingbe vevőnél rendkívüli ráfordításként kell elszámolni, és amelynek összegével a társasági adó alapja megállapításakor az adózás előtti eredményt növelni kell.

Itt jegyezzük meg, a tartozás átvállalása nem tartozik az Áfa-tv. hatálya alá.

Üdv.

Andi

 

 

[validitas]

Szia Andi!

Köszi, hogy megosztottad velünk ezt a választ. Azért is fontos, mert a cégautó adó kapcsán egyszer régebben már beszélgettünk arról, hogy áfásan kell-e továbbszámlázni, pl. tartós bérlet esetén. Mert általában áfásan hárították át a cégautó adót.

Akkor hasonlóképpen érveltem, mint az idézett válasz, de úgy emlékszem, hogy nyomósabb érvek voltak  amellett, hogy a számlában áfásan szerepeljen a cégautó adó (ha nincs beépítve a bérleti díjba). Ezek szerint - mivel a cégautó adó is jellegében ugyanaz, mint az építményadó - azt sem lehet továbbhárítani, pláne nem áfásan!

Üdv: Böbe 

[zspotorke]

Böbe!

Pontosabban tovább lehet hárítani - mert miért is ne fizettethetném én meg a bérlővel a felmerült költségeimet, de úgy egészen biztosan nem, hogy .......adó vagy adótovábbhárítás.

Sajnos nekem is vitám van ebben a kérdésben - mert nem értik/ van nem akarják érteni, hogy miről beszélek. (multi) A bérbevevő aprócska cég meg mit tud tenni? Ha nem fizeti ki a számlát hamarosan megszünik a bérlet..

P.Zsuzsa

[validitas]

Köszi Zsuzsa, én is így gondolom, hogy nem ... adó áthárítás címén lehet, hanem beépül a bérleti díjba, ill. a bérleti díj úgy kerül megállapításra, hogy fedezze a bérbeadó felmerült költségeit (és persze még haszna is legyen rajta).

[validitas]

Sziasztok!

Most voltam áfa-előadáson. Dr. Farkas Alexandra címzetes vezető tanácsos, APEH tartotta. Azt modta, és a kapott írásos anyagban is benne van: járulékos költség az, ami a főügylet teljesítését elősegíti vagy annak előfeltétele.

Ilyen járulékos költség a cégautó adó pl. gk. bérbeadásnál (mert ha nem adnám bérbe, nem vennék gk-t, és nem lenne cégautó adóm). Ezért az beleépül a fő szolgáltatás adóalapjába, kvázi felveszi a főügylet áfa kulcsát. A számlában nem kötelező kirészletezni, de ki lehet.

És így viselkedik minden olyan adó (pl. építményadó is, megkérdeztem), aminek a kötelezettje a szolgáltatás nyújtója. Tehát az ingatlan tulajdonosa a bérbeadó, ő az építményadó kötelezettje is, ha áthárítja a bérlőre, járulékos költség. Ezt vagy kimutatja külön soron a számlában, vagy nem, mert benne van a bérleti díjban, de áfás. (már persze ha a bérbeadásra választotta az áfássá tételt).

Az idegenforgalmi adó pl. nem ilyen. Mert ott a kötelezett nem a szállásadó, hanem a vendég. A szállásadó csak beszedi, aztán elszámol vele az önkormányzat felé. Ezért az áfa körön kívüli tétel.

Üdv: Böbe