Sziasztok!
Az APEH a múl hétre visszahívást ígért, és valóban vissza is hívtak. Én eredetileg az önellenőrzés gondoltatát elvetettem és a júliusi ÁFA bevallásban a 04-es (adólevonással járó adómentes belföldi értékesítés) és a 24-es sor (Az ÁFA tv.78.§.(3) bek alapján).. de ez utóbbi esetben ha nagyon szó szerint veszem a dolgot, akkor nem a 78.§.(3).
Judit! Érdekes a szerző álláspontja atekintetben, hogy az utólagos meghiúsulás miatt az eredeti vevő kellene, hogy számlát kiállítson.. hiszen ő viszont nem állíthat ki "eladásról" számlát, mivel birtokosként az ingatlan tekintetében szedhette a hasznokat és viselte a terheket a birtoklási ideje alatt, sőt átalakításokat is végzett, de amihez nincs joga, az az ingatlan értékesítése, mert ahhoz csak bejegyzett tulajdonosként lenne . Továbbá, amit eddig találtam, az mind "helyesbítő" számlát említ, azt meg az szokta kiállítani, aki az alapszámlát is kiállította.
Eddigi keresgélésem kapcsán (már több hete keresgélek) érdemlegesen csak ezt találtam, viszont 2008-tól új ÁFA törvény van...
A számviteli törvényben hatályosan, és jogtárban számv.kérdés:
Sztv: 73.§.(2) Az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni:
d) az értékesített és később visszavett, a két időpont között használt - a 72. § (3) bekezdése szerinti - termék visszavételkori piaci értékét, legfeljebb eredeti eladási árát, a helyesbítő, illetve stornó számlában rögzített, a szerződés szerinti feltételek teljesülésének későbbi meghiúsulása miatt az eredeti ellenértéknek részben vagy teljesen visszatérített - általános forgalmi adót nem tartalmazó - értékét (a helyesbítés a visszavétel időpontjára vonatkozik);
10/2007. Számviteli kérdés A vállalkozás 2004-ben tulajdonjog-fenntartással értékesítette üzemét (tárgyi eszközét), amelyből jelentős összegű eredménye származott. A vevő az üzemet használatba vette és működtette. A vevő 2005-ben fizetésképtelenné vált, az eladó - az adásvételi szerződésnek megfelelően - az egész követelést lejárttá minősítette. Így 2005-ben sor került a 2004-ben elszámolt adásvételi ügylet sztornírozására. Mi a helyes eljárás a 2004. évi és a 2005. évi számviteli eredmény és a társasági adó alapjának megállapítása során? A kérdés szerinti gazdasági esemény valójában részletfizetéssel, halasztott fizetéssel történő értékesítés, amikor a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 72. §-ának (3) bekezdése szerint az eladott termék eladási árát a termék átadásakor kell elszámolni, függetlenül a részletek megfizetésétől, a tulajdonjog megszerzésétől, illetve annak időpontjától. Bár a hivatkozott törvényi előírás termékeladás részletfizetéséről szól, amikor az eladási árat árbevételként kell elszámolni, de nyilvánvalóan a hivatkozott előírást a tárgyi eszköz (az üzem) értékesítése során is alkalmazni kell azzal, hogy az eladási árat az egyéb bevételek között kell elszámolni. Ebből az következik, ha az üzem (a tárgyi eszköz) tényleges értékesítése 2004-ben volt, az üzemet a vevő ténylegesen átvette, akkor az eladási árat egyéb bevételként, a nyilvántartás szerinti értéket pedig egyéb ráfordításként 2004-ben el kellett számolni, a nyereségjellegű eredmény is a 2004. évi adózás előtti eredménynek volt a része.
A számviteli törvény 73. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni az értékesített és később visszavett, a két időpont között használt - a 72. § (3) bekezdése szerinti - termék visszavételkori piaci értékét, legfeljebb eredeti eladási árát. A helyesbítés a visszavétel időpontjára vonatkozik. Mivel a számviteli törvény az értékesített és később visszavett tárgyi eszközök visszavételkori elszámolására nem ad külön előírást, ez esetben is - értelemszerűen - a 73. § (2) bekezdésének d) pontja alkalmazandó, azaz a tárgyi eszköz visszavételi értékével csökkenteni kell az egyéb bevételként elszámolt összeget (vagy annak arányos részét). A visszavett tárgyi eszközt - a számviteli törvény 50. §-ának (6) bekezdése alapján - a helyesbítő számla szerinti visszavételi értéken kell állományba venni az egyéb ráfordítások csökkentésével. Mivel az üzem tényleges visszavétele 2005-ben volt, az előbbiekben hivatkozott tételeket is 2005-ben kellett könyvelni.
A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: tao törvény) 1. §-ának (5) bekezdése szerint: E törvényt a számvitelről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. A tao törvény 6. §-ának (2) bekezdése szerint a belföldi illetőségű adózó az adózás előtti eredményt a beszámoló alapján állapítja meg. Így a számviteli előírások szerint könyvelt tételek az adózás előtti eredményben benne vannak, és ha azok az adóalapot módosító tételek között nem szerepelnek, az adóalap meghatározása során is számításba kell venni azokat. A 2004. évi adóalapban a nyereséget eredményező üzemértékesítés adatainak, a 2005. évi adóalapban pedig a visszavételhez kapcsolódó gazdasági esemény adatainak szerepelnie kell azzal, hogy a visszavételkor - mivel a tárgyi eszközt visszavevőnél az egyéb bevételek csökkenésével azonos összegű az egyéb ráfordítások csökkenése - eredmény nem keletkezik.
[2000. évi C. törvény 50. § (6), 72. § (3), 73. § (2) d), 1996. évi LXXXI. törvény 1. § (5), 6. § (2)]
Az én esetemben nem 2004-2005 játszik, hanem 2008 és 2009., de ez is ipari ingatlan, a vevő nem lett fizetésképtelen, csak éppen a szerződéskötéskor biztosra vett hitelkérelmét a végén elutasította bank, aztán a többi bank sem adott neki.. az eladó pedig tovább nem már nem vár a pénzére.. Tavaly a cégnek negatív tao alapja és negatív eredménye lett volna, ez az ingatlan eladás pedig 20 millión felüli nyereséget és társasági adóalapot okozott, úgy hogy ezen a téren is teljes káosz van a fejemben, hogy ez miként fog rendeződni., de most az ÁFA hirtelenjében már sürgős lenne.
De ma már le kellene adni a júliusi ÁFA bevallást.( Épp hogy valamennyire helyre jöttem egészségileg, már megint ki fogom akasztani magam... ) Az APEH azt mondta, hogy náluk a tavalyi ÁFA bevallás önellenőrzése vetődött fel inkább, igaz nincs ÁFA különbözet, mert fordított ÁFÁ-s, de az adóalapban van változás, mert meghúsult az ügylet, ők a most júliusi bevallás 04-es sorába való mínuszos beállítást nem látják jónak, a 24-es sort semmi esetre. Mire én közöltem, hogy a jegyzőkönyv amit kaptam, abban dátum szerint benne van, hogy a birtokvisszavétel (leltározás alapján) 2009. július ..-a. Aztán azt mondta, hogy adjam be írásban a kérdést, mert egyébként köztük sem született egyértelmű válasz.
ÁFA tv. 78.§.(3) és komment.
77. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, valamint termék Közösségen belüli beszerzése esetében az adó alapja a jogosultnak visszatérített vagy visszatérítendő ellenértékkel utólag csökken, ha a teljesítést követően
a) az ügylet érvénytelensége jogcímén:
aa) az ügylet kötése előtt fennállott helyzetet állítják helyre, vagy
ab) az ügyletet az érvénytelenítő határozat meghozataláig terjedő időre hatályossá nyilvánítják, vagy
ac) az ügyletet az aránytalan előny kiküszöbölésével érvényessé nyilvánítják;
78. § (1) A 77. § alkalmazásának feltétele, hogy a kötelezett az ügylet teljesítését tanúsító számla(3) Abban az esetben, ha az adó alapjának utólagos csökkenése a korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adót is csökkenti, a kötelezett jogosult azt, mint a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adót csökkentő tételt legkorábban abban az adómegállapítási időszakban figyelembe venni, amelyben
a) az eredeti számlát érvénytelenítő számla vagy az azt módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll;
b) a kötelezett a jogosultnak az ellenértéket visszatéríti, az előleget visszafizeti, vagy a betétdíjat visszatéríti az a) pont alá nem tartozó esetekben.
A törvény értelmében a helyesbítés és a stornírozás újra azonos megítélés alá esik. A helyesbítésre hagyományos értelemben akkor van szükség, ha az eladó utólag ad árengedményt, a stornírozás pedig tulajdonképpen nullára történő helyesbítést jelent. Ahhoz, hogy az adó alapjában az utólagos csökkenés bekövetkezzen - főszabály szerint - ki kell bocsátani az eredeti ügyletet helyesbítő, stornírozás esetében pedig az azt érvénytelenítő számlát. Ha azonban az ügyletet a törvény vonatkozó rendelkezése értelmében nem kísérte számla (mert pl. a nyugta is elegendőnek bizonyult), úgy a helyesbítő számlának sincs relevanciája. Ilyenkor helyesbítő számla hiányában is érvényesíthető az adóalap csökkentés, mely a bevallást alátámasztó adónyilvántartásban (áfa-analitikában) lesz rögzítve. A korábban már bevallott adót csökkentő helyesbítés, érvénytelenítés abban az adó-megállapítási időszakban vehető figyelembe, amikor a módosító, érvénytelenítő számlát a vevő (igénybevevő) megkapta, és az adóalap, adóösszeg utólagos csökkenése vagy érvénytelenítése miatt visszajáró pénzt a jogosult felé visszatérítik.
Nálam az adó nem csökken és nem nő az utólagos meghiúsulás miatt. És én is helyesnek tartom az eredeti "szállító/előadó" eljárását, miszerint ő állította ki a mínuszos számlát, tehát ő a számla küldője és nem "kapója". Viszont már annyira bele vagyok gabalyodva, hogy azt sem tudom eldönteni, hogy akkor ki is " a jogosult"? Gondolom, hogy nem a számlakibocsátó, mert nyilván neki a számla akkor rögtön rendelkezésée áll, amikor azt kiállítja, tehát nem kérdés, hogy mikor kapja meg..
Ha valakinek 2008-tól volt hasonló esete, vagy az általatok is betett írások alapján - tőlem tisztább fejjel - tudna segíteni megköszönném. Üdv.
