Szia,
Az árat az üzletpolitikájának megfelelően alakíthatja, ez szerintem nem minősíthető bújtatott sorsolásos játéknak.
Hanem a forgalom növelése céljából egy marketing eszköz és ajándéksorsolásnak minösül.
Ajándéksorsolás: E tevékenységre kiterjed a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény hatálya, és e törvény határozza meg az ajándéksorolás fogalmát is: Aki rendszeresen, saját nevében áruk, szolgáltatások értékesítését végzi, engedély nélkül rendezhet és bonyolíthat le vásárlással vagy szolgáltatás igénybevételével egybekötött ajándéksorsolásos akciót (a továbbiakban: ajándéksorsolás), amelyben a vásárlónak a meghatározott értékű, mennyiségű vagy fajtájú áru megvételekor vagy szolgáltatás igénybevételekor kapott sorsjegy nyilvános kihúzása esetén áru vagy szolgáltatás formájában nyereményt kell adni. /23. § (1)/
Az ajándéksorolás feltételeinek pontos meghatározása azért lényeges kérdés, mert az Szja tv. 76.§-a csak az a jövedelmet ismeri el nyereményből származó jövedelemnek, amely az előbbi feltételeknek megfelel – ha pedig nem felel meg, arra nem alkalmazhatók a 25, illetve 35%-os Szja mértékek.
Az ajándéksorolást lebonyolító vállalkozás e tevékenysége tekintetében a szerencsejáték szervezőjének minősül. (37.§ 15.b.) A fogalom-meghatározásból látható, hogy az ajándéksorolás nem engedélyköteles tevékenység ugyan – de bejelentési kötelezettség alá esik, és további szigorú szabályok szerint végezhető.
Lényeges feltétele az ajándéksorsolásnak, hogy ennek keretében pénznyeremény sorsolására nincs lehetőség. (23.§/2/)
Az ajándéksorsolás szervező a sorsjegyek számának és értékének megjelölésével az engedélyhez nem kötött sorsolásos játékot is köteles azt bejelenteni legalább 10 nappal a játék lebonyolítása előtt, a törvény további kötelezettségeket is előír, a húzással kapcsolatban, a végelszámolással kapcsolatban, az át nem vett nyereményekkel kapcsolatban. stb.
Társasági adó szempontjából: : Nem növeli az adózás előtti eredményt – a „B” fejezet 12. pontja alapján – a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényben meghatározott sorsolásos játék, ajándéksorsolás keretében átadott, nyújtott nyeremény ráfordításként elszámolt értéke.
A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény alkalmazásában
sorsolásos játék az olyan szerencsejáték, amelyben a szerencsejáték-szervező a játékosoknak pénzfizetés fejében vagyoni ellenszolgáltatást helyez kilátásba meghatározott szám, számsor, jel, ábra stb. eltalálása vagy nyerésre jogosító érvényes befizetési bizonylat, szelvény, jegy, tanúsítvány kihúzása esetén; a nyerés vagy vesztés kizárólag a szám nyilvános kihúzásának vagy a sorsjegy azonosítására alkalmas más módszernek az eredményétől függ;
ajándéksorsolás a rendszeresen, saját nevében áruk, szolgáltatások értékesítését végző személy által rendezett és lebonyolított – vásárlással vagy szolgáltatás igénybevételével egybekötött – olyan ajándéksorsolásos akció, amelyben az ajándéksorolás szervezője a vásárló részére a meghatározott értékű, mennyiségű vagy fajtájú áru megvételekor vagy szolgáltatás igénybevételekor kapott sorsjegy nyilvános kihúzása esetén áru vagy szolgáltatás formájában nyereményt ad.
Illeték kötelezettség nem terheli 17. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól:
c) az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli, továbbá az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében megszerzett értékpapír, valamint a dolgozói üzletrészként, dolgozói részvényként személyi jövedelemadót nem viselő módon a társas vállalkozástól megszerzett üzletrész, részvény is;
ÁFA:
A nyereményként kisorsolt nyereménytárgy beszerzésekor nem vonható le az áfa, mert térítésmentes átadás céljából szerezted be. A kisorsolás után a nyertesnek való átadásnál ugyanakkor nem lesz áfa fizetési kötelezettség, így ezeket a nyereményeket nem kell kiszámlázni sem.
Üdv.
Andi
