Településrendezés Fejlesztési Hozzájárulás ÁFA

[andras.istvan@chello.hu]

Településünkön bizonyos földterületek magán személyek és vállalkozások tulajdonában vannak. Jelenleg még külterületnek minősül.
Az önkormányzat elkészítette a terület szabályozási tervét, amely szerint ezt a területet kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetbe sorolta.
Ez alapján a Képviselő-testületnek el kell fogadnia a Szabályozási tervet (mert csak elkészült, de  nincs elfogadva) és a helyi építési szabályzatot erre a területre.
Amennyiben ennek az elfogadása megtörténik, akkor belterületbe vonásra kerülne ez a terület, ezzel kapcsolatban pedig az önkormányzatnak kötelező út és közműfejlesztéseket kell végrehajtania.
A terület státuszának megváltoztatásával ezekre a telkekre létrejön egy adott értéknövekmény, megváltozik a piaci értéke.
A telek tulajdonosok felajánlották az önkormányzatnak, hogy az építési területen keletkezett értéknövekmény egy részét közérdekű célra, a város egésze fejlesztésére, működtetésére, korszerűsítésére átadják nekünk u.n. "Településrendezési Fejlesztési Hozzájárulást" adnak. Ezt több részletben, évekre lebontva és feltételekhez kötötten.
Kérdésem a következő:
Ez a Településrendezési Fejlesztési Hozzájárulás összegére kell -e áfát
fizetni, kell-e számlát kibocsátani, vagy elég a szerződés alapján
lebonyolítani a tranzakciót.
Ha ebben a formában ez után a pénzeszköz után kell áfát fizetni van-e olyan lehetőség, amellyel az áfa legálisan kikerülhető, de a cél megvalósul. Az lenne a jó, ha nem kellene áfát fizetni mivel nagy összegről van szó, zömében magánszemélyekről, akik ezt visszaigényelni
nem tudják, nekünk pedig az összeg bruttó módon került megállapításra, s ha ebből még be kell fizetnünk az áfát igazán sok pénz amit a fenti feladatokra tudunk fordítani nem marad.

[aniko.varga2006]

Látom, hogy rég nem válaszoltak erre a kérdésre, így megpróbálkozom vele. Az Áfa tv szerint gazdasági tevékenységet kell végeznie az adóalanynak, azaz: 5.§.(1) A gazdasági tevékenység körébe tartozik a bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység, így különösen: a mezőgazdasági, a kitermelőipari, az építőipari, a feldolgozóipari, a kereskedelmi, az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a szellemi szabadfoglalkozásként folytatott tevékenységeket is. Ezzel szemben ugyanezen paragrafus (3) bekezdése szerint " Nem minősül gazdasági tevékenységnek a közhatalom gyakorlásával végzett tevékenység". Úgy vélem, hogy az önkormányzat településgazdálkodási tevékenysége belefér a közhatalom gyakorlásába, tehát a leírt konstrukció nem gazdasági tevékenység.  Másrészt, a törvény rendelkezései alapján általános forgalmi adót (a továbbiakban: adó) kell fizetnia) az adóalany által belföldön teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, valamintb) az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belülről történő termékbeszerzés, valamintc) a termékimport

után.

A második két esetet kizárhatjuk, marad az a). Termékértékesítésről nincs szó, mivel nincs birtokba vehető dolog. Marad a szolgáltatásnyújtás, amire azt mondja a törvény, hogy minden, ami nem termékértékesítés. De vajon van-e valamilyen konkrétan megnevezhető, SZJ számmal megjelölhető szolgáltatás, amit a befizető kap a pénzéért cserébe?  Nem látok ilyet. Úgyhogy véleményem szerint ez másik oldalról indokolja, hogy nem áfás a tevékenység.

 

Hangsúlyozom, hogy  ez csak egy hevenyében készült vélemény, mivel más hozzászólás nem érkezett.

 

Mindenesetre a konkrét ügyben, főleg mivel nagy összegről és közpénzről van szó, elengedhetetlennek látom, hogy állásfoglalás készüljön az Apeh részéről, vagy a PM részéről.

Remélem, azért tudtam segíteni.

[andras.istvan@chello.hu]

Kedves Anikó,

hálásan köszönöm válaszodat. A kérdés fogós és ravasz.Nagy körültekintést igényel.Valóban, mivel nagy összegről van szó és nem szeretnénk "Tocsikolni"  az álatald javasolt állásfoglalást megkérjük.

Mellékelek egy nagyon tekintélyes fórumtól beérkeztt választ is.

Előljáróban megjegyzem, hogy a polgármesterek és a képviselők szerint az új agglomerációs törvény annak  kötelező előírásaival kiveszi kezükből az önálló döntés lehetőségét. Az előterjesztő Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal viszont más véleményen van. Szerintük továbbra is a térségben lévő településeknek kell meghatározniuk a terület felhasználására, az építésre és létesítésre vonatkozó helyi szabályokat

Egyelőre nagyon sok önkormányzat visszalép az átminősítésektől, mert elesik a külterületi építményekre kivethető adóktól, ugyanakkor közművesítés címén fel kellene vállalni egy sor feladatot, amire viszont nincs pénz.

Az, hogy az átsorolással megváltozik a telek értéke, önmagában nem jelent semmilyen adókötelezettséget.
Értékesítés esetén viszont igen, mert a beszezési árhoz képest nagyobb az árrés.

A magánszemélyek nem alanyai az ÁFÁ-nak, tehát az ő ingatlan értékesítésük még akkor sem ÁFA-köteles, ha maga az ingatlan ÁFÁ-s, pl. lakás építésére szolgáló ingatlan.
ÁFÁ-s cégek esetében az értékesítést ÁFA terheli.

A fejlesztési hozzájárulás kérdést abból a szempontból kell vizsgálni, hogy minősíthető-e valamilyen cserébe elvárt szolgáltatás ellenértékének. (ÁFA tv.)

A leírtak szerint az értéknövekmény csak virtuális, nincs visszterhes értékesítés, tehát a fejlesztési hozzájárulást fizetők (magánszemélyeknél adományként, cégeknél adózott eredményből) közérdekű kötelezettségvállalást teljesítenek, ez pedig az ÁFA hatályán kívüli.