Szervusz Rozalinda !
Egy picit hiányosnak tűnik a tényállás, de talán hasznosat tudok mondani:
Az Art. hatályos szabályai szerint az adóhatóság az adózó jogait, kötelezettségeit határozatban állapítja meg. A Ket. ugyanakkor a hatósági döntésnek két fajtáját nevesíti, a határozatot (érdemi kérdésekben hozott döntés) és a végzést (eljárási kérdésekben hozott döntés). A két törvény összhangjának megteremtése érdekében a törvény szerint az Art. átveszi és alkalmazza a Ket. hatósági döntésekkel kapcsolatos fogalomhasználatát. Ennek megfelelően az adóhatóság 2005. november 1-jétől az adóügy érdemében határozattal, az eljárás során eldöntendő egyéb, az ügy érdeméhez nem tartozó kérdésben pedig végzéssel dönt.
Ha a kérelmet késedelmesen terjesztették elő, azt érdemi vizsgálat nélkül végzéssel kell elutasítani, amely döntés ellen önálló fellebbezésnek van helye.
Art. 136. § (2) A határozathozatalt megelőző eljárás során hozott végzés csak a határozat ellen benyújtott fellebbezésben támadható meg, kivéve, ha az önálló fellebbezést törvény megengedi.
(3) Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott,
a) az eljárást felfüggesztő,
b) az eljárást megszüntető,
c) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító,
d) a bevallás, a bejelentés és a fellebbezés határidejének elmulasztásával kapcsolatban benyújtott igazolási kérelmet elutasító,
e) az iratbetekintési jog korlátozását elrendelő,
f) az adózó ismételt ellenőrzésre irányuló kérelmét elutasító,
g) a visszatartási jog gyakorlásáról hozott,
h) a végrehajtási kifogást elbíráló,
i) az eljárási bírságot kiszabó,
j) az eljárási költség viselésének kérdésében hozott, valamint
k) a kézbesítési vélelem megdöntése tárgyában hozott elutasító
végzés ellen.
(4) A fellebbezést a határozat (végzés) közlésétől számított 15 napon belül, utólagos adómegállapítás esetén 30 napon belül lehet előterjeszteni.
Jelenleg az Art. fellebbezésre vonatkozó szabályai teljes körűek, háttérjogszabályként az Áe.-t nem kell alkalmazni. A módosítások biztosítják, hogy az Art. a fellebbezéssel összefüggő kérdéseket a Ket. hatálybalépését követően is - azaz 2005. november 1-jétől - teljes körűen rendezze.
A korábban már említettek szerint a Ket. a hatósági döntésnek két fajtáját nevesíti, a határozatot (érdemi kérdésekben hozott döntés) és a végzést (eljárási kérdésekben hozott döntés). A Ket. a közigazgatási határozat esetében általánossá teszi, míg a közigazgatási végzés esetében csak akkor biztosítja az önálló jogorvoslatot, ha azt a törvény megengedi. Ennek értelmében az Art. fellebbezésre vonatkozó szabálya új rendelkezésekkel egészült ki, egyrészt taxatív módon felsorolja az önálló fellebbezéssel megtámadható végzések körét, másrészt kimondja, hogy az ebbe a körbe nem tartozó végzések ellen kizárólag az eljárást lezáró határozat ellen benyújtott fellebbezésben kérhető jogorvoslat.
Ahogy írásodból (kérdésedből) kitűnik, bonyolultabb adóügyről lehet szó, melynek részleteinek ismerete nélkül - véleményem szerint - konkrétabb választ nem tudnék adni, de a lényeg: nem veszett el a fejsze nyele.
Picur kiegészítő kérdésére okfejtésére reagálva a saját gyakorlatunkat írom le nagyon-nagy léptekben: A jegyzőkönyvben mi (szinte) sohasem teszünk észrevételt, sőt, lemondunk az észrevétel tételi jogunkról. Ezzel felgyorsítjuk az eljárást, és arra "kényszerítjük" az eljáró hatóságot, hogy minél előbb meghozza az érdemi határozatot (ami után többször is érdeklődünk, hogy "le ne maradjunk" róla). A részletesen kifejtett érveinkkel nem akarunk támpontot, újabb támadható felületet nyitni, ezért sem észrevételezünk. A határozat kézhezvételekor kezdődik a kemény munka (amire, a bonyolultságtól függően rákészültünk). Ilyenkor a hatóság kialakította álláspontját, és csak ebben az irányban tapogatózhat a továbbiakban, míg nekünk jogunk és lehetőségünk van "mindent bedobni", mindenbe belekapaszkodni (pl. a hatóság nem kérte a határozatok könyvét, amibe éppen van egy, az ügy számára kedvezőnek tűnő taggyűlési határozat, vagy bármi.
Ha a nagy igyekezetben kicsúszunk a határidőből, akkor még mindig adott az Art. felügyeleti intézkedés intézménye, melyben "közölhetjük", csak most "döbbentünk rá", hogy az eljáró hatóság végzése/határozata törvénysértő, mert... és jöhet a "bővített fellebbezés" - bár ez utóbbival csak a nagyon muszáj esetén élünk.
Üdvözlettel:
fgy_ado