Adófórum

Adózási és számviteli információk

Cégek közötti kölcsön

Ellenőrzés

Cégek közötti kölcsön

HozzászólásSzerző: stamasi » csüt. jan. 01, 1970 1:00 am

Sziasztok!

Az egyik kérdésnél felmerült, hogy egyik cég a másiknak nem adhat kölcsön, ha nincs benne a tevékenységi körében a hitelnyújtás.

Szerintetek is így van? Egy "mezei" Kft. adhat kölcsönt egy másik cégnek?

Üdv.: Szilvi

stamasi
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:12 am

Cégek közötti kölcsön

HozzászólásSzerző: mifer2 » pén. nov. 09, 2007 9:52 am

Szerintem adhat, mert nem "üzletszerűen végzi ezt a tevékenységet." Ebben az esetben a kölcsön kamatmértékének a meghatározására kell figyelni, főleg, ha kapcsolt vállalkozások közötti kölcsönről van szó.
mifer2
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:10 am

Cégek közötti kölcsön

HozzászólásSzerző: mifer2 » pén. nov. 09, 2007 9:59 am

Még ezzel egészíteném ki: kölcsön adható egy másik társaságnak, ill. kapcsolt váll. esetén milyen adóalap korrekciót kell elvégezni: 

Kapcsolt vállalkozások kamatkorrekciója [Tao. tv. 8. (1) bekezdés j) pont, k) pont és (2) bekezdés] 2007.10.18.

A kapcsolt vállalkozások kölcsönügyletei kapcsán a fizetett kamatra vonatkozóan a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 8. § (1) bekezdésének j) és k) pontja szerinti növelő korrekciós tételek együttes alkalmazásánál a Tao. tv. 8. § (2) bekezdésében foglaltakra kell figyelemmel lenni. E szerint az adózó a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés j) pontjának alkalmazásakor nem veszi figyelembe azt az összeget, amellyel a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés k) pontja alapján növelte az adózás előtti eredményét. Ezt a rendelkezést a gyakorlatban úgy kell alkalmazni, hogy előbb külön-külön ki kell számítani a k) és a j) pontok alapján az adózás előtti eredményt növelő összegeket. Ezt követően a k) pont szerinti összeget – amellyel meg kell növelni az adózás előtti eredményt – le kell vonni a j) pont szerinti összegből. Az így meghatározott különbözeti összeggel kell a j) pont szerinti jogcímen megnövelni az adózás előtti eredményt.

Amennyiben az adózó a 8. § (1) bekezdés k) pontjában foglaltakat nem alkalmazza, mert az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak minősül, vagy mert a Tao. tv. 29/D. § (15) bekezdésben foglalt választási lehetőséggel él (kapcsolt vállalkozásait értesíti), akkor – a 8. § (1) bekezdés k) pontja szerinti növelő tétel alóli mentesülés mellett – a 8. § (1) bekezdés j) pontja alapján megállapított összeget nem mérsékelheti (nincs jóváírható összeg).

[PM Jövedelemadók főosztálya 15783/2007. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 1559383857/2007.]

 

mifer2
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:10 am

Cégek közötti kölcsön

HozzászólásSzerző: Rózsa72 » pén. nov. 09, 2007 1:16 pm

Sziasztok!

 

Erre a lezárt kérdésre én adtam a választ, mivel saját tapasztalatomat írtam le.

 

 2 cég szintén ilyen hitelezést szertett volna, mivel hivatalosan szerettük volna megtenni állásfoglalást kértünk, ugyanis senki nem tudott akkor segíteni nekünk.

Ha két független cég szeretne hitelt adni, nem teheti meg, csak ha megfelel a kritériumoknak. Itt nem kapcsolt vállalkozásról esett szó!

 

Példával érveltek:

Tagi hitel kiváltására tökéletesen megfelelne, ha bárki-bárkinek csak úgy adhat hitel, még kamatra is. A tagi hitel vizsgálatát az apeh pedig nagyon szereti!

Sok-sok cég járna jól, ha ez megengedhető lenne.

Nekem tagi hitel kéne , mivel a pénztáram 5 M-val minuszos, veszek fel tőled hitelt, hogy  eltünjön a minuszom, de nem akarok tagi hitelt betenni.Nagyon jól jártam.

Neked is jó, mert neked meg van felesleges 5 milliód a pénztárba ,amit hirtelen el akarsz tüntetni. Te is jól jártál.

Állásfoglalás szerint, olyan körbehitelezések lennének, amit soha az életbe nem tudnának kibogozni a cégek között.

Ha belegondolunk tényleg sokszor segíthetne egy cégnek egy hirtelen hitelnyújtás vagy felvétel, ha akarunk vagy nem tudunk bankhoz fordulni.

 

Sajnos csak úgy működhet ahogy röviden ott leírtam.

 tevékenységi kör,kritériumok,közjegyző.

 

Ez a mi tapasztalatunk, mi így jártunk, de kíváncsi lennék más észrevételére is !

 

Üdv:            ildikó

 

 

Rózsa72
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:13 am

Cégek közötti kölcsön

HozzászólásSzerző: Rózsa72 » pén. nov. 09, 2007 1:29 pm

Megnéztem az állásfoglalásban milyen teáor számra hivatkoznak.

 

A 65.. -ban kell keresnünk olyat, ami a cégre a legjellenzőbb, hitelintézeten kívüli pénzügyi tevékenység körében.

  ildikó

Rózsa72
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:13 am

Cégek közötti kölcsön

HozzászólásSzerző: stamasi » pén. nov. 09, 2007 1:38 pm

Szia Ildikó!

Azért tettem fel ezt a kérdést, mert nekem ez új, amit írsz. Ezidág abban a tudatban voltam, hogy - ahogy mifer2 is írja- ha nem üzletszerűen kölcsönöz valaki, akkor nincs akadálya, hogy egy cég egy másik cégnek kölcsönt  nyújtson, megfelelően dokumentálva, két tanúval aláíratva, közjegyző nélkül természetesen.

Nagyon örülnék, ha a többiek is hozzászólnának ehhez, elmondanák a tapasztalataikat. Nálam például van ilyen szerződés, sőt láttam már, igen nagy nevű céggel is ilyen szerződést, ahol gyakori az Apeh ellenőrzés (persze lehet, hogy ezen átsiklottak), probléma még nem volt.

Nem kapcsolt vállalkozásokra gondolok. Két egymástól független cégre, akiknél például a kölcsönös gazdasági együttműködésükre tekintettel az egyik kölcsönt nyújt a másiknak.

Szóval kérem, aki tud, szóljon még ehhez hozzá.

Üdv.: Szilvi

stamasi
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:12 am

Cégek közötti kölcsön

HozzászólásSzerző: melcsi62 » pén. nov. 09, 2007 2:03 pm

Sziasztok!

Szerintem egyik vállalkozás, a másiknak nyugodtan nyújthat kölcsönt és hansúlyoznám kölcsönt és nem hitelt. Könyvelek olyan olyan cégeket, akiknek a tulajdonosi köre hasonló, ezek a cégek évente 1-3 alkalommal kisegítik egymást kölcsönnel, van, hogy kamatra általában évi 8%-ra, van olyan is hogy kamatmentesen. Természetesen ezeknek a társasági adóvonzatával alkalmasint számolni kell. Alultőkésítés vizsgálata a kamatfizetés mellett annál aki kapta, a kamatmentesnél tao.alap növelés annál, aki adta. Nekem még olyan is van, hogy külföldi cég adott kamatmentesen hosszú lejáratra. Az APEH-hoz elég gyakran kell valamilyen beadvánnyal fordulni, amiben rendre szerepel kiknek tartozik kölcsönnel a cég.

Szerintem attól, hogy egy cég kölcsön ad egy másiknak, még nem kell pénzintézeti tevékenységre tevékenységi kört bejentenie, illetve ismereteim szerint pénzintézeti tevékenységet (hitelezést) a PSZÁF engedélyével lehet végezni.  Ha nem adhatnának egymásnak kölcsön a cégek, akkor nem lenne olyan rendelkezés sem, hogy csak a pénzintézetnek fizetett hitelkamatot nem kell figyelembe venni pl. az alul tőkésítés számolásánál.

 

melcsi62
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:16 am

Cégek közötti kölcsön

HozzászólásSzerző: stamasi » pén. nov. 09, 2007 2:09 pm

Igen, nem véletlenül a "kölcsön" szó szerepel a kérdésemben, és mindenhol így is írom. Valóban nem összekeverendő a hitellel.
stamasi
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:12 am

Cégek közötti kölcsön

HozzászólásSzerző: kohnmari » pén. nov. 09, 2007 2:20 pm

Sziasztok!

Szerintem is adhat kölcsönt egy cég a másiknak. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (1996. évi CXII.) 3.§.(1) b. pontja szerint engedélyhez kötött pénzügyi szolgáltatás az üzletszerűen végzett hitel és kölcsön nyújtása. A 2. melléklet 22. pontja szerint: üzletszerű tevékenység az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett - előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló - rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység.

Jó lenne, ha Ildikó feltenné ide az átalala idézett állásfoglalást, hátha okosabbak lennénk.

Üdv. Mari

kohnmari
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:13 am

Cégek közötti kölcsön

HozzászólásSzerző: madora100 » szomb. nov. 10, 2007 5:11 pm

Az Adatvédelmi Biztos honlapjáról másolok be egy szöveget, amely egyben azt is bizonyítja és alátámasztja, hogy bankhitelt csak bank nyújthat, kölcsönt viszont szinte bárki.

HITELES KÖRKÉP. A ma igényelhető hiteleknek nagyon sok típusa van. Bankhitelt kizárólag bank nyújthat, míg kölcsönt más hitelező is, szomszédunktól kezdve egészen a hitelügyletekkel foglalkozó nagyvállalatokig. A fogyasztók által a pénzintézettől felvethető kölcsönök egyrészt lehetnek fejlesztési célúak (lakásépítés, ingatlanvásárlás, lakásfelújítás), másrészt fogyasztási cikkek vásárlására alkalmasak (személyi és áruvásárlási kölcsönök). Ma már általános gyakorlatként szerepel - a szintén a személyi kölcsönök kategóriába tartozó - bankbetétekhez kapcsolódó hitelkeret. Ezt sok bank automatikusan nyújtja a bankkártya, illetve a folyószámla mellé (ilyen például az OTP A, B és C hitele). A hitelkártyák szintén külön kategóriát képeznek. Kormányrendelet szabályozza az állami támogatással adható lakáshiteleket, illetve a lakástakarék-pénztárak általános szerződési feltételeit. Ez alapján elmondható, hogy a lakáshitelek a legtöbb esetben jövedelemfüggők, tehát az adósnak bizonyítania kell, hogy megfelelő munkabér-jövedelemmel rendelkezik. Ezek a hitelek nagyrészt közép-távúak, de az újabb típusok között már előfordul hosszú lejáratú, a harminc évet is meghaladó futamidejű szerződés is. A fogyasztói hitelek egyik alaptípusa az áruvásárlási hitel, ennél a típusnál fedezetként csak munkabér-igazolást kérnek, de egyes esetekben elég egy kifizetett közüzemi számlakivonat is. Ezt legtöbb esetben a kiválasztott árucikk forgalmazójánál kell benyújtani, aki az illetékes bankhoz továbbítja a kérelmet. Ez a hiteltípus (amikor egy gazdálkodó szervezet az általa forgalmazott áru megvásárlásához, illetve az általa nyújtott szolgáltatás igénybevételéhez kölcsönt nyújt) szinte semmilyen formában nem minősül engedélyköteles pénzügyi szolgáltatásnak. Ebben az esetben tehát még körültekintőbben kell eljárni az adott szerződés feltételeit illetően. Nyilvánvaló hátránya, hogy az összeg kizárólag az adott árucikk megvásárlására fordítható. Ebben az esetben szinte kivétel nélkül rövid, esetleg középtávú futamidejű hitelekről van szó. Igaz ez a mondat a személyi hitelekre is, de itt a kérelmek elbíráláskor a rendszeres jövedelem igazolása mellett előfordul, hogy kezeseket vagy ingatlanfedezetet is kérnek. Szintén megszabják, hogy a folyósított pénzösszeget nem lehet nem üzletszerű tevékenység keretében igénybe venni, de szabadabb lehetőségek állnak az adós előtt, mint az áruvásárlási hitelre szerződésnél. Az elbíráláskor általában előnyt jelent, ha az adós rendelkezik folyószámlával, amire rendszeres átutalás történik, ettől a szigorú bírák szíve is megenyhül, sőt még különböző kedvezmények is szóba jöhetnek, például alacsonyabb kezelési költség vagy kamat.

madora100
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:11 am

Következő

Vissza: Ellenőrzés

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 3 vendég

cron