Szt. 3. par. 7. bek. 1-2.
igénybe vett szolgáltatás: minden olyan szolgáltatás, amely nem tartozik a közvetített szolgáltatás, illetve az egyéb szolgáltatás közé; különösen az utazásszervezés, a szállítás-rakodás, a raktározás, a csomagolás, a kölcsönzés, a bérlet, a bérmunka, az eszközök karbantartása, a postai és távközlési szolgáltatás, a mosás és vegytisztítás, a bizományi tevékenység, az ügyletszerzés, az oktatás és továbbképzés, a hirdetés, a reklám és propaganda, a piackutatás, a könyvkiadás, a lapkiadás, a szállodai szolgáltatás, a vendéglátás, a kutatás és kísérleti fejlesztés, a tervezés és lebonyolítás, a könyvvizsgálat, a könyvviteli szolgáltatás
egyéb szolgáltatás: a pénzügyi, a befektetési, a biztosítóintézeti, a hatósági igazgatási, az egyéb hatósági szolgáltatás.
Sz. 78. par. 7. bek:
(6) Az eladott (közvetített) szolgáltatások értékeként a vásárolt és változatlan formában értékesített szolgáltatások bekerülési értékét kell elszámolni az értékesítéskor.
Htv. 52. par. 40.
közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. Ide sorolandó továbbá a közvetített szolgáltatások közé nem tartozó, az adóalany által továbbszámlázott olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv szerinti - írásban kötött - vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll, feltéve, hogy azzal az adóalany a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként vagy a 37. pont szerint anyagköltségként nettó árbevételét nem csökkentette;
Az a kérdés mármost, hogy a fenti kategóriákkal védhető-e az álláspontotok, miszerint azok a bizonyos szolgáltatások közvetítettnek minősülnek vagy nem. Valószínűleg különösen a Htv. fogalommeghatározását kellene alaposan körüljárni az ügyben.
Winzol!
E fórumon ezt a kérdést már jól kiveséztük. Az Önkormányzatok próbálkoznak. Azt lovagolják meg, hogy van-e írásbeli szerződés közted és a megrendelőd között, illetőleg közted és az esetleges alvállalakozó között. Igaz, hogy a szerződéseket nemcsak írásban lehet kötni, hanem szóban is, de a helyi adórendelet az írásbeliséget fogadja csak el a közvetített szolgáltatás minősítésénék. Minde ettől eltérő költséget igénybevett szolgáltatásnak minősít.
Szia Winzol!
A fórumon a Segédletek/mintatár alatt találsz szerződésmintákat. Van benne alválalkozói is. Azt nem tudom, hogy jó-e, de gondolatébresztőnek sztem jó. Mire hivatkozva nyilvánítják helytelennek? Körülnézek még, ha találok valami erre vonatkozó szerződést átküldöm az e-mailedre.
Üdv: P.Zsuzsa
Szia Winzol!
Feldobtál így ÁFa után!!!:))))))
P.Zsuzsa
Szia Winzol!
Összes létező szerződésmintámat átböngésztem. Sajnos közuti szállításra nincs köztük mintaszerződés. Várjunk még, hátha a fórumon valaki tud segíteni.
Üdv: P.Zsuzsa
Szia Winzol!
Ezzel nem tudsz valamit kezdeni?
d) Fuvarozás
A Ptk. 488. § (1) bekezdése szerint a fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt rendeltetési helyére továbbítani és a címzettnek kiszolgáltatni.
Látható, hogy a Ptk. a fuvarozás teljesítettségéhez a küldemény továbbítását és a címzettnek történő kiszolgáltatását követeli meg.
Ez egyértelmuen azt jelenti, hogy a fuvarozás – főszabály szerint, ha a felek másként nem rendelkeznek – a polgári jog és így az általános forgalmi adó rendszerében a kirakással válik teljesítetté, azaz a fuvarozásról kiállított számla teljesítési időpontja a termék címzett felé történő kiszolgáltatása lesz, hiszen az idézett definícióból következik, hogy mindaddig, amíg a kirakás és a címzettnek történő átadás nem történik meg, a fuvarozás nem vagy csak részben tekinthető teljesítettnek.
A felek azonban a szerződéses szabadságból következően megállapodhatnak úgy is, hogy akár már a fuvareszközre történő felrakással teljesítettnek tekintik a szerződést.
A Ptk. 494. § (2) bekezdéséből következően (ti. amennyiben a fuvarozás valamely akadályba ütközik, a fuvarozó az akadály felmerüléséig járó fuvardíj arányos részére igényt tarthat) amennyiben a fuvarozás nem fejeződik be, azaz a küldemény nem éri el a célállomást, valamint a címzettnek történő kiszolgáltatás nem történik meg, akkor a fuvarozást részben teljesítettnek kell tekinteni, amely részteljesítést általános forgalmi adó terhel.
e) Ptk-ban nem nevesített
szerződések alapján történt
teljesítések
A polgári jogban általános alapelv a szerződési típusszabadság elve. Ebben benne foglaltatik az is, hogy a szerződést kötő felek nemcsak a Ptk-ban nevesített szerződéstípusokból választhatnak, hanem egyéb, ún. atipikus szerződéseket is köthetnek.
Mivel ezekre a Ptk. szabályai nem tartalmaznak speciális rendelkezéseket, ezért ezen szerződések teljesítési időpontjának meghatározása során a szerződésekre vonatkozó általános szabályokat kell alapul venni.
Az elsődleges szempont ezen szerződéseknél is a jelen cikk 2. pontjának bevezetőjében idézett, a Ptk. 277. § (1) bekezdésében foglalt követelményrendszer.
Ennek alapján a Ptk-ban nem nevesített szerződéseket is alapvetően akkor tekinthetjük a teljesítés időpontjában szerződésszeruen (és ezen keresztül az általános forgalmi adó rendszerében is) teljesítettnek, ha az adott szerződés alapján teljesített szolgáltatás a szolgáltatás céljának megfelel, a konkrét szolgáltatás a szolgáltatás elvont, általában meghatározott fogalmának elemi ismérveit magában hordozza, valamint, ha létezik ágazati vagy más speciális jogszabály az adott ügyletre vonatkozóan, akkor megfelel ezen rendelkezéseknek.
Ha pedig ezek csak részben teljesülnek, akkor az ügyletet részben teljesítettnek kell tekintenünk az általános forgalmi adó rendszerében is.
P.Zsuzsa
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég