Szia! Nekem nem egészen egyértelmű a kérdés, mert tulajdonjog fenntartásról írsz, aztán arról, hogy a birtokbaadás is csak a tulajdonjog átadásakor történhet meg.. és azt írod, hogy adás-vételi szerződés tulajdonjog fenntartással..
Attól, hogy a tulajdonjog csak a teljes vételár kifizetésének igazolásával kerülhet Földhivatali bejegyzésre...(tulajdonjog fenntartás a teljes kifizetésig) az önmagában nem jelenti azt, hogy a birtokbaadás ezt nem előzte meg..
"Én" (a cég, ahol dolgozok) tavaly december végén adtam el ingatlant tulajdonjog fenntartással a teljes kifizetettségig fenntartva azt, de a birtokbaadás az még decemberben megtörtént és a vevővel 2009. januárban az illetéket ki is vetették.. amit az azóta be is fizetett.
Tehát a szerződést kellene megnézni...
Beteszem neked az illetéktörvény bizonyos vonatkozó részeit, :
Az illetékkötelezettség keletkezése
(3) A visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség
a) a szerződés megkötése napján,
b) árverési vétel esetében az árverés napján,
c) ingatlannak, ingónak, vagyoni értékű jognak bírósági, hatósági határozattal történő megszerzése esetén a határozat jogerőre emelkedése napján,
d) az a)-c) pontban nem említett esetekben a vagyonszerzéskor
keletkezik.
(6) A felfüggesztő vagy bontó feltételtől, illetőleg a kezdő határidő bekövetkezésétől függő szerződés esetén a vagyonszerzési illetékkötelezettség a szerződés hatályának beálltakor keletkezik.
Az illetékelőleg
77/A. § (1) Ingatlan tulajdonjogának, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső szerzése után a fizetésre kötelezett a bejelentett érték alapulvételével illetékelőleget köteles fizetni. Ha a törvény külön szabályt nem állapít meg, az illetékelőlegre a vagyonszerzési illetékekre vonatkozó rendelkezések az irányadók. Az illetékelőleg fizetési kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha a vételár teljes kiegyenlítéséig az eladó a tulajdonjogát fenntartja.
(4) Az illetékelőleget a vagyonszerző előzetesen még az azt kiszabó határozat meghozatala előtt, a bejelentett érték és az adott vagyonszerzésre irányadó mérték figyelembevételével, az illetékes állami adóhatóságnál - amennyiben erre az állami adóhatóság lehetőséget biztosít - készpénzben vagy az állami adóhatóság illetékbeszedési számlája javára befizetheti. A készpénzbefizetési mód esetén a befizetéssel egyidejűleg be kell mutatni a jogügyletről kiállított - az ingatlanügyi hatóság érkeztető bélyegzőjével ellátott - okiratot. Az illetékbevételi számla javára történő befizetés esetén az említett okiratot és a befizetési bizonylatot az igazolás kérésekor kell bemutatni az állami adóhatóságnál. Az állami adóhatóság az illetékelőleg befizetéséről szóló igazolást a készpénz átvételét követően, illetve a befizetett összegnek a számlára való beérkezését követően haladéktalanul kiadja.
Az ajándék és a visszterhes vagyonszerzés bejelentése
91. § (1) Az ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését (megszüntetését) az ingatlanügyi hatósághoz kell bejelenteni illetékkiszabásra az azt tartalmazó szerződés (okirat) benyújtásával. Az illetékkiszabás célját szolgáló bejelentést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel kell teljesíteni. Ha az illeték fizetésére kötelezett a kérelmet a külön jogszabályban meghatározott 30 napon túl nyújtja be, illetve bejelentési kötelezettségét elmulasztja, vagy hiányosan teljesíti, e törvény 82. §-ában említett mulasztási bírság megfizetésére kötelezhető.
92. § (1) Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés végett benyújtott szerződés (okirat) iktatószámmal ellátott és hitelesített másolatát az illetékkiszabáshoz szükséges és rendelkezésre álló egyéb iratokkal - ideértve a 26. § (9) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot is - együtt az érkezését követő nyolc napon belül kísérőjegyzékkel továbbítja az állami adóhatósághoz. A kísérőjegyzék átadása történhet számítógépes adathordozón is.
(2) Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárás befejezését követően a tulajdonjog, illetve vagyoni értékű jog bejegyzéséről, törléséről szóló, illetve a bejegyzési kérelmet elutasító határozatát megküldi az állami adóhatóságnak. A határozathoz csatolja az illetékkiszabáshoz szükséges olyan iratokat, melyek az (1) bekezdésben meghatározott időpontban még nem álltak rendelkezésére.
(3) Az ingatlanügyi hatóság (1)-(2) bekezdésben említett kötelezettsége független attól, hogy a vagyonszerzés illetékköteles vagy illetékmentes.
-----------------
Ha valóban adás-vételi szerződés íródott, akkor a Ti, vagy az ügyvédetek részéről valószínűleg ezek szerint ott áll fenn a mulasztás, hogy a szerződéskötést követő 30 napon belül nem ment be az "ingatlanügyi hatósághoz".... de a szerződés tartalmát ismerve, Ti tudjátok eldönteni, hogy ez a szerződés, akkor milyen szerződés is volt..
Üdv.