kötött bizonyítás?

[Ercike1]

A napokban olvastam a kötött bizonyításról, vagyis, hogy megszületett 2006.szept.15.-ét követő ügyletekre vonatkozóan.

Na most, aki erről kis ember nem tudott, az akkor adócsaló?

Egy eszembe jutott példa:

szülő kölcsönt ad a gyerekének mondjuk 2007-ben, olyan formában,hogy van egy bankszámlája, a pénz ott nyugszik rajta, kiveszi a 10m ft-ot, és odaadja mamának, aki majd egy lakást akar venni belőle. Mama egy hónapit csak a párnája alatt őrzi a pénzt, nem látja értelmét,hogy bankszámlára tegye, de aztán mégsem jön össze a kivánt lakás ügylet és nyit egy bankszámlát, betesz mondjuk 7m ft-ot, aztán a másik 3m ft-ot pedig 3 hónap múlva.

Ilyenkor a mama adócsaló lesz, hiszen nem tudja bizonyítani honnan volt a pénz. Szerződést ugyan kötöttek írásban, de már az sem elfogadható. Viszont nem bankszámláról-bankszámlára történt a pénz utalása.

Igen ám, de szegény szerencsétlen gyerek, meg mama sem tudta,hogy ez csak így lehet, mert nem olvasnak art-ot.

Szerintetek?

 

Ma olvastam azt is, hogy ha valaki elévülési időn túli vagyonszerzésre hivatkozik, akkor megvizsgálják azt az időszakot is, és ha még találnak illegális jövedelmet, akkor azt is ráverik az illetőre, mert akkor már nem lesz elévült, a valóban elévült időszak?

Aztán ha egy vállalkozó 2001 évben tőkebetétet kellet,hogy injekciózzon a vállalkozásába, mert egyébként minuszba ment volna át, viszont ezt a betett tőkebetétet nem tudta kivenni a pénztárból, csak 2004-ben volt rá lehetősége, tehát 2004 évben ebből jövedelme lett, akkor megvizsgálják,hogy 2001-ben miből tudta betenni a tőkebetétet? Hiába bizonyított tény, hiszen minuszba ment volna át a pénztára?

Komolyan mondom karácsonyra egy olyan szórólapot küldenék mindenkinek, amin a jónépet érintő jogszabályi változások vannak.Hogy mindenki tudjon róla.

 

[kovalkata]

Szia Ercike!

Ezek katasztrófális dolgok amiket írsz, de úgy tűnik a drága jó hivatal komolyon gondolja ezt az egészet. Egyszerűen nem tudom megérteni annak a gondlokodását, aki ezeket az agyrémeket megszüli. Mit akarnak elérni???? Azt senki sem gondlhatja komolyan, hogy az életben ezek a dolgok így működnek!!! Ki az, aki majd az anyukájával vagy gyerekével mindenféle szerződéseket fog kötni, ha egyik ad a másiknak pénzt, és egyszerűen én ezt már tényleg nem értem, hogy miért akarnak még az élő fába is belekötni, és tönkretenni ilyenekkel embereket. Ez a vállalkozói tőkebetét is... Nem, nem egyszerűen kimondhatatlanul fel vagyok háborodva, mélységesen taszít amit csinálnak, mert bármit csinálsz, úgyis megtalálják rajta a csomót. Teljesen eldobják és figyelmen kívül hagyják az élet természetes rendjét. Csak megfélemlítenek, folyamatos stresszben tartják az embert, aztán majd csodálkoznak ha sorra dőlnek ki az emberek, és tényleg nem lesz senki aki becsületesen fogja az adót fizetni, sőt már az sem lesz aki fizetni fogja.

Üdv. Kata 

[nagy.andrea2]

Sziasztok!

 

Ama bizonyos karácsonyi lapon tájékozathatnák arról is a jónépet, hogy ha az illetékmentes ajándékozást nem jelenti be 30 napon belül az APEH-nak, akkor mégis meg kell fizetni az illetéket!!!

Andulka

[adotanacs]

Sziasztok! Hát nem kívánom senkinek azt a torturát, amin én keresztülmentem az elsők között.2001-2005-ig vizsgáltak. Ha nem volt sehol bankszámlán 2001.jan.1-én pénz, ugy vették mintha akkor születtem volna. Sajnos a kezdeti időszakban nem névreszólóak voltak a betétek, hiába emlékeztem még a jeligére is, nem tudtam volna bizonyítani. Tehát eljutottam oda, hogy 50év felett ujszülött lettem!!! Vicces nem? A szerencsém az volt, hogy 2001-ben eladtunk egy korábbi beszerzésből gépkocsit, igy volt induló pénzem.   Most már mindenre odafigyelek, adminisztrálok, mikor kitől mit kapok-adok. Ani

[adotanacs]

Igen, én is mostanában ajándékoztam, a megajándékozott kapott is róla egy határozatot, hogy nulla Ft az ajándékozási illeték. Ennyire komoly a dolog!!!Ani

[nagy.andrea2]

Idemásolok nektek egy írást:

 

Ad1. A becslési eljárásról és ezen belül a fordított bizonyítási teherről kb. fél éve mondta ki az AB, hogy alkotmányos, így minden olyan sajtóhír, hogy ez alkotmányellenes lenne humbug.

Ad2. A fordított bizonyítási teljes kötelezettséget jelent, pont olyan súlyú és terjedelmű bizonyítást, mint amely az adóhatóságot terheli az őt érintő körben (becslés jogalapja, módszere). Az adózó tehát nem élhet vélelmezéssel, feltételezéssel stb. Ha olyan időszakban helyezi a forrást, amelyről már nem őrzött meg bizonylatot, önmagát fosztja meg a bizonyítás lehetőségétől.

Ad3.A bizonyítás akkor sikeres, ha közvetlenül alkalmas a bizonyítandó tény igazolására, továbbá ha hiteles, azaz kívülállók számára ellenőrizhető. Bemondásra nem kell elfogadni semmit, mivel az állítás a bizonyítás tárgya és nem eszköze.

Ad4. A becslés jogalapját már az megteremti, ha a vizsgált időszak kiadásai (jelenleg 2002–2007. éveket vizsgál az APEH) aránytalanul eltérnek a vizsgált időszak jövedelmeitől. A kölcsön és visszafizetése nem jövedelem, az elévült időszak jövedelme szintén a kimentő (és nem adóhatósági) bizonyítás tárgya.

Ad5. Az Art. 109. § (3) bekezdése szerint (most zárjuk ki a kb. 2010-től érdekes kötött bizonyításra vonatkozó új szabályokat) a vagyongyarapodás forrását(!!!) igazolhatja az adózó hitelt érdemlően az elévült időszakban keletkezett bevétellel. Azaz egy 2004. évben feltárt 10.000.000 Ft-os ingatlanvásárlással szemben nem fogadható el az ok-okozati összefüggés hiányában pl. egy 1993. évben örökölt 2.000.000 Ft készpénz hagyatéki végzése sem. Ahhoz, hogy az adózó ezt az összeget ténylegesen forrásként tudja elfogadtatni, a rendelkezésre állást is bizonyítania kell méghozzá folyamatosan, azaz az előbbi esetben 11 éven keresztül.

ad6. Az otthon tartott pénz (amelyről csak a családtagok vagy ők sem tudnak) természetesen nem fogadható el éveken keresztül. Idézet az ezzel kapcsolatos LB döntésből: „életszerűtlen, hogy a 90-es évek magas betéti kamatai mellett valaki otthon tartsa a pénzét“. Ha megtakarítást akar igazolni az adózó, akkor azt valamilyen ellenőrizhető módon teheti (bankbetét, értékpapír stb.).

ad7. A későbbi bevétel a korábbi kiadásnak, a számlapénz a készpénznek értelemszerűen nem lehet fedezete, az időszerűség és forma is fontos.

ad8. A teljes bizonyító erejű magánokirat mellett nincs olyan törvényi vélelem, mint a közokirat mellett, így ha annak valóságtartalmát a másik fél (APEH) vitatja, akkor a tényleges megtörténtét az adózónak kell bizonyítania. Mindazonáltal az ügyvéd által ellenjegyzett olyan vizsgált időszaki (kölcsön)szer­ződést, mely magát a pénz átadását is tanúsítja elfogadja az adóhatóság (ekkor áttér a kölcsönnyújtó vizsgálatára).

ad9. Az utólag tett akármilyen közokiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatoknak, egyéb ellenőrzésre tekintettel tett kijelentéseknek semmiféle bizonyító ereje nincs.

ad10. A kérdőívre az adózó természetesen nem köteles nyilatkozni, a nyilatkozatot bármikor megváltoztathatja. Az más kérdés, hogy az ellenőrzés alakulására figyelemmel megváltoztatott nyilatkozat kapcsán ennek a ténynek az adóhatóság jelentőséget tulajdoníthat.

ad11. A teljességi nyilatkozat csak a bizonyítási eljárás végét jelenti, mint határidőt, természetesen akár a fellebbezésben akár a keresetben új tényekre lehet hivatkozni, azt a másodfokú adóhatóság vagy bíróság köteles megvizsgálni.

ad12. A becslési eljárás megindulása és az előzetes nyilatkozat megtagadása között nincs ok-okozati összefüggés. Ha ilyet kap az adózó a becslés valószínű, függetlenül, hogy válaszol-e.

ad13. Hirtelen eszünkbe jutott kölcsönszerződé­sekben nem hiszek. Olyan ügyem sem volt soha, amikor megélhetési költségekre repültek volna rá. Legjellemzőbb a tízmilliós tagi hitel kontra veszteséges vállalkozás és minimálbér || nagy értékű ingóságok. A KSH létminimummal szemben ellenbizonyításnak helye van, egyszer sem fordult elő a praxisomaban, az adózók saját nyilatkozatikban magasabb összegeket jelölnek meg. Rémtörténete persze mindenkinek van. Legalább 3 jogorvoslati fórum áll rendelkezésre.

[nagy.andrea2]

Ma olvastam azt is, hogy ha valaki elévülési időn túli vagyonszerzésre hivatkozik, akkor megvizsgálják azt az időszakot is, és ha még találnak illegális jövedelmet, akkor azt is ráverik az illetőre, mert akkor már nem lesz elévült, a valóban elévült időszak?

 

Ha az adózó arra hivatkozik, hogy már a már elévült időszak alatt szerezte a vagyonát, akkor az adóhatóságnak kötelessége vizsgálni, hogy a hivatkozott időszakban vajon ténylegesen rendelkezésre állt-e az összeg.

Ha valószínűsítik, hogy nem állt rendelkezésre, akkor sem kell bírságot fizetned, hiszen már elévült időszakról beszélünk.

De nem fogják elfogadni a vizsgált időszak kiadásainak forrásaként, mert nem bizonyítható, hogy rendelkezésre állt az összeg. Így adóhiányt állapítanak meg - de csak a vizsgált (és el nem évült) időszak tekintetében!

Andulka

[Ercike1]

Tegye fel a kezét az országban az, aki ha szülőtől kölcsönt kapott akkor a kölcsönszerződést közjegyző előtt írták és a pénzt bankszámláról-.bankszámlára utalták.

Szerintem meg ez nem életszerű.

Szerintem igen is az az életszerű, ha kölcsönt kaptam, írtunk egy papírt, a pénzt kp-ban adták oda és én vagy akkor rögtön vagy pedig amikor éppen ráértem és megnéztem,hogy melyik bank lenne a legmegfelelőbb akkor elmentem mondjuk egy hónap múlva egy bankba és betettem a pénzt, vagy pedig felhasználtam.

És szerintetek hány ember fog ezután is - és hány ember tud róla- hogy ha kölcsönt ad-kap akkor azt közjegyző alatt és banki utalással tegye.

A másik pedig, hogy nem igazán értem,hogy ez a fejtegetésem csak a kötött bizonyítás esetén ilyen szigorú vagy pedig eleve ezt a szemléletmódot alkalmazzák.

Ha pedig a bíróság szintén tisztelt hivatalnak ad igazat ebben az ügyben és a valóban kölcsönbe kapót bünteti, akkor szerintem elvesztette az emberiség minden méltóságát, tisztességét és hitét.

[adotanacs]

Szia! Mindenben igazad van, de szerintem közjegyző nem kell az ügylethez, ajándékozáshoz sem kellett, csak bankszámlák közötti mozgás, jogcimmel. Ani

[Ercike1]

Szia Ani!

Igen, és akkor miért nem jó, hogy kölcsön adó felvette a pénzt év elején a bankszámlájáról, odaadta a kölcsönbe vevőnek, aki csak 1-2 hónap múlva rakta bankba?

Ott sem varázslatból került az ő számlájára.

A másik ami elgondokodtatott, főként a kötött bizonyítás esetén, ha pld. egy vállalkozó a vállalkozásból származó nyereségét - mert nem volt annyi kp. a pénztárba, vagy nem ia akarta felvenni év végén, mivel kell következő évben az adókra- ezért csak később tudta kivenni, viszont erről pénztár bizonylat készült, tehát nem azt tette, hogy a pénztárából befizette a vállalkozása bankszámlájára és onnan elutalta a saját bankszámlájára, akkor ebben az esetben hogyan fogja tudja bizonyitani, hogy ő aznap márpedig azt kivette a vállalkozása pénztárából és fizette be a saját bankszámlájára?

Vagy lehet ez a tőkebetétekkel is, amiket korábban finanszirozott a vállalkozásának, majd pedig amikor úgy állt a pénztár, akkor visszafizethette magának, viszont ezt is csak pénztárbizonylattal és nyilvánvalóan a könyvelésével tudja prezentálni.