fő- ill. melléktevékenység

[pintlasz]

Építőipari Zrt. vagyunk, az új áfatv. fordított adózásának rendelkezései okozta problémákat azt hiszem nem kell taglalnom. ÉVes átalányszerződés keretében ingatlnaüzemeltetést végzünk, a szerződés mellékletei részletesen tartalmazzák a konkrét feladatokat. Ezek részben egyérteműen fordított (karbantartás, fenntartás az ingatlanokra azok gépészetére vonatkozóan), ill. egyértelműen egyenes adózás alá tartozó (áram-, melegvíz-, fűtésszolgáltatás, szemétszállítás, stb.) tevékenységek. Minderről havonta 1 átalánydíjas szla. készül. Ezt mi teljes egészében fordított áfával állítottunk ki, mondván h. egy komplex tevékenységről van szó, a szla. részletezése csak tájékoztató jellegű, egyébként pedig a fő- és melléktevékenységet figyelve, a fordított tételek összegszerű aránya jelentősen meghaladja az egyenes tételekét. Most vizsgálatot kaptunk, és a hivatal adókülönbözetet állapított meg arra hiatkozva, h. a szerződésünk üzemeltetésről szól, ez pedig nem szerepel a 142.§-ban, ezért egyenes adózás alá tartozik a teljs tevékenységünk.

Várom segítő hozzászólásaitokat, leginkább a fő- és melléktevékenység viszonylatában.

[validitas]

Szia!

Év elején valóban fordított áfás volt a fenntartás, takarítás, karbantartás. Azonban ezt május 1-től módosították, módosult az ÁFA-tv. Azóta csak az engedélyköteles tev. fordított áfás.

142. § (1) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti: 

b) a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is - irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának;
  

A szerződést  ismerni kellene ahhoz, hogy el lehessen dönteni, valójában miről is van szó, ill. miben különbözik a fenntartás az üzemeltetéstől (ez gondolom tágabb fogalom). És milyen SZJ-számon számláztátok? 

 70.32.1   Ingatlankezelés
    Idetartozik: az ingatlankezelés, az ingatlanok rendeltetésszerű használatra való állapotának fenntartása, üzemeltetése, a gondnoki, közös képviselői feladatok ellátása, kazánfűtés díjazásért vagy megbízásos alapon.
    Nem ide tartozik: építőipari javítás, fenntartás (45), ipari javítás
 Ha ezen, akkor sztem nincs igaza az APEH-nak, bár ezt igazán nehéz megmondani, hiszen az Áfa-tv. nem tartalmaz meghatározásokat, SZJ-hivatkozásokat (vagy csak nagyon elvétve). Talán éppen azért, hogy az ilyen esetekben azt állapíthassanak meg, amit akarnak.

Üdv: Böbe 
 

[Bi.Monika]

Május 1-től csak az a fordított áfás tevékenység, amely építési engedély köteles. Tehát szerintem a karbantartás, fenntartás nem tartozik a fordított áfás tevékenység közé május 1-től. Azelőtt viszont igen.

[pintlasz]

Köszönöm a válaszokat, valóban részletesebb kifejtést igényelhet, sokt részleten múlnak a dolgok általában. A máj. 1-i változással természetesen tisztában vagyok.

A szerződéssel kapcs. leírtam, amit fontos tudni (egyébként elég terjedelmes lenne a kérdésem), mi erre hivatkozunk. A feladatok meghatározásában két fő pont van:

1. karbantartás: a létesítmény (épületek, építmények és a központi berendezések) állagának és rendeltetésszerű használhatóságának (szinten tartásának) biztosítása érdekében szükséges megelőző és felújításnak nem minősülő javítási munkák elvégzése, illetőleg egyes berendezések cseréje.

2. üzemeltetés: A létesítmény (épületek, építmények és a központi berendezések) rendeltetésszerű használatához folyamatosan szükséges szolgáltatások ellátása, ill. biztosítása, a központi berendezések üzemben tartói feladatainak ellátása. Ilyen szolgáltatások: áramellátás, térvilágítás, érintés- és villámvédelem, vízszolgáltatás, kommunális szennyvíz eltávolítás, stb. Egyébként az egész feladataokat tartalmazó melléklet (aminek a fenti 2 pontja a részlete) címe, h. fenntartás.

Az 1. pont összegszerűen nagyobb arányú, mint a 2. pontért számlázott érték.

Több előadáson felhívták figyelmünket, h szj számra nem lehet hivatkozni, mert a tv. nem így szól. Másrészt a hivatal részéről az is elhangzott, h. nem érdekli a szerződés, hanem h. mi valósul meg ténylegesen.

Ténylegesen véleményünk szerint egy ingatlant jellemzően működésképesen kell  tartani, másrészt pedig működtetin (üzemeltetni) kell a rendszereket. Tehát pl. vizet is kell biztosítani, de ha a vízvezetékben csőtörés van, akkor először azt kell helyreállítani. Ez pedig szerintünk karbantartás. Magyarán, karbantartás a főtevékenység, és üzemeltetés a melléktevékenység.

Szerintetek?

[validitas]

Nem egyszerű a kérdés valóban, talán a tojás meg a tyúk esetéhez hasonlítható. Az összegszerűség a fő- és melléktevékenység megítélése szempontjából ebben az esetben sztem mellékes, mert a működtetés (pl.áramellátás, vízszolgáltatás, gázszolgáltatás) értéke a fogyasztástól függ.

Szerintem a 2. inkább a fő tevékenység. Igaz ugyan, hogy pl. egy csőtörésnél előbb a karbantartást kell elvégezni, tehát első az 1., de a karbantartási tevékenység inkább esetleges, nem annyira folyamatos. Azaz sem vízszerelési, sem egyéb szerelési ill. javítási munkát nem végeztek folyamatosan és állandóan, nap mint nap, percről perce.  Ez függ a hiba bekövetkeztétől. a csövek állapotától, az izzók kiégésétől, stb, stb.

Ellenben az áram-, a víz-, a gázszolgáltatás, stb. az bizony a rendeltettésszerű használhatóság velejárója, nem esetleges, hanem megszakítás nélküli, folyamatos és folytonos szolgáltatás. Valószínűleg ezért ítélte az APEH is főtevékenységnek.

Sajnos az áfa-tv. hiányossága (szándékos?) miatt csak ilyen "logikai" úton lehet megközelíteni a dolgot.  Ezért csak a fenti gondolatmenetet követve próbáltam meg eldönteni, hogy mi lehet a főtevékenység. Persze lehet, hogy a Ptk-t is érdemes lenne megnézni, bár nem tudom, mennyire elfogadható, mert az áfa-tv. arra sem hivatkozik, ahogy az SZJ sem számít.

Üdv: Böbe 

[pintlasz]

Kedves Böbe!

Nagyon köszönöm, h. segíteni akarsz - megjegyzem, titkon vártam a te válaszodat korábbi tevékenységed alapján - és tulajdonképpen segítettél is, mert már látom, h. aki nem konkrétan ezen a területen dolgozik, az valóban félre mehet. Amit írtál elfogadom, de tényleg vannak olyan részletek, ami miatt mi más véleményen vagyunk.

Azt kell tudni ugyanis - bár azt hiszem rövidítettem a korábbiakban, ezért nem jött ki egyértelműen - , h. a karbantartásnak van olyan része, ami nem eseti jellegű. Biztos vagyok benne, h. hallottad már azt a kifejezést, h. TMK. Csak lehet, h. nem tudd minek a rövidítése. Ez a Tervszerű Megelőző Karbantartás, aminek a lényege, h. az egyes rendszereket folyamatos ellenőrzéssel figyelni kell, és ha olyan észrevételt állapítanak meg, ami szerint vmilyen. alkatrészek elhasználódása egy bizonyos mértéket meghalad, akkor azokat bizony ki kell cserélni, v. meg kell javítani. Akkor is, ha ezek még tulajdonképpen semmilyen üzemzavart nem okoztak, csak egy ilyen üzemzavar bekövetkezésének a valószínűsége meghaladja azt a fokot, ami még elfigadható lenne.

Nem szaporítom tovább a szót, tényleg rávilágítottál arra, h. a revizornak sem biztos, h. ezek a dolgok kiderülnek a papírok áttanulmányozásakor. Csak akkor azt nem értem, h. miért hivatkozik pont arra, h. nem a szerződés érdekli, hanem a tényleges teljesítés - ezzel a szóhasználattal - mikor tapasztalatom szerint semmi más nem áll a rendelkezésére, csak a papírok.

Miután jól kipanaszkodtam magam, mégegyszer megköszönöm a segítséget.

Üdv, PL

[validitas]

Örülök, hogy segíthettem az együttgondolkokással. Műszaki, ill. építőipari területen annyira nem vagyok járatos (bár tudom, egy könyvelőnek az égvilágon mindenhez értenie kell :-)), de a TMK-t még csak-csak tudom ( még az "átkosból" talán). 

Könnyen lehetséges, hogy a revizor erre nem gondolt, de ha még benne vagy a határidőben, észrevételt lehet tenni a jegyzőkönyvhöz. Hogy elfogadják-e az érveidet, azt nem tudom megítélni, de érdemes megpróbálni. Veszítenivaló nincs.

Üdv: Böbe