Adófórum

Sziasztok!

Segítségeteket kérném az alábbi esethez: adóellenőrzést végeztek kettős könyvitelű társaságnál, a jegyzőkönyv az alábbi megállapításokat tette:

- kiadási pénztárbizonylatok nem lettek a szigorú számadású nyilvántartásban szerepeltetve / azokon szereplő kiadási összegek nem lettek lekönyvelve

- adozó által bemutatott pénzkezelési szabályzat nem tartalmazza : a készpénzes kiadások összeghatárát, korlátozását, a napi záró készpénzállomány meghatározását, a pénztárban tartott nagyobb összegű készpénz őrzésének módját

- 2006.évben kiküldetési rendelvény alapján alkalmazottak részére költségtérítés fizetett ki. A kiküldetési rendelvény adattartalma nem megfelelő, az útvonal és annak célja hiányos, legtöbb esetben nincs feltüntetve.

A fent leírtak alapján adozó eljárása ellentétes az adózás rendjéről szoló 2003.évi XCII.törvény (Art.) 172 § (1) bekezdés e) pontjában rögzitettekkel ....................................

Észrevételt szeretnénk tenni ehhez kérném segítségeteket!

Előre is köszönöm!

Szia!

Az a kérdés, hogy a revízió megállapításai helytállóak-e. Tehát valóban nincs szig számadású nyilvtart a péntárbizonylatokról, a kiadási tételek nincsenek könyvelve, a pénkez.szab. hiányos stb. ..

Ha a revízió megállapításai jogosak, akkor nincs mit észrevételezni.Ha megkapjátok a határozatot, akkor lehet majd esetleg a bírság mérséklését kérni, sírdogálni egy kicsit.

Akkor lehetne a jk. megállapításaira észrevételt tenni, ha pl. a revizor tévedett, elnézte a pénztárjelentést, nem vette észre, hogy azok a fránya kiadási bizonylatok rögzítésre kerültek,vagy bizonyítod hogy a  kiküldetési rendelvény helyesen lett kitöltve jogszabályi előírásoknak megfelelően( de ha hiányoznak az említett adatok jogos a megállapítás). A pénzkez.szab sem sem felel meg az előírásoknak, mert valóban tartalmaznia kell az említetteket, jogos lenne az észrevétel, ha a jogszabály a pénzkezelési szabályzatra vonatkozóan erről nem így rendelkezne.

Az észrevételhez az azt alátámasztó dokumentumokat mellékelni, csatolni kell.

Üdv:Nelly

Szia!

"A fent leírtak alapján adozó eljárása ellentétes az adózás rendjéről szoló 2003.évi XCII.törvény (Art.) 172 § (1) bekezdés e) pontjában rögzitettekkel ...................................."

Ezt a mondatot nem igazán értem. Valóban így van a jegyzőkönyven? mert az Art. 172.§ (1) e) pontja így szól:

172. § (1) A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha
e) a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti vagy a számviteli törvényben meghatározott pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket megsérti,

Ha a jegyzőkönyv megállapítása szerint az adózó eljárása ezzel ellentétes, akkor mindent jól csinált, azaz a jogszabályokban előírt bizonylatokat kiállította, a könyveket, nyilvántartásokat az előírásoknak megfelelően vezette, stb.... :-)))  Így van? Ha a jegyzőkönyvben szó szerint az van, amit idéztél, akkor csókoltatom a revizorokat, mert nem jól fogalmazták meg.

Viccet félretéve, ha a jegyzőkönyv a valós helyzetet írja le, akkor nincs mit tenni, nincs mit észrevételezni, meg kell várni a határozatot, majd annak jogerőre emelkedése után lehet esetleg sírni könnyítésért. Bár nem tartom valószínűnek, hogy érdemes. Egyetértek Nellyvel.

Üdv: Böbe 
 

Picur!

A határozat előtt észrevételezhetsz, de ha a megállapítások helyállóak, semmi értelme, mert méltányosságot csak jogerős határozatra lehet gyakorolni. Észrevételnek akkor van értelme a határozat előtt, ha olyasmit tudsz előadni, ami a jegyzőkönyv megállapításait módosítja, pl. tévedett a revizor, vagy előkerült vmi bizonylat, ami alátámasztja az adózó igazát.

Ha a határozat jogerőre emelkedése előtt ír levelet, fellebbezésnek veszik, pótlólag kérik a fellebbezésre az illetéket (ami a vitatott összegtől függ!). Méltányossági kérelmet csak jogerősen kirótt bírságra, pótlékra lehet kérni.

Sőt, ha még a határozat meghozatala előtt olyat írsz az adóhatóságnak, hogy méltányos eljárást kérsz, szerinted ezt jónéven veszik? Miből feltételezed, hogy nem részesülsz méltányos elbánásban?

Nem véletlenül, hanem tényekre, tapasztalatokra alapozva írtam az észrevételemet.