Üdv.
A második kérdésre lehet a válasz.
a foglalkoztatók nyilvántartásba vételi kötelezettségérõl
[Tbj. 46. § (1), 58. § (1) bekezdés f) pont]
A 2000. január 1-jétõl hatályos társadalombiztosítási jogszabályok értelmében a foglalkoztató a tevékenységében személyesen közremûködõ biztosított személyek adatait oly módon köteles nyilvántartásba venni és errõl a magánszemélynek igazolást adni, hogy abból a törvényben elõírt adatok a munkavégzés (tevékenység) megkezdésétõl megállapíthatók legyenek.
A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a biztosított természetes azonosító adatait, a biztosítást megalapozó jogviszony megnevezését, a biztosítási kötelezettség kezdetét, megszûnését, a nyilvántartásba vételrõl az igazolás kiadásának, visszaadásának idõpontját, az átvétel, visszavétel igazolásáról a biztosított, illetõleg a nyilvántartást vezetõ személy aláírását.
Igazolásnak kell tekinteni a munkaszerzõdést, valamint a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzõ személlyel kötött, írásba foglalt szerzõdést. Következésképpen, ha a foglalkoztató vezet olyan (pl. munkaügyi, személyügyi) nyilvántartást, amelybõl a foglalkoztatott adatai megállapíthatóak, nincs szükség külön nyilvántartás vezetésére.
A nyilvántartást a foglalkoztató székhelyén, zárt helyen kell tárolni.
A nyilvántartás ellenõrzésére a társadalombiztosítás igazgatási szervei és az állami adóhatóság eljáró ellenõrei jogosultak.
A nyilvántartás a biztosítottak teljes körére vonatkozik, ezért azt nemcsak a 2000. január 1-jétõl foglalkoztatottakra, hanem visszamenõlegesen is el kell készíteni.
A nyilvántartásba vétel elmulasztása miatt - személyenként - az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCL. törvény szerinti mulasztási bírságot az eljáró ellenõr megállapítása, illetõleg a társadalombiztosítás igazgatási szerveinek megkeresése alapján az állami adóhatóság fizetésre kötelezõ határozatban állapítja meg.
(Járulék fõosztály 1222894156 - PM Társadalmi Közkiadások fõosztálya 1672/2/2000.; AEÉ 2000/6.)
Üdv
Tomics
