A magánokirat nem bizonyíték az APEH-nek

[szedlacsek]

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 149. §-a alapján.

"Amennyiben valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, az adóhatóság biztosítási intézkedésként végzéssel elrendeli
a) a pénzkövetelés biztosítását, illetve
b) meghatározott dolog zárlatát.

Biztosítási intézkedés akkor rendelhető el, ha
a) a fizetési kötelezettséget megállapító adóhatósági határozat (végzés) még nem végrehajtható,
b) végrehajtható az adóhatósági határozat (végzés), de az abban meghatározott teljesítési határidő még nem telt le.

A biztosítási intézkedést elrendelő végzés ellen végrehajtási kifogásnak van helye, amelynek a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya."

 Azért ez elég durva,,,,

 

1. Jófajta gumiparagrafus....Mi a "valószínűsítés" kritériuma? "Van rajta sapka, vagy nincs rajta sapka"?

2. Ennyi erővel minden magyarországi adóalany mindenét zárolhatná az APEH....

3. Az első fokú határozat esetében - ha van fellebezés - pedig szerintem nem is beszélhetünk "még nem végrehajthatóság"-ról...Az csak a másodfokú esetében jöhet szvsz szóba, - lásd: b) pont - amikor a határozat kézbesítése és a fizetési határidő közti időszakra tesz biztosítási intézkedést .

 

[aniko.varga2006]

A munkahelyre való kézbesítés miatt panasszal élnék, esetleg felügyeleti intézkedés is jogos lehet adótitok megsértése miatt.

53. § (1) Adótitok az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más irat.(2) Az adóhatóság alkalmazottja, volt alkalmazottja, az ellenőrzésbe vagy az eljárásba bevont szakértő és minden más személy, akinek az adatszolgáltatás, -nyilvántartás, -feldolgozás, az ellenőrzés, az adómegállapítás, az adó és adóelőleg-levonás, adóbeszedés, adóvégrehajtás, illetve statisztikai célú felhasználás során feladataival összefüggésben adótitok vagy más titok jut a tudomására, köteles azt megőrizni. Az adóhatóságot a hivatali eljárása során tudomására jutott minden irat, adat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.(3) A (2) bekezdésben megjelölt személy megsérti a titoktartási kötelezettséget, ha az adózás vagy bírósági eljárás során megismert adótitkot vagy más titkot alapos ok nélkül illetéktelen személy részére hozzáférhetővé teszi, felhasználja vagy közzéteszi.

 Maga a tény, hogy készült egy határozat és azt át akarják adni a msz-nek, önmagában titok tárgya lehet, nem csak a tartalma. Alkalmas arra, hogy a személyt mások előtt (különösen munkahelyen) lejárassa.

 Ha nem találták lakhelyén, akkor a követendő eljárás: Art. 124.§ (3) szerint, ha a magánszemély vagy képviselője ismeretlen helyen tartózkodik, ügygondnoknak kell kézbesíteni az iratot. Az adózó munkahelye ugyan szerepelhet az iratokban, de nem azért van ott, hogy ott keressék az adózót, tehát a megadottól eltérő célra használta fel az adatot a hatóság. Lehet, hogy az adatvédelmi biztos is szívesen csemegézne a dolgon!

[garbo50]

Sziasztok!

Csak azért, hogy ne legyetek ennyire elkeseredve én is ajánlok a figyelmetekbe egy kis "vidámítót" : gyerekkori tanmese modern köntösben

 

A tücsök és a hangya

A hangya a forró nyarat szorgalmasan végigdolgozta, építgette-szépítgette házát, és élelmet halmozott fel felkészülvén a kemény télre.
A tücsök úgy gondolta, a hangya bolond, és végigmulatta a nyarat Eljött a hideg tél, és a nélkülöző tücsök sajtótájékoztatót hívott össze azt a kérdést feszegetve, hogyan lehet az, hogy míg egyesek kint fagyoskodnak a hidegben, mások úgy élnek, mint a hangya.
A CNN, az RTL Klub, a TV2 és az MTV felvételeket mutatott be a didergő tücsökről, és a melegben, terített asztal mellett henyélő hangyáról.
 A világ döbbenten konstatálta az égbekiáltó különbséget. Hogyan lehetséges, egy ilyen jól fejlődő, épülő országban a tücsköt így sorsára hagyni?
A NZSZ (Nemzetközi Zöldbogarak Szövetsége) vezetői több hír műsorban is "zöld ellenes elfogultsággal" vádolták a hangyát, és felhívták a figyelmet arra a szomorú tényre, hogy a világon sok tücsök áldozata van ennek a kirekesztő mozgalomnak.
Breki, a béka, a tücsökkel együtt lépett fel a Mónika Show-ban, és mindenki könnyekre fakadt, amikor az "Azért Vannak A Zöld barátok" című slágert énekelték.
A Köztársasági Elnök és felesége egy jótékonysági bálon támogatásukról biztosították a tücsköt, és olyan javak juttatását helyezték kilátásba, amiből a tücsök az előző kormányzati ciklusban kimaradt; ahogy a miniszterelnök fogalmazott: " ...hogy ne süvölthessenek újra az előző rendszer szelei.
Egy politológus a "Mélyvíz" adásában kifejtette, hogy a hangya a tücsök kárára szépen meggazdagodott, és egyúttal az ilyen típusú jövedelmek elvonását célzó adó jogszabály szükségességét hangoztatta az "egyenlő közteherviselés" szellemében.
Végül, az "Egyenlő Esélyeket Az Anti-Zöldekkel" szervezet hathatós közreműködése nyomán a hangyát visszamenőleges hatállyal megbírságolták, mert nyári munkái közben nem foglalkoztatott elegendő számú zöld bogarat, adó tartozásait behajtották, és házát az állam elkobozta.
A történet végén látjuk, amint a tücsök felélte a hangya utolsó téli élelem tartalékait a kormánytól kapott házban (ami nemrég még a hangyáé volt), a hangya pedig eltűnik a hóban.
Másnap reggel pedig a tücsök fogta a cókmókját és mivel sikerült teljesen felélnie a hangya vagyonát) elindul egy újabb hangyát keresni.

Remélem a felhőtlen kacagás, mint gyógyír megmaradt számotokra? 

Üdv. 

 

[taxcontroll]

Semmi sem tiltja az adóhatóság számára, hogy egy magánszemélyt felkeressen a munkahelyén, ha ott elérhető és kézbesítse számára a határozatot. Adótitoksértésre nem lehet hivatkozni, mivel semmilyen tény, körülmény nem került illetéktelen kezekbe. 

A munkahelyről pedig nemcsak valamilyen iratokban szereplő információkból szerezhet tudomást az adóhatóság, hanem a lejelentett adatszolgáltatásokból.

Az nem titok, hogy az adóhatóság felkeres valakit, hiszen ezzel nem szolgáltat ki adótitkot. Abból, hogy valakit megkeresnek adóellenőrök, nem lehet következtetni a megkeresés céljára. 

[aniko.varga2006]

Az, hogy a törvény betűje tételesen nem tilt valamit, nem jelenti azt, hogy a törvény szellemét, alapelveit ne kellene figyelembe venni. Továbbá egy munkavállaló számára meglehetősen dehonesztáló, ha a munkahelyén keresik a hatóságok (nem a munkaviszonyával összefüggésben): a jóhírnévhez való Ptk-ban rögzített jogát sérti.  A munkáltató szempontjából is nézve a dolgot, ő azért fizeti a munkavállalót, hogy neki dolgozzon, ne pedig "vendégeket" fogadjon. Majd legközelebb az orvos eldobja a szikét műtóben, mert adóhivatal át akar adni neki egy határozatot? Vagy elég, ha az adóellenőr besétál a műtőbe és otthagyja a polcon az iratot?

"A munkahelyről pedig nemcsak valamilyen iratokban szereplő információkból szerezhet tudomást az adóhatóság, hanem a lejelentett adatszolgáltatásokból."

Ez teljesen igaz, csakhogy az adatvédelmi törvény egyik alapelve, hogy a személyes adatot csak arra a célra használhatja fel az adatkezelő, amire kérte, illetve amire a jogszabály megadta az adatkezelés lehetőségét. Ebben az esetben a munkáltató és a munkavállaló közötti jogviszonnyal (munkaviszonnyal) kapcsolatos ügyek az adatkezelés célja, és szerintem nem a magánszemély vagyonosodási vizsgálatával kapcsolatos határozat kézbesítése. Az adóhivatal nem nyomozószerv, hogy keresztbe-kasul felhasználja a nála levő adatokat. Egy szó, mint száz: ezért javasoltam az adatvédelmi biztos állásfoglalásának megkérését.

Egyébként átnéztem a Ket-et is, de abban sem látok lehetőséget arra, hogy az ügyfelet a munkahelyén keressék meg: ld Ket. 78-80. §. Ha magánszemély lakhelye ismeretlen (postai kézbesítés sikertelen), hirdetményi úton lehet közölni vele a hatóság döntését, vagy ügygondnokot lehet kijelölni, ez áll a Ket-ben.

Persze lehet, hogy az egészben nincs igazam, de demokratikus énem szörnyen berzenkedik az ilyen eljárástól, ami az emberi méltóságát sértheti az ügyfélnek.

[szedlacsek]

Egyetértek. Ennek a kézbesítési formának csak akkor lenne létjogosultsága, ha a postai kézbesítés sikertelen lett volna.... De ennyivel is előbb intézkedhetett az APEH, hogy megbénítsa az érintett normális életét....

[garbo50]

(4) A hirdetményt a hatóság hirdetőtáblájára ki kell függeszteni, a központi elektronikus szolgáltató rendszeren és a hatóság internetes honlapján - ha azzal rendelkezik - közzé kell tenni, ezenkívül az önkormányzat hivatalos lapjában - ennek hiányában a helyi lapban -, valamint a hatóság hivatalos lapjában is közzétehető. A döntés kifüggesztésének és az internetes honlapon való megjelentetésének azonos napon kell megtörténnie.

 a) az ügyfél lakcíme, illetve székhelye (telephelye, fióktelepe) ismeretlen,

b) a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik vagy címe ismeretlen,

és a nyilvántartó hatóság vagy más állami szerv megkeresése nem járt eredménnyel.

(2) A hirdetménynek tartalmaznia kell

a) a kifüggesztés napját,

b) az eljáró hatóság megnevezését,

c) az ügy számát és tárgyát,

d) az ügyfél nevét és utolsó ismert lakcímét, illetőleg székhelyét, továbbá

e) azt a figyelemfelhívást, hogy a hatóság az ügyben döntést hozott, de annak kézbesítése meghiúsult, ezért az ügyfél vagy meghatalmazottja a döntést a hatóságnál átveheti.

Hát itt is sok személyes adat kerül közlésre, és valamivel többen is tudomást szereznek róla, mint a munkahelyen, no és a munkatársak is tudomást szerezhetnek így is róla. 

 A postai uton való kézbesítés sem teljesen megoldott, mert ennek is lehetnek buktatói:

A postás esetlegesen nem tulajdonít jelentőséget annak, hogy mikor kézbesíti a hivatalos iratot.

A hangsúly a jogkövetkezményen van.

1. Az állami adóhatóság az adószám alkalmazását felfüggeszti, ha az adózóval postai kézbesítés útján két egymást követően közölt hivatalos irat a feladóhoz a „címzett ismeretlen” jelzéssel érkezett vissza.

2. Az adózónak joga van az adóellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni, a jegyzőkönyvet megismerni, és a jegyzőkönyv átadását, kézbesítését követő 15 napon belül észrevételt tenni.

3. Az adóhatósági iratot kézbesítettnek kell tekinteni, ha a postai kézbesítés második megkísérlését követő öt munkanapon belül a címzett azt nem vette át, és a posta a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően az iratot visszaküldte az adóhatóságnak.

4. A közigazgatási szerv másodfokú határozata a kézhezvétellel lesz hatályos, és ettől az időponttól számít a kereset benyújtás határideje a bírósághoz.

Más, és sok példát lehetne még sorolni.

 

Kérdés- melyik eljárás a jobb?

Nem akarok fizetetlen prókátor lenni, az én igazságérzetem is berzenkedik, mint Anikónak csak nem látok kiutat belőle.

Üdv. 

[aniko.varga2006]

Köszönöm, Garbo.

Azért mégis az a legnagyobb baj, ha igaz az, hogy ebben az ügyben a postázást meg sem kísérelték - mint ahogy elég valószínűnek látszik az eddig megtudottakból.

[taxcontroll]

Nem állítom hogy nincs igazad. De azért ne felejtsük el, hogy azért itt sok-sok olyan egyéb körülmény lehet, amelyet nem ismerjük. Nem általános dolog valakit a munkahelyén felkeresni, hiszen általában nem is néz utána az APEH, hogy hol dolgozik az illető. (pl. ha valaki a MOL-nál vagy az OTP-nél dolgozik, azt nem lehet tudni, hogy pontosan hol)

Nem szerencsés azonban azt sem elfelejteni, hogy itt sokszor olyan emberek ellenőrzéséről van szó, akik évek óta sosem fizettek adót, de életkörülményeik nem egy minimálbéren tengődő személyről árulkodik.

Az ilyenek viszont persze sokszor megpróbálják akkor is elkerülni az adófizetést, amikor már az APEH a "nyakukban" van.

Lehet, hogy igazatok van és kissé a törvényesség határát súrolja a dolog, de ezt mind az adóhatóság, mint az adózók kihasználják. Vagy az a normális, hogy a törvényesség határát csak az adózó súrolhatja? Erre nem APEH szinten is sok példát lehetne felhozni... (de ez már nem ennek a fórumnak a témája)

[taxcontroll]

A fent idézett jogszabályhely az adószám-felfüggesztés eljárásáról rendelkezik, amihez semmi köze egy magánszemély ellenőrzésének. (azért egy magánszemély adóazonosítójelét nem szokás felfüggeszteni...:))

Megjegyzem, hogy a kézbesítést legtöbbször az adózó akadályozza, pl. a címzett ismeretlen, vagy ismeretlen helyre költözött jelzéssel érkezik vissza a térti. De ez a magánszemélyeknél még nem is annyira előforduló dolog, mint a vállalkozóknál.