No hát gratulálunk a jogász úrnak!
Az Am-ről szóló tv egyértelműsíti, hogy ez szabálytalan foglalkoztatás.
Az 1996.évi LXXV tv meghatározza milyen jogkövetkezményei vannak ha ez egy munkaügyi ellenőrzésen bukik ki.
Idéznék néhány §-ost az Art-ból is:
Mulasztási bírság
172. §
(2) Az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha
a) a számla-, egyszerűsítettszámla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, illetőleg a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki,
b)be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott.
(5) A foglalkoztatót terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabható mulasztási bírság felső határa a bejelenteni elmulasztott foglalkoztatottak számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata. E szabályt kell alkalmazni a foglalkoztató mellett arra a személyre, illetve annak a közvetlen vezetőjére, akinek munkaköri kötelezettsége a bejelentési kötelezettség teljesítése, azzal, hogy a kiszabható mulasztási bírság felső határa a bejelenteni elmulasztott foglalkoztatottanként 500 ezer forintig terjedhet.
Ha utólag be lett volna jelentve, akkor is szankcionálható, ugyanis a bejelentésre a következőt írja elő a tv:
A bejelentés szabályai
16. §
(4) A munkáltató és a kifizető [ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény - a továbbiakban: Tbj. - 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt és a Tbj. 56/A §-a szerinti személyt saját biztosítási jogviszonya tekintetében is] - adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével - az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított személyi adatait (neve, születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje), állampolgárságát, adóazonosító jelét, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén feltünteti a pénztár nevét, azonosítóját. A bejelentést
a) a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül, illetőleg ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon,
Tehát az ellenőrzés pillanatában a munkavállaló nem volt bejelentve, a kék könyv helyett nem tudtak felmutatni munkaszerződést, stb, és ami a legfontosabb, nem tudta volna igazolni azt, hogy aznap a munka megkezdése előtt a 09T1041-es bejelentőlap az APEH-hoz be lett küldve, úgyhogy hiába jelentette volna be az ellenőrzést követően, akkor is szabálytalan.
Továbbá:
A becslés
108. §
(8) Ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, az adóhatóság az adózó terhére a megfizetni elmulasztott adót, és járulékot legalább háromhavi foglalkoztatást vélelmezve állapítja meg. Amennyiben az adóhatóság az elévülési időn belül ismételten megállapítja, hogy az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, a megfizetni elmulasztott adót és járulékot legalább a korábbi ellenőrzés megindításának és a folyamatban lévő ellenőrzés megkezdésének időpontja közötti időszakra, az ellenőrzések alkalmával fellelt be nem jelentett alkalmazottak létszámának átlaga alapján képzett szorzószámmal számítva, vélelmezve állapítja meg.
Véleményem szerint is méltányossági kérelemmel lehetett volna élni, csökkentsék a bírság mértékét, a vélelmezett foglakoztatást pedig abban az esetben lehetne mérsékeltetni, ha be tudja bizonyítani, hogy a vélelmezett időszakban a munkavállaló ennél a vállalkozónál nem is tudott dolgozni, mert pl. beteg volt, vagy más munkáltatónál állt munkaviszonyban amely mellett további munkát nem tudott vállalni, vagy ebben az időszakban külföldön tartózkodott.
Úgyhogy a jogász mondhat amit akar, a vállalkozó meg higgyen csak neki, bűnbakot keresve akar okosnak látszani!
Üdv:Nelly
