Bolti kisker pénztárjelentés kitöltése

[nagykata19820110]

Szia Napraforgó!

Köszönöm a válaszodat!

A logika nekem is azt diktálta, hogy valahová fel kellene tüntetni a váltópénzt is a pénztárjelentésre, csak megzavart, hogy nem volt ilyen tétel a jelentésen. Most az előző napi maradványhoz írja a vállalkozóm a fix váltópénz összegét.
Jelenleg a boltban, ahol a pénztárgép van, vezeti a bolti kisker-es pénztárjelentést a napi forgalmi jelentés alapján. A napi bevételt a váltópénz kivételével kiadási pénztárbizonylaton kiadja a főpénztárnak, mely bevételi pénztárbizonylatot állít ki. Majd a főpénztár mellé vezeti az időszaki pénztárjelentést. Van esetleg valami ötleted az adminisztráció csökkentésére? Én úgy gondolom, hogy a jelentések vezetése elkerülhetetlen, viszont a pénztárbizonylatokkal kapcsolatban bizonytalan vagyok. Az ügyvezető tulajdonos kezeli a cég pénzét, ő látja el a pénzkezeléssel kapcsolatos teendőket. Kicsit fura, hogy a boltban ír egy kiadási, a székhelyen pedig egy bevételi pénztárbizonylatot a napi bevételről. Lehetne ezt valahogy egyszerűsíteni? A vállalkozóm állítja, hogy a szomszéd üzlettulajdonosok semmiféle papírokat nem írogatnak, csak kinyomtatják a napi forgalmi jelentést a pénztárgépből és kész.

Köszönöm,
Kata

[nagykata19820110]

.

[nagykata19820110]

Szia Palmika,

Köszönöm, hogy válaszoltál!

Gyakorlatban az általad alkalmazottak mennyiben egyszerűsítik az adminisztrációt? Gondolok itt arra, hogy pénztárjelentést a székhelyen vezetni kell, a boltban pedig az esetleges eltérések feltárása miatt kell a pénztárjelentés. A váltópénzt ez esetben hogyan könyveled?

Köszönettel,
Kata

[Napraforgó]

Szia!
Nálam az Alpénztárak is "föl vannak ruházva" hogy bevigyék a bankba a pénzt, vagy onnan vásároljanak árut/anyagot, így nem kell mindig átadni a napi bevételt a főpénztárba. A bankba bevitelhez sem írunk Kiadásit, hanem a könyvelési alapbizonylat a banki igazolás, a vásárlásnál pedig a számla. Ezeket a kiadásokat bevezetik az Alpénztárba, és ezzel csökken annak napi kp állománya. Átadás Főpénztárba általában csak hétvégeken van, hogy ne maradjon túl sok kp a pénztárgépbe.

Ha nálad ez nem megoldható, akkor esetleg csak a Főpénztár Bevételze, és ennek Nyugta példánya lenne az Alpénzár "kiadási" bizonylata.... hogy ne kelljen duplán bizonylatolni. Nem tudom ez mennyire állná meg a bizonylatolás helyességét?

Én a CSAK pénztárszalagos napi jelentést nem tartom jónak, éppen azért, mert nem lehet követni, hogy mennyi kp van ott.
Üdv.

[palmika]

Én is judit véleményét osztom. Nem értem, hogy mért ne lehetne a napi pénztárgép szalag a könyvelés alapbizonylata.
Úgy gondolom, hogy két külön dolog, az hogy a pénztárgépben mennyi pénz van, és hogy a pénztár könyvelése hogy történik. Abban az esetben, ha van számla kifizetés a napi pénztárgépes bevételből, ha jól tudom van lehetőség "kivét" beütésére, és így újból egyezik a pénztárgép egyenlege a napi zárólistával egy esetleges NAV ellenőrzéshez. Ebben az esetben alpénztárt vezetnék.
Az esetleges pénztári hiányt-többletet, és annak leltározási módját szabályzatban kell rögzíteni és annak megfelelő nyilvántartást vezetni ( napi, heti, havi). Ugyanúgy rögzíteni a pénztárak közti mozgást.
Felmerül a kérdés, hogy hány személy kezeli a pénztárt, ezt is a szabályzat rögzíti.

[sz.judit]

Csak megjegyzem, hogy a pénztárgépeknél lehetőség van a váltópénz beütésére kezdetkor, és kivételre záráskor. Ezzel lehet egyezővé tenni a pénztárgépben található készpénzt és a beütött bevételt. Ez nem bevételként jelenik meg. Külön pénztárjelentést a napi forgalomról csak abban az esetben érdemes készíteni (mely lehet egy saját füzet is) ha kifizetéssel (árubeszerzés kp-ben)is fel van hatalmazva az eladó. Ez lehet az elszámoltatás alapja, de a tényleges könyvelés a záró pénztárgépszalag és a kp-es számlák alapján történik. Véleményem szerint adott esetben az ügyvezető egyedül kezeli a pénztárgépet, így külön választható az árubeszerzéstől.