Találtam egy cikket, mely hasonló példát mutat be, csak éppen a nem jelentős mértékűt. Ha jelentős, 3 oszlopos lesz a beszámoló.
A számviteli törvény értelmében, az ellenőrzés megállapításának nevezzük, az ellenőrzés - legyen az adóhatósági ellenőrzés, vagy önkormányzati adóellenőrzés, vagy önellenőrzés -, során feltárt, az eszközöket és forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibákat és hibahatásokat, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évekkel kapcsolatosak, és a hatályos jogszabályi előírások nem, vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származhatnak.
Az adórendszer ennél tágabban értelmezi az ellenőrzés megállapítását, mert a tárgyévben elkövetett és felfedezett hiba is ellenőrzési megállapításnak tekintendő. Azonban ez nem érinti a már lezárt, jóváhagyott beszámolókat. A feltárt hibákat, hibahatásokat jegyzőkönyvbe kell foglalni, és minősíteni jelentős hiba vagy nem jelentős hiba). Ennek a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az adórendszer által meghatározott követelményeket is.
A számvitelben az adott évben (például 2008-ban a beszámoló taggyűlés elé terjesztéséig) egy adott évre (például: 2007-re) vonatkozó összes hibát összesíteni kell. Így lehetséges az, hogy ugyanazon évben, ugyanazon időszakra vonatkozóan feltárt több nem jelentős összegű hibából végül jelentős összegű hiba lesz. Ezért kell minden hibát, mindig a vonatkozó évszámmal indexált külön főkönyvi számlára könyvelni. Ugyanakkor a különböző években feltárt, ugyanazon évekre vonatkozó hibák nem összegződnek.
Általános szabályok:
- Az előző üzleti évekkel kapcsolatban feltárt hibák helyesbítő könyvelését mindig a tárgyévben - a tárgyévi könyvelésben - kell végrehajtani.
- Az előző üzleti évek jóváhagyott beszámolóján - sem a mérlegen, sem az eredménykimutatáson, sem a kiegészítő mellékleten -, a javításokat nem szabad keresztülvezetni.
- Amennyiben egy régebbi üzleti év (például: a 2005. év) adataiban találunk hibát, szinte biztosak lehetünk benne, hogy a közbenső évek beszámolóit, könyvelését is módosítanunk kell.
Nem régen írtam egy példát egy cikkben a jelentős összegű hiba könyveléséről. Most ugyanazokkal az adatokkal bemutatom a nem jelentős összegű hiba könyvelését.
A számviteli törvény szerint nem jelentős összegű hibának nevezzük, ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások -, eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba értékhatárát, melyet a számviteli politikánkban kell meghatározni.
Szeretném hangsúlyozni, hogy a számviteli törvényben magállapított hibahatárok csak felső korlátot jelentenek, vagyis a 2% fölé nem lehet menni. De megállapíthatjuk úgy is a jelentős összegű hibahatárt a saját számviteli politikánkban, hogy már az adott évi (a hibás év) mérlegfőösszeg 2%-a alatt, illetve 500 millió alatt jelentősnek minősüljön a hiba és annak összesített hatásai.
Nézzük az átvett példát!
2008-ban az adóhatóság ellenőrizte a 2007. évi általános forgalmi adó összes (havi) bevallását. Összesen 3 darab számla előzetesen felszámított általános forgalmi adóját - együttesen 1.200.000 forintot - ítélte meg úgy, hogy a bevallásokban történő levonása nem volt jogos. Ezt az adóösszeget pótlólag be kellett fizetni a jogkövetkezményekkel együtt.
Az eredeti könyvelési tétel 2007-ben a következő volt:
T 525. Továbbszámlázott alvállalkozói teljesítmények 6.000.000
/Ezt először a 271-es számlára könyveltük./
T 466. Levonható általános forgalmi adó 1.200.000
K 4542. Alvállalkozó szállítók 7.200.000
A számviteli törvény 47.§-a értelmében a bekerülési érték részét képezi az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó.
Ezért a 2008-ban végrehajtott helyesbítő könyvelés a következő:
T 525./2007. év Továbbszámlázott alvállalkozói teljesítmények 1.200.000
K 466./2007. év Levonható általános forgalmi adó 1.200.000
Részemről végrehajtanék egy technikai könyvelési tételt is ugyanezen összeggel:
T 466./2007. év Levonható általános forgalmi adó
K 468./2007. év ÁFA elszámolási számla
Magát az adóhiány befizetését (átutalását) az elszámolási számlával szemben könyvelem.
Azzal a gazdasági eseménnyel, hogy a 2007. évi ráfordításaimat növeltem, arra az évre csökkent az iparűzési adóm és változott a társasági adóm is. E két adónemben önellenőrzést kell végrehajtanom (önellenőrzési bevallás), mert az nem lehet az idei adóalap része.
Az iparűzési adó alapja 2007-re 1.200.000 forinttal csökkent. Ha feltételezzük, hogy az adó mértéke 2%, akkor az adó csökkenése 1.200.000 * 0,02 = 24.000 Ft.
Helyesbítő könyvelés 2008-ban:
T 4695./2007. év Helyi iparűzési adó elszámolási számla 24.000
K 8672./2007. év Helyi iparűzési adó 24.000
A ráfordítások növekedtek 1.200.000 forinttal, vagyis a ráfordításként elszámolt áfával, de ugyanakkor csökkentek is 24.000 forinttal az iparűzési adó miatt. Ennek összevont egyenlege 1.176.000 forint költségnövekedés, amely csökkenti a 2007. évi társasági adó alapját. Amennyiben példánkban feltételezzük a 16%-os adómértéket, akkor az adócsökkenés összege 1.176.000 * 0,16 = 188.000 forint, melynek könyvelése a következő:
T 4611./ 2007. év Társasági adó elszámolása 188.000
K 8911./2007. év Társasági adó 188.000
Mióta örülhetünk a különadó intézményének is, mindig számítsunk rá, hogy ha olyan hibát tártunk fel, ami érinti a társasági adót, akkor a különadó is változik. Példánk szerint ez 1.176.000 * 0,04 = 47.000 forint csökkenést okoz a 2007. évi különadóban. Könyvelése 2008-ban a következő:
T 4612./2007. év Különadó elszámolása 47.000
K 8912./2007. év Különadó 47.000
Amennyiben feltételezzük, hogy az elsődleges hiba és annak hibahatásai nem haladják meg a 2007. évi mérlegfőösszeg 2%-át, (vagy amennyit előírtunk magunknak,) akkor nem jelentős hibáról van szó számviteli szempontból. Ez azt is jelenti számunkra, hogy a hibát és a hatásait nem kell külön oszlopban megjelentetni a mérlegben és az eredménykimutatásban. Számvitelileg együtt kezeljük a 2008. év adataival. De ne feledjük, hogy az adóalapjainkat emiatt módosítani szükséges! Nem lehet benne a tárgyévben semmilyen adó alapjában olyan adat, ami az elmúlt évre (évekre) vonatkozik.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény következő két paragrafusa az ilyen esettel foglalkozik, amikor nem jelentős hibát számolunk el a tárgyévi adatok között:
- A 7.§. (1) bekezdésének "u" pontja szerint, az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi bevételként, vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként - egyszeres könyvvitelt vezetőnél adóköteles bevételként, kifizetett vásárolt készlet növekedéseként - vagy adóévi költség, ráfordítás csökkenéseként elszámolt összeg az adózás előtti eredményt csökkenti.
- A 8.§. (1) bekezdésének "p" pontja pedig a társasági adóalap növelését írja elő, ha az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított összeget, tárgyévi költségként, ráfordításként, - egyszeres könyvvitelt vezetőnél ideértve a kifizetett vásárolt készletek csökkenését is, - vagy adóévi nettó árbevétel, bevétel, aktivált saját teljesítmény csökkentéseként kell elszámolni.
Ezen adóalap-módosításokat azért kell végrehajtani, mert a nem jelentős hibák, hibahatások a tárgyévi eredménykimutatásban illetve mérlegben szerepelnek, azaz a feltárás évében. A jelentősnek minősített hiba esetében ez nem így van, mert annak adatai külön oszlopban szerepelnek, és nem a tárgyévi adatok között. Az adónemeket mindkét esetben önellenőrzési bevallással kell módosítani.
Megjegyzem, hogy minden nagyságrendű hiba esetén alkalmazni szükséges a 8.§. (1) bekezdésének "e" pontját, mely szerint az adózás előtti eredményt növeli a jogerős határozatban megállapított bírság, továbbá az adózás rendjéről, továbbá a társadalombiztosításról szóló törvények szerinti jogkövetkezményekből adódó kötelezettség ráfordításként elszámolt összege, kivéve, ha önellenőrzéshez kapcsolódik. Ez azért fontos, márt bármilyen ellenőrzés hibájáról van szó, a szankciók a feltárás évében képezik az eredmény részét.
A különadóról szóló 2006. évi LIX. törvénynek a társas vállalkozásokra vonatkozó 3.§-ának (2) és (3) bekezdésében a "j" és az "l" pontokban, - mint adóalap növelő illetve csökkentő tétel, - hasonló rendelkezést találunk a társasági adótörvényben foglaltakhoz. Megjegyzem, hogy ez már az előző évi bevallásnál is alkalmazható volt.
