Kinél lehet felülvizsgálatot kérni?

[dalnok]

Segítsetek, hogy egy másodfoku APEH határozatot kivel lehet felülvizsgáltatni?

Köszönettel:

dalnok

[mazsi5]

Szia!  a határozatban szerepelnie kell a jogorvoslati lehetőségnek is, hogy mennyi időn belül, hová lehet fellebbezéssel élni. Üdv.

[garbo50]

Fellebbezés az adóhatósághoz – Art 172.§ (11), 136-140.§, Itv 32.§
Az adóhatóság elsőfokú határozatát vagy az abban foglaltak egy részét az adózó megfellebbezheti. Az írásban elkészítendő fellebbezést a határozat közlésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani. A közlés napjának a határozat átvételének napja számít. Előfordul, hogy az adóhatóság közvetlenül az adózónak adja át a határozatot, rendszerint azonban postázza. Ha postás viszi ki a határozatot, nem árt, ha az adózó felírja magának az átvétel napját (a tértivevény ugyanis nem marad nála, hanem visszakerül az adóhatósághoz, s ha az adózó nem írta fel a dátumot, később esetleg már nem emlékszik rá pontosan). A határozat átvételének napja nem számít bele a határidőbe (az a nulladik nap), vagyis a 30 napos határidő első napja az átvételt követő nap. Ha a határidő munkaszüneti napon járna le, a fellebbezést legkésőbb az azt követő munkanapon kell postára adni (ahogy az észrevételt sem, a fellebbezést sem kötelező ajánlva feladni, de célszerű, mert így a határidő megtartását igazolni tudja a feladóvevény szelvényével, ha a postán esetleg elkallódna a levél), vagy bevinni az illetékes, azaz a határozatot kibocsátó adóhatóság ügyfélszolgálatára.
A fellebbezés halasztó hatályú, vagyis addig nem kell megfizetni a megállapított adót, adóbírságot és késedelmi pótlékot, amíg az adóhatóság másodfokon is el nem bírálta az ügyet (kedvező elbírálásra akkor van remény, ha az adózó a magáncélú használat hiányát bizonyítani tudja).
A fellebbezés illetékköteles. A fellebbezéssel érintett (vagyis vitatott) összeg minden megkezdett 10 ezer forintja után 400 forint illetéket kell fizetni, de legalább 5 ezer és legfeljebb 500 ezer forintot. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, 5 ezer forint tételes illetéket kell fizetni. E körbe tartozik például a számviteli hiányossággal kapcsolatos megállapítások sérelmezése (ha nem szabtak ki miatta mulasztási bírságot), az adó-, jövedelem- és illetőségigazolás kiadása elleni fellebbezés, az 1+1 százalékról rendelkező nyilatkozatok teljesítését érintő jogvitával kapcsolatos másodfokú eljárás, az eva hatálya alá történő bejelentkezés elutasítása.
Az adóhatóságnak akkor is érdemben el kell bírálnia a határozatot, ha az adózó nem fizeti meg az illetéket, de az Art. idevágó szabálya szerint „ha az eljárás kezdeményezésekor fennálló eljárásiilleték-fizetési kötelezettségét a kötelezett felhívás ellenére egyáltalán nem, vagy nem teljes mértékben, vagy nem a megszabott határidőben teljesítette, a meg nem fizetett illeték 100 százalékáig terjedő, de legfeljebb 100 ezer forint mulasztási bírság szabható ki”. Vagyis az illetéket az erről szóló felhívás kézhezvételét követően célszerű megfizetni.
Az illetéktörvény alapján az előre megfizetett jogorvoslati eljárási illetéket akkor kell visszatéríteni az adózónak, ha a kifogásolt határozat az ő hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek minősült, vagyis ha a megváltoztatott vagy megsemmisített határozat úgy sértett anyagi vagy eljárásjogi szabályt, hogy abból az adózónak hátránya származott. Az illeték visszafizetéséről másodfokú határozatot hozó szervnek kell határozatban rendelkeznie.

Felügyeleti intézkedés iránti kérelem – Art 141.§
Jogerős adóhatósági határozattal (vagyis mind az elsőfokú, mind a másodfokú határozattal) szemben felügyeleti intézkedés iránti kérelemmel lehet élni. Elsőfokú határozat esetén az első jogorvoslati fórum az APEH hatósági főosztálya, a második az APEH elnöke, a harmadik pedig az adópolitikáért felelős miniszter, vagyis jelenleg a pénzügyminiszter. Ha másodfokú határozat született, akkor az első jogorvoslati fórum az APEH elnöke, a második pedig a pénzügyminiszter.
A felügyeleti intézkedés iránti kérelemre nincs törvényben előírt határidő, annak csak az adóelévülés állít időkorlátot. Ez azt jelenti, hogy 2008-ban nem érdemes például a 2001., pláne annál korábbi adóévet érintő határozat ellen felügyeleti intézkedést kérni, hiszen már a 2001. adóév is elévült 2007. december 31-én.
Mivel a felügyeleti intézkedés iránti kérelem benyújtásának időkorlátja az elévülés, ugyanazon határozattal szemben többször is benyújtható, akár ugyanazon jogi érvekkel is. Természetesen az illetéket minden alkalommal meg kell fizetni, de ezen túlmenően célszerű azt is meggondolni, hogy ha például az elbírálásra jogosult végső fórum, a pénzügyminiszter egyszer már elbírálta a kérelmet, akkor ugyanazon jogi érvekről másodszor, harmadszor sem fog másképp dönteni.
A felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetékköteles, az illeték fix összeg, 15 ezer forint (vagyis nem függ a kérelemben érintett értéktől). Az illeték megfizetésére és visszatérítésére ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a fellebbezésre.
A felügyeleti intézkedés iránti kérelem eredménye az lehet, hogy a felügyeleti szerv

a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a határozat vagy az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés jogszabálysértő volta nem valószínűsíthető, vagy ha az adózó bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett (az elutasítás egyik esetben sem kötelező a felügyeleti szerv számára, csak lehetőség);

értesíti a kérelmet benyújtó adózót, hogy kérelmét mellőzte (ez esetben a kérelmet elbíráló szervnek részletesen meg kell indokolnia a mellőzést);

a jogszabálysértő határozatot, végzést megváltoztatja, megsemmisíti, vagy az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja.

Bírósági felülvizsgálat – Art 143.§
Az adóhatóság jogerős másodfokú határozatában foglaltak ellen bírósági felülvizsgálat kérhető, de csak másodfokú határozat ellen. Ez azt jelenti, hogy ha az adózó az adóhatóságnál nem fellebbezett annak elsőfokú határozatával szemben, vagyis az elsőfokú határozat emelkedett jogerőre, akkor ez ellen nem kérhet bírósági felülvizsgálatot (az elsőfokú adóhatósági határozat ellen benyújtott keresetet a bíróságnak érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania).
Az írásban elkészítendő kereset a másodfokú jogerős határozat közlésétől számított 30 napon belül adható be, postán ajánlott küldeményként vagy az adózó székhelye szerint illetékes fővárosi, illetve megyei bíróságon.
A bírósági kereset illetékköteles, az illeték a pertárgy értékéhez igazodik: annak 6 százaléka, de legalább 7 ezer és legfeljebb 900 ezer forint. A pertárgy értéke a keresettel érintett követelés értéke, vagyis az adóhatósági határozatban vitatott összeg. Az illetéket nem előre kell megfizetni, a megfizetésről a bíróság rendelkezik majd az ítéletében. Ha az adózó megnyeri a pert, nem kell illetéket fizetnie (vagyis úgynevezett illeték-feljegyzési jog illeti meg).

[dalnok]

Köszönöm a kimeritő és egyben szakszerű válaszodat, el is fogadom. Ha nem terhellek nagyon és megtennéd a konkrét ügyemben is kifejtenéd álláspontodat?

101-es adónemben, elévült túlfizetés átvezetési jogodultságomről illetve az adóhatóság törlési eljárásáról van szó. Tudom, hogy a túlfizetésem 2006. dec 31-vel elévült. Az APEH ezt nem vette észre és én pedig nem tudtam arról, hogy ez el is évülhet. Ennek megfelelően az adófolyószámlámon egészen ez év szeptemberéig túlfizetés szerepel. Ekkor úgy gondoltam, hogy 2007-ben és 2008-ban bevallott de be nem fizetett két másik adónemre átvezettetem a túlfizetésemet, és még mindig túlfizetés maradt a 101-en. A legnagyobb meglepetésemre az APEH elsőfokú határozatával megtagadta az átvezetést és törölte az átvezetni kért túlfizetést. A 101-en még megmaradt túlfizetésről a határozat nem rendelkezik. Erről néhány nap múlva külön írásban értesíett. Figyelmesen olvasva az Art 42§(5) pontját, csak a visszaigénylési jogosultság elévülét tartalmazza illetve az ehhez kapcsolódó adóhatósági feladatról. Az átvezetési jogosultság elévüléséről nem tesz említést a rendelet. Megfellebbeztem és a másodfok álláspontja szerint szerint nincs különbség e két fogalom között. Szerintem pedig van, és más esetben az Art is különbséget tesz e két fogalom között, pl túlfizetés esetén is csak akkor igényelhető vissza a túlfizetett összeg ha más köztartozása nincs az adózónak 42§(6), erről nyilatkozni kell. Más adónemre viszont nincs tiltva az átvezetés. Szerintem ebben az esetben az adóhatóság helyes eljárása az lett volna, hogy átvezetési kérelmem teljesítését követően  csak a még fennmaradó túlfizetést törli.

Külön érdekesség még, hogy milyen időpontra vonatkoztatva kell(ene) törölni a túlfizetést? Visszamenőlegesen is van jogosultsága az adóhatóságnak a törlésre? Ha igen, akkor mi a helyzet az előző évek költségvetési beszámolójának a valódiságával?

Mégis csak bosszantó, hogy az adózónak mindig minden jogszabályt tudni, ismernie kell és annak hiányának hátrányit viselnie, kell, ugyan akkor az adóhatóság megengedheti magának, hogy megfeledkezzen a jogszabályban előirt kötelezettségéről és az ebből eredő hátrányt az adózó viselje.

Elnézést a kissé hosszúra sikerült leirtakért, de rendesen fortyogok magamban és nem tudom, hogy érdemes-e tovább hadakoznom?

Mi a véleményed??

 

Előre is köszönöm a fáradozásodat.

 

Üdv: dalnok

[dalnok]

Elfogaom a válaszodat. Már többször bepipáltam a válaszod elfogadását de nem jelenik az meg. Mit kell tennem, hogy jó legyen???

[garbo50]

Szia!

Sajnos azt kell mondanom, hogy úgy tűnik ez szélmalomharc, bár megpróbálkozhatsz ügyvéddel konzultálni az általad és az apeh által másként értelmezett tv-i helyről.

Az elévűlési rendelkezés 2006-os jogszabályváltozásként került az art-be. Az általad írtakat olvasva adótartozás nem volt, a túlfizetés 2006.december 31-ével elévült, azaz nem volt hova alkalmazni a hivatalbóli átvezetést az elévülési határidőn belül. Az hogy később akartad átvezetni egy lehetséges adófizetés fedezeteként, az elévülés tényét nem változtatta meg, talán épp ekkor  hívtad fel az apeh figyelmét arra, hogy bizony ezt már nem használhatod, mert elévült.

A fortyogásodat megértem, nagyon sok mindenre oda kell figyelnünk munkánk során, őszintén szólva az elévülési pont az én látókörömbe is akkor került, amikor valamelyik napilapban tavaly olvastam arról, hogy magánszemély szja túlfizetését eltörölték elévülés miatt.

Üdv. és további szép estét: Jutka

 

[dalnok]

Szia garbo50!

 

Köszi a válaszod. Nem szándékom vég nélküli értelmezésbe bocsátkozni Veled, de szerintem Te sem érted vagy nem veszed észre a dolog lényegét. Te is úgy értelmezed, hogy az elévülés az azt jelenti, hogy minden rendelkezési jog évül el. Ez így rendben is volna, ha az Art 42 § (5) pontja nem pontosítaná, hogy mit ért elévülés alatt, nevezetesen „a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően…..”. Ha a jogszabályalkotó szándéka az lett volna ami az APEH gyakorlata –és ami ezek szerint a Te véleményed is- akkor azt kellett volna szövegeznie, hogy a túlfizetés elévülésével az adózó  rendelkezési joga szűnik meg és azt követően…..

Még azzal is egyet értek, hogy ha adóhátralék hiányában, elévüléskor törölte volna az APEH a túlfizetést. De kérdem, hogy az adóhatóság kötelezettségének elmulasztásának nincs következménye? Hány évig szerepeltette volna a túlfizetést? Úgy van ahogy irtad, én hivtam fel a figyelmet az átvezetési kérelmemmel a túlfizetésre. Joga és lehetősége a jogszabály betűinek más értelmezést adni, csak azért, mert hatóság? És ha már így értelmezi, akkor miért nem 2006. december 31-vel törli a túlfizetést és miért ez év január elsejével. Azért mert így kényelmesebb, vagy egyszerűbb neki? Törlés hiányában mi a helyzet a korábbi évek költségvetési beszámolójának valódiságával? Két éven keresztül az éves mérlegében az én egyébként már elévült túlfizetésemet adózói követelésnek tüntette fel, azonosan más adózó észre nem vett elévült túlfizetésével, mekkora összeg lehet ez összesen évente nemzetgazdasági szinten?

Még van egy rám nézve hátrányos szempontom. A visszamenőleges 2008 jan 1-i törléssel az más adónemi hátralékom után késedelmi kamat fizetés fog keletkezni !

 

Még egyszer köszönöm a segítségedet, úgy gondolom, hogy tovább fogom vinni az ügyet, kíváncsi vagyok, hogy minden kérdésem alaptalan és jogszerűtlen-e? Ennyire szubjektív lennék a saját ügyem értelmezésében?

  

Üdv.

[garbo50]

Szia!

Én nem vitatkozni akartam veled, csupán abbéli megállapításodra reagáltam, hogy a fortyogás mellett érdemes -e tovább hadakoznod- erre írtam a szélmalomharcot. A másik: az ügyvéddel való konzultációt azért javasoltam, mert hátha ő tud pozitív irányba segítséget adni, amit mi talán nem veszünk észre a törvény szövegében. Mindenesetre kiváncsi vagyok, ha tovább mész az ügyben, mire jutottál, kérlek oszd meg velünk ezt, hisz azt hiszem mindannyiónk számára tanulságul szolgálna.

Még egy utolsó gondolat a tv-i hely pontosan, (mivel többször rosszra hivatkoztál:)

43. §(5) Ha az adózó vagy az adó megfizetésére kötelezett személy [35. § (2) bek.] az adott adóra adótartozásánál nagyobb összeget fizetett be az adóhatósághoz (túlfizetés), az adóhatóság a túlfizetés összegét az adózó kérelmére az általa nyilvántartott más adótartozásra számolja el. A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét hivatalból az általa nyilvántartott, az adózót terhelő más adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában azt hivatalból törli. Az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára fizetett adót teljesítettnek kell tekinteni. A felszámolási eljárás kezdő napját megelőző napon fennálló túlfizetés, valamint a jogutód nélkül megszűnt adózó adószámláján fennálló túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból számolja el az általa nyilvántartott, az adózót terhelő adótartozásra.

(6) Ha az adózónak adótartozása nincs, rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről. Rendelkezés hiányában az adóhatóság a túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére számolja el. Az adóhatóság a fennmaradó összeget csak akkor térítheti vissza, ha a befizetőnek nincs általa nyilvántartott, adók módjára behajtandó köztartozása.

(7) Az adóhatóság számlájára tévesen befizetett összeg visszafizetését a befizető a túlfizetésre vonatkozó szabályok szerint igényelheti, amennyiben az adóhatóságnál nyilvántartott tartozása nincs.

(8) Ha az adószámla 1000 forintot meghaladó összegű tartozást vagy túlfizetést mutat, az állami és az önkormányzati adóhatóság az adózó adószámlájának egyenlegéről és a tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról az adózók részére október 31-ig értesítést ad ki. Az állami adóhatóság az adózó adószámlájának egyenlegéről és a tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról nem értesíti azt az adózót, aki (amely) bevallás benyújtására, illetőleg adatszolgáltatás teljesítésére elektronikus úton kötelezett, vagy önkéntesen elektronikusan nyújtotta be a bevallását.<<<<<

Érdemes lenne az eredeti tv-i szövegben megnézni  ezt a 8-as bekezdést, mert ez jó támpont lehet, ha a túlfizetés tényéről a folyószámlán tájékoztatást kaptál, úgy rémlik van egy kitétel, hogy ezzel az elévülési idő meghosszabbodik, de ezt alaposan át kellene tanulmányozni. Csak egy ötlet ami most jutott eszembe és talán ebben az irányban érdemes lenne elindulnod.

Üdv.és nagyon szeretném, ha pozítiv megoldásról tudnál beszámolni: Jutka

[aniko.varga2006]

Talán alkotmányossági kifogást lehetne benyújtani, mivel nem a jóhiszemű magatartást támogatja a törvény szövege, hanem a jogellenességet, amikor azt mondja: "A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét hivatalból az általa nyilvántartott, az adózót terhelő más adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában azt hivatalból törli."

Helyette, adótartozás hiányában valójában vissza kellene utalni az összeget az adózónak, függetlenül attól, hogy külön kéri-e vagy sem. Az államnak sincs joga nyerészkedni. 

[garbo50]

Szia!

találtam még valamit, bár a tv-i hivatkozás régi esetre vonatkozik, de talán segít a döntésben.

A jogszerűséget már én nem akarom vitatni és fokozni, hisz sok mindenről írhatnánk, hogy valami jogos, vagy nem.

http://www.lb.hu/elvhat/ek049201.html

*******************

http://www.fayandras.hu/atvezetes.htm

 

A költségvetési támogatás kiutalásához való jog szintén az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Ez azt jelenti, hogy a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően megszűnik az adózó összeg feletti rendelkezési joga.

Ezekben az esetekben az adóhatóság a túlfizetés összegét hivatalból az általa nyilvántartott, az adózót terhelő más adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában azt hivatalból törli.

 

Üdv.