Adófórum

Adózási és számviteli információk

Melyik nap az előtársaság kezdő és végnapja? T1

Adatszolgáltatás

Melyik nap az előtársaság kezdő és végnapja? T1

HozzászólásSzerző: validitas » vas. dec. 30, 2007 11:56 pm

Azt azért nem gondolom, hogy azonnal tudtad, hogy én írtam, csak miután megnézted. Egyébként most valóban nem vagyok álmos, de ha megnézed a válaszaim időpontját, akkor láthatod, hogy általában ilyenkor vagyok a legéberebb. Mellesleg szeretem, ha valaki betartja az igéretét, ill. nagyon nem szeretem az ellenkezőjét, főleg ha leereszkedő modorral is társul. Úgy vélem, a válasz terjedelmét nyilván már a kérdés feltevésekor ismerted, úgy volt időd "megoldani ezt a kis technikai problémát".

Üdv: Böbe

validitas
 
Hozzászólások: 3
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:14 am

Melyik nap az előtársaság kezdő és végnapja? T1

HozzászólásSzerző: GIN » hétf. dec. 31, 2007 1:03 am

A válasz valószínű terjedelmével tisztában voltam. Azzal azonban nem, hogy öt oldal  A4 terjedelmű szöveget ez a szövegbox nem hajlandó befogadni vagy elküldeni. Ugyanis elküldtem az anyagot és mégsem jelenítette meg. Most a szerkesztőket ugyebár nem tudom elérni, hogy miként lehet a problémát a szövegboxban megoldani, de azért van néhány elképzelésem a dolog megoldásáról. Amúgy meg azt gyanítom, hogy kisebbségi érzéseid vannak.

Üdv: Apafy

GIN
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:17 am

Melyik nap az előtársaság kezdő és végnapja? T1

HozzászólásSzerző: GIN » hétf. dec. 31, 2007 1:14 am

 Üdvözlök Mindenkit!


Eljött az igazság pillanata. A kérdést lezárom és egyúttal bemutatom a saját verziómat. Let's go!


A) kérdés: Voltaképp melyik nap az előtársaság (ET) kezdő és végnapja?


Válasz ad A):

I.) Az ET kezdő napja (KN) a létrehozni kívánt gazdasági társaság (GT) alapító okirata ellenjegyzésének, vagy közokiratba foglalásának napja. II.) Az ET végső napja (VN), (1) ha bejegyzik a GT-ot, akkor a bejegyzés napját megelőző nap, (2) egyébként pedig a bejegyzést elutasító cégbírósági végzés jogerőre emelkedéséről való tudomásszerzés napja (Ez új! Ld: ÚJ Gt. 16.§ (3) bek.), vagy a cégeljárás megszűnésének napja. (Mivel a (2) végnappal kapcsolatban nincs és nem is lehet értelmezési gond - a dolog evidens - ezért ezentúl csak az (1) esettel fogunk érdemben foglalkozni.)


Az A) kérdésre adott válasza helyes Babunak (#1), és még az előbbi választ jogszabályként alátámasztó Gt-re utalása is helytálló (ez már valójában tekinthető a C) kérdésre adott rövid válaszának!).

Folytatás következik! Remélem így elküldhető a szöveg! 

(Ha nem olvasható a szöveg rendesen, kérlek jelezzétek. Akkor lehet, hogy linket adok majd, amelyről pdf-ben letölthető lesz egyben az egész.)

Üdv: Apafy


GIN
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:17 am

Melyik nap az előtársaság kezdő és végnapja? T1

HozzászólásSzerző: GIN » hétf. dec. 31, 2007 1:20 am

 Folytatás 1.

B) kérdés: És miért épp az a nap (az ET KN-ja és VN-ja)? Kiegészítő kérdés: És miért nem másik nap? Az A) kérdésre adott kategorikus válaszunkból, amennyiben igaz (ez nem sokára kiderül!), egyenesen következik, hogy nincs kétféle KN az ET-i időszakban, csak egy; és ezért nincs kétféle ET-i időszak sem!


Válasz ad B):


1. Először, praktikus okokból, ki kell zárnunk, azt az esetet, hogy a cégbejegyzési kérelemre kiadott cégbírósági tanúsítvány napja (TN) bármely okból az ET kezdőnapja kellene legyen. A vizsgálatot itt és most logikai úton végezzük el. A logikait megerősítő jogi válaszokat a C) kérdésnél adjuk majd elő.


A cégbejegyzési kérelem (30 napon belüli) benyújtását követően a cégbíróság kiadja a tanúsítványt (T), amely tartalmazza a ET adószámát (ASZ) is. Az tény, hogy az ET, a TN előtt, a T és így az ASZ hiányában pl. a nyomtatványboltban nem vásárolhat számlát, és így nem is állíthat ki számlát az esetleges (ár)bevételéről. És tény az is, hogy a TN előtt az ET egyszerűen technikailag nem képes az ASZ hiányában a hatóság által elfogadható papír alapú vagy elektronikus adatszolgáltatásra (adatbejelentésre, adatmódosításra), illetve bevallás benyújtására. Ámde majdnem minden másra képes, amit egy már bejegyzett társaság is megtehet ASZ nélkül is. Kötelezettséget vállalhat és jogokat szerezhet. Például: Megállapodhat az ügyvéddel az alapításról, a közjegyzővel az aláírási címpéldány elkészítéséről, annak ellenértékét megfizetve, arról tőlük számlát kaphat. Ezt követőleg megkötheti a bankszámlaszerződést, a befizetett törzstőkéről igazolást kérhet és kaphat., a bankszámlanyitás, az alapítás egyéb megfizetett költségeiről bizonylatot kaphat. Beszerezheti az induláshoz máris szükséges tárgyieszközeit, anyag és árukészletét, különféle szolgáltatásokat rendelhet meg és ennek érdekében szerződést, megállapodást köthet, s a szállítói teljesítésekről számlát kaphat, és azokat ki is fizethetibankról is (Ez utóbbiról az ET banki kivonatot kap; a banki kamatokról, költségekről számlát is). Munkaviszonnyal nem rendelkező és nem nappali tagozaton tanuló tagjainak a törvény erejénél fogva foglalkoztatójává válhat már a KN-on. Munkadíjat fizethet tagjainak ASZ nélkül is. Ezekről is bizonylatot állít ki. Stb. Szerződhet a könyvelővel és máris könyveltetheti, sőt, könyveltetnie is kell a bizonylatolt gazdasági eseményeket. Mindezekhez nem kell az ASZ és a T sem! Ha pedig megkapta az ASZ-ot, akkor pedig – ha szükséges igazolási kérelemmel, ha nem, anélkül – minden, a KN és a TN közé eső időszakot érintő adatszolgáltatást és bevallást (T201T, T202T, T1041, 08A/M, stb.) akadálytalanul teljesíthet. Tehát mindezen lehető, illetve szükségszerűen előforduló gazdasági eseményeket involváló történések és könyvelésük miatt kizárt dolog, hogy az ET kezdőnapja a T tanúsítvánnyal megjelenő ASZ napja kell legyen, hacsak a T a társasági szerződés ellenjegyzésének, vagy közokiratba foglalásának napján kiadásra nem kerül – aminek jelenleg egyfelől szinte nulla az esélye, másfelől viszont, ha ez mégis bekövetkezne, ez nyilván nem bontaná két szakaszra az ET-i időszakot. Ezzel logikai és gyakorlati okokból kizártuk, hogy a TN az ET-i időszakot kettébontó előtársasági kezdőnap lehessen. Q.e.d.


2. A következő lépésben azt kell logikai úton megmutatnunk (azaz bizonyítani), hogy nem lehet az ET VN-ja a gazdasági társaság bejegyzésének napja, hanem csak az azt megelőző nap [l.: válasz ad A) II. ]. Lássuk:


a) Nyilvánvaló tény, hogy az ET nem más, mint egy még nem bejegyzett GT (definíció1). b) Az is nyilvánvaló tény, hogy a GT azon a napon lesz először bejegyzett GT, amely napon a cégbíróság bevezette a cégnyilvántartásba (definíció2). Most tegyük fel, hogy igaz a bizonyítandó állítás ellentettje, azaz: az ET VN-ja és a GT bejegyzésének napja ugyanaz a nap. De akkor a GT-nak, a két definíció értelmében, a bejegyzés napján, egyszerre kellene nem bejegyzett és bejegyzett GT-nak lennie, ami nyilvánvalóan lehetetlen. Ellentmondásra jutottunk. Mivel a két definíció külön-külön igaz állítás és a következtetésünk helyes, ezért az ellentmondást csakis a bizonyítandó állítás ellentettje okozhatta; az tehát hamis. Vagyis: csakis az eredeti állításunk lehet igaz:. Nevezetesen az, hogy az ET-i időszak VN-ja a GT bejegyzését megelőző nap lehet csak és nem lehet a bejegyzés napja. Q.e.d.


Megmutattuk tehát (logikai alapon), hogy a TN nem lehet KN az ET-i időszakban, és ilyen módon kimutattuk azt is, hogy az ET-i időszaknak nem lehet kétféle KN-ja. Megmutattuk továbbá azt is, hogy az ET-i időszak VN-ja nem lehet azonos a bejegyzés napjával, hanem csakis az azt megelőző nap lehet.


Mindazonáltal - az A) kérdésre adott válaszokhoz tartozó – előbbi két logikai bizonyítást akkor fogjuk végleg elfogadni, ha a jogszabályok is megerősítik az ad A) választ. (Mert bármily furcsának is tűnik, de a tapasztalat – mely itt, a tárgyalt témánkkal kapcsolatban is további megerősítést fog majd nyerni – azt mutatja, hogy a jogszabályok nem mindig briliáns logikai művek. Vagyis könnyen rajtaveszthet az, aki a jogot fenntartás nélkül logikusnak gondolja! Ezt axiómaként lehet kezelni és nem árt megjegyezni.)

Folyt köv. Apafy


GIN
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:17 am

Melyik nap az előtársaság kezdő és végnapja? T1

HozzászólásSzerző: GIN » hétf. dec. 31, 2007 1:31 am

 Folytatás 2.

C) kérdés: Mely jogszabály(ok), mely paragrafusa(i) írják azt elő [mármint az A) kérdésre adott válaszunk szerinti tényállítást]?


Válasz ad C):


A korrekt válaszhoz szükséges információk megkeresésének egyik lehetséges módszere a következő:

  1. A feladat: Az ET-i lét, az ET-i időszak, valamint az ET-i kezdő nap (KN) és végnap (VN) fogalmak törvényi definícióját szeretnénk megismerni.

  2. Ekkor nyilván meg kell tekinteni az e fogalmakat definiáló és/vagy használó törvényeket. [A fogalmakat csak használó törvények megtekintése akkor lehet szükséges, ha a definiáló törvény(ek)ben szerepló definíció valamiért nem lenne teljesen világos. Kísérletet tehetünk a használat módjából kikövetkeztetni a fogalom tartalmát.]

  3. Manapság a megvizsgálandó törvények megtekintésének leggyorsabb és leghatékonyabb módja, ha beszerzünk és felhasználunk valamilyen számítógépes keresést biztosító jogtárprogramot. Legyen ez most pl. egy „CompLex Jogtár” DVD-n. A jogtárprogram beindítása után a „Címmutató szűkítése” ikonra kattintva megnyitjuk a „Keresés az adatbázisban” párbeszédpanelt. A panel bal felső „Kibocsátó” ablakában bejelöljük az első „TV Törvény” elemet, valamint a „Szövegrészlet a joganyagban” nevű ablakba begépeljük az „előtársaság” szót egy csillag (*) találatbővítő karakterrel kiegészítve. Ez után a „Teljes körű szűkítés” nyomógombra klikkelve egy 21 törvényt felsoroló listát kapunk. Ezekben legalább egy esetben előfordul a keresett „előtársaság” szó vagy valamilyen ragozott alakja.

  4. Most e törvényeket egyenként vizsgáljuk meg, hogyan szerepel bennük az „előtársaság*” sztring. Ehhez kiválasztjuk az elsőt és „Enter”-rel belépünk a törvényszövegbe. A „Keresés az aktuális ablakban” párbeszédpanelt megnyitjuk (pl.: a Ctrl+K billentyűkombináció leütésével), majd a „Keresett szavak” ablakba beírjuk az „előtársaság*” szót, és kiválasztjuk a „A teljes szövegben” és a „A szöveg elejétől” rádiógombokat. A „Keresés” gombra klikkelve megjelenik – pirossal kiemelve – az „előtársaság” szó első szövegbeli előfordulása. (Minden további előfordulását a „Szóköz” billentyű lenyomására találjuk meg – ha van.)

  5. A 4. pont szerinti „előtársaság” szó keresésekor egy törvényről vagy az derül ki, hogy mindössze csak – néhányszor – használja az szót, vagy az, hogy megadja az az „előtársaság” valamilyen definícióját is.

  6. Nekünk most csak az „előtársaság” fogalmat definiáló törvények kellenek. Ezt szem előtt tartva, a 4. pont szerint végigvizsgálva mind a 21 törvényt, eredményül 4 törvényt kapunk, melyek definiálják az „előtársaság” fogalmat. Ezek: 1. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (RGt.), 2. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szvtv.), 3. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.), és 4. a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (ÚJGt.). (A 3.,4.,5.,6. pont szerinti keresés-vizsgálat végrehajtásával maradéktalanul feltártuk az „előtársaság” fogalmat definiáló törvényeket, és ez a művelet 10-15 percnél nem vett igénybe több időt – úgy gondolom az eredmény ennyit megért!)

  7. A 6. pontbeli eredményt persze logikai megfontolás alapján még gyorsabban is megkaphatjuk. Emígy: Az „előtársaság” fogalmat definiáló törvényt keressük. De az előtársaság = gazdasági társaság. Következésképp nekünk a gazdasági társaságokról szóló törvényre lesz elsődlegesen szükségünk. És megtekintve a törvényt kiderül, hogy jól következtettünk. Ekkor persze már képbe kerül a régi Gt. is, sőt, gyaníthatjuk, hogy az Art. és az új számviteli törvény (Szvtv.) is tartalmazhat definíciót. És tényleg!... - Magam is így jártam el. Ám, ha biztosra akarok menni, és körültekintően szeretnék vizsgálódni, akkor nem mulaszthatom el a 3.,4.,5.,6. pontban itt leírtakhoz hasonló keresés-vizsgálat végrehajtását. (Megjegyzés: Ne tévesszen meg senkit az, hogy egy adatbázisbeli keresést is leírtam. Itt ugyanis nem pusztán adatbázisbeli keresésről van szó! Az 1.-7. pontban leírottak – ha az „előtársaság” szót „X”-el helyettesítjük, ahol az X bármely fogalmat vagy kifejezést jelenthet - voltaképpen egy szigorú logikai rend szerint végrehajtható, és az „X” jogi környezetét, kiterjedtségét-előfordulását átfogóan feltérképezni képes algoritmust adnak, mely így általánosítva, más esetekben is jól használható keresés-vizsgálati eljárás. - Jó szívvel ajánlom ezt másoknak is!)


Az egyes törvények hatálybalépését, illetve az „előtársaság” fogalom törvénybe iktatását megvizsgálva megállapítható, hogy az ET-i lét és az ET-i időszak, valamint az ET-i kezdő nap (KN) és végnap (VN) fogalmak meghatározását legkorábban RGt. adta meg, ma pedig az ÚJGt. szabja meg – e fogalmak törvényi szabályozásának fundamentumaként. Az Art. és a Szvtv. „előtársaság” fogalmat (utóbbi az „üzleti év” fogalomba beépítve) a RGt. nyomán veszi át. (Az „előtársaság” fogalmat az Art.-be az 1998. évi XXXIII. törvény 39.§-a iktatta be 1998.06.16-i hatálybalépéssel.) Fontos különbség azonban, hogy az Art. és a Szvtv. nem azonos, hanem csak hasonló definíciót ad. (S pont ez a „csak hasonló” definíció – mint azt majd később látni fogjuk - vezet el minden ma is létező értelmezési bonyodalomhoz, államigazgatási és adózói szinten egyaránt.)

Folyt. köv. Apafy

GIN
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:17 am

Melyik nap az előtársaság kezdő és végnapja? T1

HozzászólásSzerző: GIN » hétf. dec. 31, 2007 1:39 am

Folytatás 3.

 

Mivel az „előtársaság” és a hozzá kapcsolódó ET-i KN és VN fogalmak meghatározása törvényi szabályozásának fundamentumát, a kronológia okán is, a RGt. és az ÚJGt. adja (e fogalmakat a RGt. vezeti be!), ezért – a jogalkotásról szóló ma is hatályos 1987. évi XI. törvény (Ja.tv.) szerint is - az e törvényekben található definíciókat tekinthetjük az említett fogalmak egyedül hiteles és megdönthetetlen – zsinórmértékül szolgáló - definíció-változatának. Lássuk hát ezeket:

A RGt. szerint:

Az ET-i időszak: „14. § (1) A gazdasági társaság a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságaként működhet.” Tehát az ET-i KN=a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napja!

A bejegyzett társaság kezdőnapja: „16. § (2) A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre.” Következésképp az ET-i VN=a gazdasági társaság bejegyzésének napját megelőző nap!

És az ÚJGt. szerint:

Az ET-i időszak: „15. § (1) A gazdasági társaság a társasági szerződés ellenjegyzésének vagy közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságaként működhet.” Vagyis az ET-i KN=a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napja! (Mint a RGt. esetén!)

A bejegyzett társaság kezdőnapja: „17. § (1)A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzésével, a bejegyzés napján jön létre.” Következésképpen az ET-i VN=a gazdasági társaság bejegyzésének napját megelőző nap – most is mint a RGt. esetén!


E fogalmak (ET, KN, VN) két alap-törvényi (RGt. és ÚJGt.) szabályozása az ET-i VN-ra vonatkozó „a bejegyzés napjával” illetve „a bejegyzés napjánszóhasználat eltérését kivéve – mely lényegében azonos jelentésű – tartalmilag megegyezik és jogilag teljes mértékben alátámasztja az ET-i KN-ra és VN-ra vonatkozó, A) és B) kérdésre adott válaszomat. (Szerencsénkre a Gt.-kben, e vizsgálatunk tekintetében, a jog és a logika azonos eredményre vezetett. Ámde - emlékezzünk axiómánkra - nincs ez mindig így!)


Felvethetné valaki: Nem érvényteleníti-e a RGt. 14.§ (3), illetve az ÚJGt. azonos tartalmú 15.§ (3) bekezdése az ET-i KN-ra adott törvényi és a B) kérdésnél adott logikai meghatározást?

Ennek megválaszolásához idézzük elénk e két – azonos tartalmú – passzust:

RGt.

14. § (3) Az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a gazdasági társaság cégbejegyzése iránti kérelem be­nyújtását követően folytathat....”

ÚJGt.

15. § (3) Az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a gazdasági társaság cégbejegyzése iránti kérelem be­nyújtását követően...” azaz a TN (a tanúsítvány kiadásának napja) után „... folytathat....”


A válasz az idézett törvényszöveg láttán csak NEM lehet! Hiszen a cégbejegyzés iránti kérelem be­nyújtása előtti időszakra csak az „üzletszerű gazdasági tevékenységet tiltja, vagyis minden egyéb – pl. a válasz ad A) 1. pontjában felsorolt - gazdasági tevékenységet nem. Nem mellékesen az „üzletszerű gazdasági tevékenység” és az „üzletszerű” fogalmakat viszont egyetlen törvényben sem definiálják!


A „gazdasági tevékenység” fogalmát pedig csak az ÁFA.tv. 5.§ (1) – (3) bekezdése definiálja. Így: A gazdasági tevékenység „(1).... bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzlet­szerűen végzett tevékenység... így különösen: a mezőgazdasági, a kitermelőipari, az építőipari, a feldolgozóipari, a kereskedelmi, az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a szellemi szabadfoglalkozásként folytatott tevékenysége­ket is.” Ugyan az „üzlet­szerűen” fogalom itt megjelenik, ámde nem mint definiendum, hanem mint a definiens része. Viszont e definíció szerint: minden gazdasági tevékenység bevétel elérése érdekében rendszeresen ... végzett tevékenység” ebből következik, hogy az üzletszerű gazdasági tevékenység is bevétel elérése érdekében rendszeresen ... végzett tevékenység” kell legyen (rekurzív vett definíció).


Tehát pl. a válasz ad A) 1. pontjában felsorolt tevékenységek nem árbevételt eredményez(het)ő mezőgazdasági, kitermelőipari, építőipari, feldolgozóipari, kereskedelmi, vagy egyéb szolgáltatói tevékenységek, és nem is szellemi szabadfoglalkozásként folytatott tevékenysége­k, vagyis így NEM érvényteleníti a RGt. 14.§ (3), illetve az ÚJGt. azonos tartalmú 15.§ (3) bekezdése az ET-i KN-ra adott törvényi és a B) kérdésnél adott logikai meghatározást!

Folyt. köv. Apafy


GIN
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:17 am

Melyik nap az előtársaság kezdő és végnapja? T1

HozzászólásSzerző: GIN » hétf. dec. 31, 2007 1:45 am

Folytatás 4.

Most - biztos ami biztos - vizsgáljuk még meg az Art. és a Szvtv. „előtársaság” fogalmának definícióját is. E definíciókat megadó törvényi előírásoknak a ma is hatályban lévő, a jogalkotásról szóló törvény (Ja.tv.) 18. § (3) bekezdése értelmében az „... azonos …. életviszonyokat …. azonos …. módon kell szabályozni.” Esetünkben ez azt jelenti, hogy az Art. és a Szvtv. - legalábbis a tartalmat tekintve – ugyanúgy kell definiálja az „előtársaság” fogalmát és fogalmi elemeit, mint az e fogalmat ás elemeit bevezető RGt és az ÚJGt. Konkrétan ez most azt jelenti: nem lehetséges, hogy pl. a RGt szerint az ET-i VN a bejegyzést megelőző nap, míg az Art. szerint mondjuk a bejegyzés napja – ami nyilván nem ugyanaz a VN. Lássuk, mi a tényleges helyzet?


Az Art. 178. § 10. pontja szerint:

E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában

10. előtársaság: a jogelőd nélkül létrehozni kívánt gazdasági társaság …. alapító okirata, …. ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától létrejöttének ...a cégjegyzékbe való bejegyzésének.... nap­jáig,,...”.

A Szvtv. 11.§.(5) bekezdése szerint („előtársaság” fogalma beépítve az ET-i „üzleti év” fogalomba):

(5) Üzleti év a jogelőd nélkül alapított vállalkozónál alapítása időpontjától (létesítő okirata ellenjegyzésének, il­letve közokiratba foglalásának napjától) létrejöttének ...a cégjegyzékbe való bejegyzésének,....napjáig - mint mér­legfordulónapig - terjedő időszak, …. (előtársasági időszak).”.

Ez utóbbi, mint látható, egyszerre az ET-i időszakot, mint az első üzleti évet, és közvetve az ET fogalmát is meghatározza – beleértve az ET- i időszak KN-ját és VN-ját.


Azonban e két utóbbi törvényi definíciót olvasva kiderül: bekövetkezett amitől tartottunk. Ugyanis az ET-i VN-ra utaló „bejegyzésének napjáig” kifejezés – ellentétben a RGt. és az ÚJGt. ET-i VN-ra vonatkozó meghatározásával - meglehetősen homályos! Hogyan is értem azt, hogy homályos? Tekintsük meg erre nézve a következő, példákkal megvilágított okfejtést::


Ha elmegyek a házig, még nyilván nem mentem be a házba. Ha vállamig ér a hajam, akkor nyilván nem lóg a vállamra. Ha 18 óráig fogadja az APEH az ügyfeleket, akkor nyilván nem fogadja azt, aki 18 óra 1 perckor esik be hozzájuk. Stb. De már a „péntekig csináld meg a leckédet” határidő – finoman fogalmazva is - homályos végső időpontmeghatározás. Ugyanis ekkor – valljuk be - nem tudni, hogy pontosan mit is jelent az, hogy: „péntekig”. Csütörtők éjfélig? S egy perccel sem később – merthogy pénteken már készen kell legyen? Vagy elég péntek reggelig, esetlég péntek délig, vagy a péntek éjfél is belefér? De mi okozza itt a pongyolaságot? Az, hogy a péntek lett megadva az időintervallum felső határpontjaként, miközben az nem lehet időintervallum határpontja, hiszen maga is, mint a hét egy napja, időintervallum! Ilyen pongyola meghatározás – csakúgy, mint a matematikában – a jogi határidőpontok megadásánál megengedhetetlen. Viszont egyes jogászok, úgy tűnik már elfelejtették, hogy erről mit tanultak pl. matematikában a középiskolában, s némely jogszabálybeli időintervallumhatárra pongyolán fogalmazott meghatározást adnak. Viszont a definíciós pongyolaság a jogalkalmazóknál, illetve az állampolgároknál üt vissza: értelmezési-végrehajtási bonyodalmakat okozva. Szóval, minderre figyelemmel a „péntekig csináld meg a leckédet” határidő egzakt és egyben a felhasználók által félreérthetetlen meghatásozása egyszerűen így szólhat, pl.: „legkésőbb pénteken legyen kész a leckéd!”. Ez tiszta beszéd! Félreérthetetlen, hogy még péntek éjféllel bezárólag kész lehet a lecke. Ezt a fajta szabatosságot a jogszabályokban rögzített határnapok esetében is mindig meg kell valósítani a jogalkotásról szóló ma is hatályos törvény1 szerint, is. Sok esetben ez meg is valósul, ámde nem mindig! Például az Art. vagy a polgári perrendtartás egzakt módon definiálja a fellebbezési időintervallumot és végső határidőpontját, valahogy így: Fellebbezni a határozat kézhezvételének napjától számított x napon belül lehet. Itt kétség nem férhet hozzá, hogy fellebbezni, még az x-ik napon is egészen éjfélig (pl.: a fellebbezést éjfélig postára adva) lehet. De ugyanígy szabatos definíciót ad az ET-i időszak KN-jára és VN-jára a már előbb idézett RGt. 16.§ (2), illetve az ÚJGt. 17.§ (1) bekezdése – azzal, hogy egyértelműen leszögezi: „A gazdasági társaság ... a bejegyzés napjával (illetve napján) jön létre.” Ebből ugyanis közvetlenül folyik: az ET-i VN=a gazdasági társaság bejegyzésének napját megelőző nap!

     

Viszont homályos, vagyis - a ma is hatályban lévő, a jogalkotásról szóló törvény (Ja.tv.) 18. § (2) bekezdése ellenére - nem világos és nem közérthető - sajnos - az előtársasági időszak végére (felső időintervallum-határára) vonatkozó az Art. 178.§ 10. pontjában és a Szvtv. 11.§ (5) bek.-ben adott „bejegyzésének napjáig” megfogalmazás.


Miért is baj az, ha e két definíció ET-i VN-ra vonatkozó része homályos? Azért, mert, ha valaki ezek valamelyikéből kísérli meg csak az ET fogalom és elemei jogi meghatározását megismerni – nem tudván arról, hogy a RGt. és az ÚJGt. közérthetően definiálja ezeket -, akkor a „bejegyzésének napjáig” megfogalmazással bizonytalanságba kerülhet, és rossz esetben a ET-i VN-ra téves értelmezést választ. Erre javasolhatná valaki, hogy ne az Art. (Szvtv.), hanem a RGt. (ÚJGt.) definícióját vegye alapul. No igen! De akkor minek van az Art.-beli (Szvtv.-beli) definíció? Az Art.-ben (Szvtv.-ben) miért nem utalnak mindössze a megfelelő Gt. §-ra?


Szóval, Art.-beli (Szvtv.-beli) definíciós paragrafusok esetében újból a logikánkat kell segítségül hívni az előtársasági időszak utolsó napjának helyes értelmezéséhez.. Nézzük: 1. ET-nak a cégbíróságon (még) be nem jegyzett GT-t nevezzük – ebben mindenki egyetérthet. 2. Akkor viszont a cégbírósági bejegyzés napján a GT nyilván már bejegyzett társaság, következésképp nem lehet ugyanaznap egyszerre be nem jegyzett is, azaz ET is – amint ezt már korábban is kimutattuk. Tehát: az ET-i időszak „bejegyzésének napjáig” nevű felső időintervallum-határába semmiféleképpen nem érthető bele a bejegyzés napja! Ergo: az előtársaság utolsó napja: a bejegyzést megelőző nap lehet csak a (régi és új) Gt-vel teljesen szinkronban.


1A ma is hatályos, a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (Ja.tv.) kimondja: (Általános rendelkezések) 18. § (2) A jogszabályokat a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan és közérthetően kell megszövegezni.

GIN
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:17 am

Melyik nap az előtársaság kezdő és végnapja? T1

HozzászólásSzerző: GIN » hétf. dec. 31, 2007 1:52 am

Folytatás 5.

 Az persze, hogy a (régi és új) Gt.-nek az előtársasági időszak végnapjára vonatkozó közérthető megfogalmazása és az Art. 178.§ 10. pontjában illetve a Szvtv. 11.§ (5) bek.-ben adott „bejegyzésének napjáig” megfogalmazás alaposan eltérő a szabatosságot és a közérthetőséget tekintve, az egyrészt nem jogszerű1, másrészt kellemetlen is. Mert eléggé macerás dolog több jogszabályt összehasonlítgatva, értelmezve azokat, megállapítani a helyes szövegértelmet. Ámde amíg az országgyűlés – azaz ez esetben az illetékes jogalkotó – a jogalkotással szembeni, már idézett közérthető és világos „megszövegezés” követelményét nem teljesíti, kényszerűen marad az adózók és a jogalkalmazók számára a logikai-nyelvtani jogszabályelemzés eszköze, s ez sokszor pont a jogalkalmazó hatóságoknak, pl. az APEH-nak nem megy igazán jól, noha van elég jogász és más „szakember” a dolgozói és vezetői között. Az APEH sokszor téves jogértelmezése rengeteg bonyodalmat okoz, s nem csak az adózók hátrányára. - De hát ez van!...


Az igazság kedvéért meg kell még említenem azt, hogy a Szvtv. 11.§. (5) bekezdésében lévő ET definícióban tapasztalható homályt némileg – de csak némileg! - enyhíti a Szvtv.-ben jóval hátrébb, a 135.§ (4) bekezdésben található következő passzus szövege:

Szvtv. Előtársasági időszak (VII. Fejezet: SAJÁTOS BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉGEK)

135. §.

(4) Cégbírósági bejegyzés esetén a cégjegyzékbe való bejegyzés napjával létrejött vállalkozó eszközeinek és for­rásainak nyitó adatai az (1) bekezdés szerinti beszámoló eszközeinek és forrásainak záró adataival egyeznek meg.”

Ez ugyanis, csakúgy mint a RGt. 16.§-a, a cégbejegyzés napjával tekinti létrejöttnek a vállaklozót, azaz a gazdasági társaságot, s ezzel az ET-i VN-ot a megelőző napra helyezi – kijavítva a Szvtv. 11.§ (5) bekezdésbeli pongyolaságot! Az Art.-ben ilyen kiigazító § nincs!


Végkonklúzió: a törvényi definíciók – közérthetően a Gt.-kben - szintén alátámasztják az A) kérdésre adott válaszomat – bár ennek megállapításához eléggé meg kellett dolgoznunk!

Folyt. köv. a válasz ad D)-hez. Üdv: Apafy


1Ja.tv. 18. § (3) Az azonos …. életviszonyokat …. azonos …. módon kell szabályozni.

GIN
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:17 am

Melyik nap az előtársaság kezdő és végnapja? T1

HozzászólásSzerző: validitas » hétf. dec. 31, 2007 12:48 pm

1. Kisebbségi érzésed valószínűleg neked van, a rám tett megjegyzésed, a nagyképű, kioktató modorod(hogyan keressünk a jogtárban c. irományod), valamint a hosszadalmas, oldalakat kitevő, rendkívül tudálékos,ámde nem sok lényeget tartalmazó blabla is ezt erősíti meg. A rövidítésektől hemzsegő megfogalmazás szintén árulkodó jel.

2. A régi Gt. 2007. decemberében már történelem, nem hatályos, a rá való hivatkozás érdektelen.

3. A kérdésed elsősorban az APEH-nak benyújtandó bevallásokon jelölendő előtársasági időszakra vonatkozott. Az előtársasági időszakot több törvény is definiálja (mint ahogyan a válaszaimban pontosan hivatkoztam is a megfelelő jogszabályok paragrafusaira, azok bekezdéseire). Nos, ha bevallásról van szó, az arra vonatkozó jogszabályt kell elsősorban figyelembe vennünk, valamint az adott bevallások kitöltési útmutatóit, melyet nyilván azért írtak meg kellő részletességgel, hogy az általad is boncolgatott pongyola megfogalmazások miatti esetleges bizonytalanságot megszüntetve közölje elvárásait.

4. A bevallásokon általad hibásan jelölt időpont: mint azt a 3.sz. hozzászólásban írtam, attól függ, milyen bevallásról van szó. Ennek alátámasztására  a 0729ELO bevallás útmutatója (APEH honlapon ellenőrízhető):

A bevallási időszak a létesítő okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratbafoglalásának napjától a cégbejegyzés, illetve a cégbírósági elutasításjogerőre emelkedésének, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének anapjáig jelölendő.

A 0703-as bevallás szerinti időszak:

"Előfordulhat, hogy tárgyéven belül a társaság két darab 0703-as bevallást nyújt be. A bejegyzési kérelem benyújtásának napjától a bejegyzés napjáig előtársaságként, majd, már bejegyzett gazdasági társaságként a bejegyzés napját követő naptól a tárgyév végéig. "

Azaz a tanúsítvány keltétől a bejegyzés napjáig (és nem az előtte lévő napig!).

5. Hogy stílusos legyek: a konklúzió:

a) a válaszaimban leírtakat nemhogy pontos jogszabályra való hivatkozással, de kitöltési útmutatókkal is igazoltam;

b) ha bevallást akarok beadni, első lépés a megfelelő útmutató elolvasása;

c) szél ellen próbálhatsz pisilni, de ...

Üdv: Böbe

validitas
 
Hozzászólások: 3
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:14 am

Melyik nap az előtársaság kezdő és végnapja? T1

HozzászólásSzerző: GIN » kedd jan. 01, 2008 10:27 am

Üdvözlök Mindenkit!

Először is újfent Békés, Boldog és Eredményekben gazdag Új Évet kívánok Nektek és családotoknak.


Mielőtt a D) kérdésre a saját álláspontomat kifejteném, hasznos lenne, ha még egy kiegészítő kérdésre válaszolnátok. Ez pedig – hogy majd ne kelljen rébuszokban beszélni – egy konkrét esetre vonatkozó konkrét választ kívánna.:


Adatok a kérdéshez:

2007. december 1-én ellenjegyezték az Építő Kft társasági szerződését. A bejegyzési kérelmet 2007. december 21-én nyújtotta be az ügyvéd a cégbíróságnak, és ugyanezen a napon (december 21-én) megkapta a cég a tanúsítványt és benne az adószámát. A gazdasági társaságot a cégbíróság 2007. december 24-én jegyezte be.

E kft-nek két alapító tagja van. Egyikük lett a társasági szerződésben ügyvezetőnek kijelölve. Viszont nincs egyik tagnak sem munkaviszonya e tagi jogviszonya mellett (sehol), és a társasági szerződésben sincs rögzítve arra nézve semmiféle adat, hogy mely nappal kezdődne a kft.-ben a munkavégzési kötelezettségük – azaz a 0708M bevallásbeli választható foglalkoztatói lista terminusát használva:. mindketten a „34, Társas vállalkozó (Főfoglakozású társas vállalkozói jogviszony mellett)” foglalkoztatotti kategóriába tartoznak.


A kérdés:

a) Mikortól, meddig, b) hány napon át kell és c) mennyi szja-t, illetve járulékokat fizetni az előtársaságnak e két tagja után valamint milyen jogviszonykezdettel kell őket a 07T1041-es nyomtatványon bejelenteni – az álláspontotok, illetve az eddigi gyakorlatotok szerint?


Előre is köszönöm válaszotokat.


Üdv: Apafy


GIN
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:17 am

ElőzőKövetkező

Vissza: Adatszolgáltatás

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: MSN [Bot] valamint 3 vendég

cron