Adófórum

Adózási és számviteli információk

többszörös jogviszony

Adatszolgáltatás

többszörös jogviszony

HozzászólásSzerző: Equinox » csüt. jan. 01, 1970 1:00 am

2004-ben alapítottam egy kft.-t, aminek többségi tulajdonosa vagyok és a társasági szerződésben rögzítettek szerint az ügyvezetését tagi jogviszony keretében látom el. Nincs 36 órát elérő munkám sehol máshol. A PM honlapján ezt a szituációt többszörös jogviszonynak nevezi a szakértő az egyik válaszában. Az egyik a vezető tisztségviselő jogviszonya, (ami 2006 júniusa óta nem látható el sem munkaviszonyban, sem tagi jogviszony keretében), a másik pedig állítólag az, hogy főállású tagja vagyok a kft.-nek, tagi jogviszony alapján és erre az utóbbira vonatkozó törvények szerint kell fizetnem a járulékokat, akkor is, ha egyik jogviszonyból sem származik jövedelmem. Tudomásom szerint az ügyvezetés nem számít személyes közreműködésnek és az abból származó jövedelem akkor képezné járulék alapját, ha meghaladná a mindenkori minimálbér 30%-át, jelen esetben ez 0.  A kérdésem az lenne, hogy ha nincs egyéb személyes közreműködésem a kft.-ben, akkor a tagi jogviszonynak és az az alapján fizetendő járulékoknak mi a törvényi alapja? Eddig ilyen válaszokat kaptam, hogy "a TB írja elő", vagy "akinek van pénze kft.-t alapítani, annak legyen pénze a minimálbér utáni járulékokat is megfizetni", stb. Meg tudná mondani nekem valaki, melyik paragrafust olvassam el a Gt.-ben, Tbj.-ben, Art.-ban, ami arra utal, hogy pusztán az a tény, hogy többségi tulajdonos vagyok és nincs főállásom máshol, automatikusan tagi jogviszonyt és ezáltal biztosítási jogviszonyt létesít?

Equinox
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:17 am

többszörös jogviszony

HozzászólásSzerző: stamasi » csüt. nov. 29, 2007 7:07 pm

Szia!

A társas vállalkozói jogviszonyt a személyes közreműködés alapozza meg és nem maga a tagsági jogviszony. Ha nincs a társaság tevékenységében személyes közreműködés - tagként - akkor társas vállalkozói jogviszony sem jöhet létre. Nem tudok olyan paragrafust, ami ennek az ellenkezőjét bizonyítja.

Az ügyvezetésért  járó megbízási díj után valóban csak akkor kell járulékot fizetni, ha eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegének harminc százalékát, illetve naptári napra annak harmincad részét. (Az eho és az szja alapja viszont 100%)

Egyébként 2007. szeptember 1-jétől a vezető tisztségviselő munkaviszonyban is elláthatja -e feladatát igaz többségi tulajdonosnál erről megoszlanak a vélemények, bár az én véleményem az, hogy törvény ezt nem tiltja. 

Üdv.: Szilvi

stamasi
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:12 am

többszörös jogviszony

HozzászólásSzerző: melcsi62 » csüt. nov. 29, 2007 7:32 pm

Szia!

Az, hogy valaki többségi, vagy kissebbségi magánszemély tulajdon egy KFT-ben még semmilyen jogviszonyt nem jelent önmagában. A kft önálló jogi személy, a tagok a jegyzett tőke befizetésén kívül (és nyilván a GT és társasági szerződésben foglalt jogokon és kötelezettségeken kívül) másra nem kötelezi a tulajdonost/résztulajdonost. Az új GT mikor bejött talán 2006-ban, az ügyvezetők ügyvezetőkénti munkaviszonyban foglalkoztatását tiltotta, korábban az ügyvezető ezen feladát elláthatta munkaviszonyban, megbízásos jogviszonyban, vagy személyesen közreműködő tagi viszonyban. Az biztos, hogy az APEH az új GT-ig - mikor még az ügyvezető munkaviszonyban is lehetett ügyvezető - nem fogadta el munkaviszonynak az ügyvezető munkaszerződését és bérelszámolását, ha ez az ügyvezető a társaságnak többségi tulajdonosa volt. A jogászok akkor is állították, hogy semmilyen tv. nem tiltja, az APEH viszont nem fogadta el a bérszámfejtéskor az ügyvezetői munkabérnél alkalmazott adójóváírást, az ilyen ügyvezetőnek adott adómentes étkezési utalvány, stb elszámolását -, mondván nem áll fenn a Mtv.szerinti munkáltató és munkavállaló klasszikus függőségi viszonya, hiszen nem válik el a munkáltató és a munkavállaló szerepe. Most 2007.09.1-től az ügyvezetők lehetnek ügyvezetőként munkaviszonyban,- de minden hivatal,szakértő,stb.- akik korábban kardoskodtak, hogy a többségi tulajdonos nem létesíthet a saját társaságával munkaviszonyt-, most mind hallgat, sőt az APEH honlapról is eltűntek a 2006 előtti tájékoztatók,stb. Ha engem kérdeznél és BAZ megyében most sem merném bevállalni, hogy a többségi tulajdonos magánszemély munkaviszonyban legyen a saját társaságával.

De visszatérve a problémádra: az ügyvezetőséget eddig is, most is el lehet látni megbízással, akár ingyenesen is. A tag nem köteles a társaság tevékenységében személyesen közreműködni, de közreműködhet külön megállapodá, v. társasági szerződés alapján. A személyesen közreműködő tagot a közreműködéséért külön díjazás is megillet(he)ti . A sima tag (aki a tevékenységben személyesen nem működik közre, tehát a cég tevékenység folytatásában nem lát el különböző feladatokat, nem végez munkát) az esetleges osztalékon kívül más nem jár neki.

Neked nincs más társaságban személyes közreműködésed tagként, nem vagy egyéni vállalkozó a saját társaságodban végzett szem.közreműk.mellett, s nincs máshol (akár több munkáltatónál) összesen heti 36 órás munkavégzéssel járó munkaviszonyod. A saját társaságodban nem vagy köteles személyesen közreműködni, hacsak a társasági szerződésben ezt nem foglaltátok bele. Igen jól tudod, ha az ügyvezetési feladatokat megbízással (Ptk) látod el, az lehet ingyenes, vagy díjazott, s ha díjazott, akkor havonta a havi minimálbér 30%-át elérő/meghaladó bruttó díjazás alapján biztosítottá is válsz (tehát mindenféle TB st.), ha ettől kevesebb a díj akkor SZJA és százalékos eho.

Ha kötelezett vagy a társaság tevékenységében személyesen közreműködni, s nincs máshol heti 36 óra munkaviszony, vagy több helyen szem.közreműk.tagság (továbbiakban: társas vállalkozó), akkor bizony ebben a kft-ben un. főfoglalkozású társasvállalkozónak minősülsz (gondolom nem vagy nyugdíjas, ha igen akkor más a helyzet!) , akire vonatkozóan a tb.tv. meghatározza a minimim járulék fizetési kötelezettséget. Minimum minimum a minimálbér, de egyébként a minimum járulék alap után (ami 2007-ben 131.000 Ft/hó, nyilván a kieső idők táppénz,stb.napokra eső rész kiejtendő) . 

Ha mondjuk megbízásos jogviszonyban vagy ügyvezető és nem vagy személyesen közreműködő tag (de ha pld.te vagy a pénztáros, vagy valamilyen olyan munkát végzel, ami nem tartozik bele a képviseleti feladatba!!!, akkor ezt a képviseletbe nem tartozó feladatot mégis csak valamilyen jogviszonyban kell, hogy ellásd!) , s a megbízási díjad a min.bér 30%-a alatt van, akkor viszont nincs biztosításod, s mint nem biztosított magánszemély vagy köteles bejelentkezni az APEH-ba és fizetni saját magad után (ez évben a minimálbér 9%-ának megfelelő eü.szolg.hozzájárulást, 2008-ban ha jól emlékszem, havi 4350 Ft-ot (napi 145 Ft), s egyébként mint KFT többségi tulajdonos, illetve biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező KFT ügyvezető mindenképpen esélyes lennél egy vagyonosodási vizsgálatra.

Utolsó mondatodra: ilyen passzust így kifjezetten nem fogsz találni, hiszen nagyjából a Bt. beltagján és az egyéni vállalkozón kívül egyetlen tulajdonos sem köteles személyes közreműködésre a saját /rész/tulajdonú vállalkozásában, hacsak a társasági szerződés ezt ki nem köti, vagy külön megállapodás alapján a tulajdonos önként nem vállal ilyen munkát, ha viszont vállalt, s azt nem munkaviszony, megbízási jogviszony keretében végzi, akkor a társaság tevékenységében személyesen közreműködő tagnak /Tb.fogalom:társas vállalkozónak/ minősül, ami lehet un. főfoglalkozású, heti 36 órás munkaviszony melletti, többes jogviszonyú társasvállalkozói, társasvállalkozó egyéni vállalkozás mellett, kiegészítő (nyugdíjas!!) társas vállalkozói státusz .  S attól függően fizet /vagy nem különböző járulékokat, hozzájárulásokat, hogy melyik státuszban van. 

A főfoglalkozású tag is (a többi meg főleg!) ingyenesen is közreműködhet, de a főfoglalkozású tag ugye attól főfoglalkozású, hogy máshol nincs megfelelő biztosítottsága, tehát mint főfoglalkozású tag ha vesz fel pénzt, ha nem - a TB járulékokat és a vállalkozói járulékot meg kell, hogy fizesse (egy része a vállalkozást terheli, egyrészét a tagnak kell megfizetnie díjazás nem lévén,amiből a társaság levonná a levonásos járulékot.Ha a főfoglalkozású tag nem vesz "tagi jövedelmet", akár semmit, akkor csak az SZJA fizetési kötelezettsége marad el!  Azok a társas vállalkozók, akik nem "főfoglalkozású szem.közreműk.tagok", azok a járulékokat és az SZJA-t csak azután az összeg után fizetik (különböző mértékben!!), amit ténylegesen felvettek.  /    

Remélem tudtam valamit segíteni, de ha konkrétan megírnád a konkrét kérdésedet, lehet, hogy konkraétabb véleményt tudnánk mondani.

melcsi62
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:16 am

többszörös jogviszony

HozzászólásSzerző: Equinox » csüt. nov. 29, 2007 8:08 pm

Nagyon köszönöm a hozzászólásotokat, lassan kezd összeállni a kép a fejemben.

Bár vegyész vagyok, szorongatott helyzetemben kénytelen vagyok ezekkel a munkajogi kérdésekkel foglalkozni, ugyanis az történt, hogy az APEH egy elég nagy összegű járulékfizetési hátralékot állapított meg és inkasszót tett a cég bankszámlájára. Sajnos az APEH követelése jogos, mivel a könyvelő a cég alapításától kezdve tagi jogviszony alapján jelentett be, ebben az esetben valóban vonatkozna rám a minimum járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettség. Viszont a társasági szerződés nem ír elő személyes közreműködést számomra, egyedül azt foglalja magában, hogy az ügyvezetői tevékenységet tagi jogviszony keretében látom el. A kft-nek több tulajdonosa is van, akik egy másik cégnél főállású alkalmazottak, részt vesznek a kft. ügyeinek intézésében (marketing, termékfejlesztés, stb.), de szintén díjazás nélkül, az ő biztosítási jogviszonyuk alapja a főállásuk.

Mit javasoltok, mit lehet tenni ilyen helyzetben?

 

Equinox
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:17 am

többszörös jogviszony

HozzászólásSzerző: melcsi62 » csüt. nov. 29, 2007 8:36 pm

Szia!

Hát az a helyzet, hogy ha, ahogy írod "a társasági szerződés egyedül azt foglalja magában, hogy az ügyvezetői tevékenységet tagi jogviszony keretében látom el" - ez bizony, lehet hogy "tájszólással", de a társasvállalkozói jogviszonyt/társaság tevékenységében személyes közreműködést takarja be.

javaslat: neked kell elsősorban eldönteni, hogy egy esetleges biztosítatlanságot fel tudsz-e vállalni (saját magad fizetni saját magad után az eü.szolg.járulékot, mint mgánszemély, de ezt is megkérdezik, hogy miből fizeted,stb, vagyonosodási vizsgálat, tulajdonosok életvitelükhöz képest elegendő leadózott jövedelemmel bírnak-e ,stb.), illetve, hogy a társasági szerződést hajlandóak vagytok-e meg módosítani, pl. kiveszitek a tagi közreműködést/tagi jogviszony keretében történő feladat ellátást, s megkockáztatjátok a munkaviszonyt, akár részmunkaidősként (de ebben az esetben kérdéként vetődik fel: ki a munkáltató, mert ha a taggyűlés, amiben neked van a többségi szavazatod - akkor már gond lehet, ugyanez a helyzet a megbízással. De, ha van olyan ügyvéd/jogász, aki felmeri vállalni felelősséggel, hogy a többségi tulajdonos tag is létesíthet saját vállalkozásával munkaviszonyt, illetve köthet saját cégével megbízási szerződést , akkor meg lehet változtatni a főfoglalkozású tagságodat.

 

melcsi62
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:16 am

többszörös jogviszony

HozzászólásSzerző: madora100 » csüt. nov. 29, 2007 10:32 pm

Amikor a könyvelőd bejelentett főállású tagi jogviszonyra (2oo4-ben), akkor az ügyvezetői feladatokat ellátása miatt ezt kellett tennie, hiszen akkor az ügyvezetői teendők ellátása személyes közreműködésnek minősült. Napjainkban e tevékenység már nem minősül annak. Ha csak az osztalékfizetésre váró tag lennél, akkor nem keletkezne biztosítási jogviszonyod ma sem.  Mivel ügyvezetői titulussal rendelkezel, ez feltételez bizonyos munkavégzést is, ami nem a szorosan vett ügyvezetői teendőket fedi le. Például Te vagy a munkáltatói jogokat gyakorló vezető, vagy utalványozod, kezeled  a pénztárt, a selejtezések a Te engedélyeddel történhetnek meg, a leltározásban közreműködsz, azt jóváhagyod és sorolhatnám még tovább. Ezek mind biztosítási jogviszonyt keletkeztetnek mert ezeket  a tagi jogviszonyod alapján teljesíted mégpedig olyan módon, hogy nincs máshol 36 órát meghaladó munkaviszonyod, nem vagy főállású egyéni vállalkozó. Magyarul főállásu tag vagy. Így meg kell fizetned a járulékokat.
madora100
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:11 am

többszörös jogviszony

HozzászólásSzerző: Equinox » pén. nov. 30, 2007 5:20 pm

Köszönöm a válaszodat, madora100.

Ezzel most újra előállt az a helyzet, mint amikor a környezetemben lévő szakembereket kérdeztem a témáról, mivel válaszod ellentmondani látszik a korábbi válaszoknak, újra beállt a kétség állapota :)

Hogy értsem ezt a mondatodat, hogy “Mivel ügyvezetői titulussal rendelkezel, ez feltételez bizonyos munkavégzést is, ami nem a szorosan vett ügyvezetői teendőket fedi le.”? Véleményem szerint az ügyvezetői titulus kizárólag ügyvezetői feladatokat fed le, de ha nem lenne igazan, hol van ez rögzítve, vagy mi alapján derül ki, hogy mi mindent fed még le ezen kívül? Említettél példákat. Valóban, amikor az én jóváhagyásomra van szükség, én írok alá, de hát nem éppen ez az ügyvezető feladata? Egyébként éppen ma beszéltem újra erről a témáról a könyvelővel, aki szerint már az aláírást is személyes közreműködésnek tekintheti az APEH...Ahogy már írtam feljebb, a kft.-nek van több tulajdonosa is, akiknek van 36 órát meghaladó főállásuk más cégnél, de több részfeladatot ellátnak itt is, díjazás nélkül. Erről a dologról eszembe jutott még egy kérdés. Ha sem a társasági szerződés, sem a tagokkal kötött külön megállapodás [Gt.91. § (1)] nem kötelez, de nem is zárja ki a személyes közreműködést és pl. elromlik a zár a labor ajtaján amikor én éppen ott vagyok és kicserélem, az tagi jogviszony keretében végzett személyes közreműködésnek számít és mint ilyen, a minimum járulékalap utáni járulékfizetésre kötelez? Nem tehetek semmit a cég érdekében pusztán azért, mert tulajdonos vagyok és így látom szükségesnek? Tudom, hogy túlsarkítom a kérdést, de annyira definiálatlannak érzek még mindig több dolgot is, hogy nem látok más módot a tisztázására, ráadásul a vélemények is teljesen eltérőek, bár a többség azt az álláspontot képviseli, amit te is, madora. Azért mégis azt hiszem, ezeknek a dolgoknak az eldöntése nem szavazati többségen kell alapuljon.

Equinox
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:17 am

többszörös jogviszony

HozzászólásSzerző: opika » pén. nov. 30, 2007 5:59 pm

2006. július 1-től az ügyvezetői teendők nem láthatók el személyes közreműködés keretében. (a könyvelőd által említett aláírás és ezáltal személyes közreműködés már elavult. 2006. július 1-től az ügyvezetői teendők ellátása úgynevezett társasági tagi jogviszony keretében lehetséges, melyre a Gt-ben nem szabályozott kérdések a Ptk. megbízási jogviszonyra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Amennyiben az ügyvezetői teendőkön kívül más tevékenységet is folytatsz a Kft-ben akkor az a jogviszony már társas vállalkozói jogviszony lesz. (Gt. szabályozza az ügyvezető feladatait). Már nem kell társasági szerződést módosítani a személyes közreműködés rendezéséhez, elég róla belső határozatot hozni. Ennyivel akartam csak kiegészíteni, egyébként Melcsi 62 írásával majdnem mindenben egyetértek. 
opika
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:12 am

többszörös jogviszony

HozzászólásSzerző: madora100 » pén. nov. 30, 2007 6:23 pm

A GT-ben megtalálható, hogy az ügyvezetői teendők mit takarnak ( például összehívni a taggyűlést, képviselni a céget, stb). Amit említettem: munkáltatói jog gyakorlása nem konkrét ügyvezetői feladat, azt más is elláthatja. Vagy amit Te is említettél: egy zárcsere. Ha lenne máshol 36 órát elérő munkaviszonyod, akkor ezen megemlített tevékenységek sem idéznének elő biztosítási jogviszonyt, ha azt térítés nélkül tennéd. De nálad más a helyzet. A példabéli munkákat ha végzed, akkor azt végezhetnéd munkaviszonyban is, ennek hiányában tagi jogviszonyban végzett tevékenységnek minősül . Miután a személyes munkavégzés ezesetben fennáll, a főfoglalkozásu tag utáni járulékokat meg kell fizetni még akkor is, ha a munkáért  egy fillért sem fevszel fel.   A könyvelődnek abban nincs igaza, hogy a képviselettel együttjáró munkákat személyes közreműködésnek minősíti az APEH: Ez régen volt, azóta más szelek fújdogálnak. 
madora100
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:11 am


Vissza: Adatszolgáltatás

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 9 vendég