Sziasztok!
No, akkor mégegyszer rugaszkodjunk neki. Egyrészt a magánszemélynek a jogszabályi keretek között jogában áll akkor nyugdíjat igényelni, amikor akar. Amíg a nyugdíj jogszabályok megengedik (lehet, hogy nem sokáig), hogy az igénybejelentést megelőző 6. hónap első napjától (legfeljebb a jogosultság megnyíltától) állapítsák meg a nyugdíjat, senki sem kifogásolhatja ezt az eljárást. Számtalan oka lehet annak, hogy miért csak később adja be igénybejelentését.
A Tbj. 50. §-a alapján a foglalkoztató kötelezettsége a tb.járulék mellett az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék megállapítása és levonása. Ugyanezen szakasz rendelkezik arról, hogy a levont járulékokról és a túlvonás miatt visszafizetett járulékról írásban tájékoztatom a biztosítottat. A Tbj. 24. § (1) bekezdése rendelkezik az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék levonásáról a (2) bekezdés pedig a tagdíj levonásról. A (4) bekezdés pedig arról szól "Amennyiben a biztosítottól több járulékot vont le az (1)-(2) bekezdésben előírtnál, a többletként jelentkező járulékot legkésőbb a biztosított kérését követő 15 napon belül vissza kell fizetni.
Ezen kívül a Tbj. végrehajtási rendelet 7/A. §-a részletesen rendelkezik arrról, hogy kinek mikor kell visszafizetnie az egyéni járulékokat.
Abban igazad van, hogy a nyugdíjjárulék túlfizetést, ha a felső határt meghaladóan történt a levonás, mert pld. többes jogviszonyban áll, és nem akarja a foglalkoztatóit tájékoztatni, hogy hol mennyit keresett a szja. bevallásban is visszaigényelheti. Itt azonban nem felső határt meghaladóan levont járulékokról van szó, hanem utólagosan jogtalanná vált egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékról. Mivel január 1-től szorosan összefügg az adatszolgáltatás és a járulékbevallás, a korábbi évek rendelkezéseitől eltérően egy módja van a rendezésnek. Az adatszolgáltatást mindenképpen helyesbíteni kell. Ha az adatszolgáltatás helyesbítése járulék különbözetet is eredményez, önellenőrzést is végezni kell. A Tbj. 24. §-a alapján köteles a biztosítottnak visszafizetni, a bevallott kötelezettségét önellenőrzéssel csökkenti, és máris hozzájutott a befizetett pénzéhez, vagy legalábbis a kötelezettségeit csökkentette. A Tb.szervek, nevezetesen a Nyugdíjbiztosítási igazgatóság nem fogja visszafizetni a nyugdíjjárulékot, mert semmi köze hozzá. Az APEH nem utalja át név szerint a járulékokat, hanem a befolyt nyugdíjjárulékokat a nyugdíjbiztosítási alapba teszi, ahonnan teljesítik a kifizetéseket, leginkább a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a nyugdíjakat, meg még sok mást. A megyei nyugdíj csak nyugdíj megállapítást végez, a nyenyi lapok és egyéb adatszolgáltatás alapján, egy alkalmazott esetében függetlenül attól, hogy a nyugdíjjárulékot ténylegesen megfizette-e a foglalkoztató vagy sem.
Bocs, hogy ilyen hosszú voltam, de a néhány hitetlenkedő hozzászólás alapján gondoltam részletesebben levezetem, hogy mi az oka az eljárásnak.
