Iratok örzésének helye a könyvelőnél?

[palmika]

Sziasztok,
Segítségeteket kérném, mert az egyik kedves ügyfelem a helyszíni ellenőrzéskor az én címemet adta meg, mint iratok őrzésének a helyét. Tedte ezt azért is, mert nem voltak nála bizonyos papírok, ami kellett volna. Azért is vagyok kicsit dilemmában, mert vettem át úgy céget, hogy a könyvelő címe volt bejelentve az iratok őrzésének helyére, de szerintem ez így nem helyes. Mely törvény fogalmazza meg, hogy mi az iratok örzési helye.
Javítsatok ki, de én úgy gondolom, hogy az iratok őrzésének a helye az a hely, ahol azok a hatóság számára is bármikor ellenőrízhető módon elérhetők. Az én címem nem lehet, hisz meghatalmazás nélkül nem mutathatom, adhatom oda seniknek, stb...
Segítésget előre is köszönöm.
palmika

[szedlacsek]

Minden további nélkül lehet az iratőrzési hely az irodánk. Csak be kell jelenteni a NAV felé.

[tothkornelia69]

A Ctv elsősorban a székhelyet tekinti az iratőrzés helyének is:
7. § (1)21 A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, ŐRZÉSE, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni. A cégeljárás szempontjából székhelynek minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint az európai gazdasági egyesülés telephelye is.

Az Art azt mondja, őrizheted máshol is, de azt be kell jelenteni az adóhatósághoz:
17. § (3)75 Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt adózó a bejelentkezéssel egyidejűleg, az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt adózó a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti:

a)76 iratai, elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatai és nyilvántartásai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével;

Lehetne akár külsős cég is, aki ilyen jellegű tevékenységet folytat (irattározás, archiválás,stb).
Úgy gondolom, ha iratőrzés helyeként a címed van megjelölve, ahhoz nem szükséges meghatalmazás, hogy a NAV rendelkezésére bocsásd az iratokat. Mondjuk ha pl kiszállnak a pénzügyőrök, és iratokat foglalnak le nem hiszem hogy azzal foglalkoznának, hogy van-e meghatalmazásod, de lehet ezt én hiszem így naivan.

[szaboicus]

A könyvelő irodája szerintem nem lehet,a cég "Minden iratának" őrzési helye.
Max csak akkor,tudom ezt elképzelni, ha ez a cég már nem működik,csak iratőrzés van, meg végelszámolás,esetleg felszámolás előtti iratösszerakás!!!.

[szedlacsek]

Pedig lehet. És van lehetőség az éppen szükséges iratok elvitelére a cég részéről. Különben nem is engednék bejelenteni a NAV felé...

Én pl. elévülési időn belül semmit nem adok vissza. Attól a perctől kezdve nincs biztosítékom, hogy valaki nem pancsol bele.Nálam szerződéses feltétel, hogy én őrzöm az iratokat. És ennek van olyan előnye is, hogy 99 %-ban a cégnl keresik az iratokat első körben, így akár időt is lehet nyerni.

[szedlacsek]

Hát nem tudom, szerintem alig van olyan iratanyag, amire nincsen szükségünk, legalább másolatban... pl. a betegkartonok a háziorvosok esetében... de abba amúgy sem tekinthetünk bele.. az adóhivatal is csak nagyon-nagyon indokolt esetben...

Így én inkább biztonságban érzem magam, ha mindenből van nálam is... És egyáltalán nem zavar,ha nálam van az iratőrzési hely. Az esetek 99 %-ban úgyis nálam landolnak a revizorok...

[szaboicus]

Sajnos az előző válaszom az éterben elszállt,így csak röviden a véleményem:
Nem vitatom,hogy amit könyvelési anyagnak átvettél (ideiglenesen,átmenetileg, stb,)nincs nálad a helye, de ezeken felül vannak még olyan céges iratok, amelyek csak akkor kerülhetnek el hozzád, ha az a cég rajtad kívül adminisztrációt egyáltalán nem vezet, vagy
Soha-sem kerül(het)nek el hozzád,mert ebből, v, ezekből másolat nem készül a könyvelés számára, de a NAV az átfogó ellenőrzéskor általában kéri,pl.építési napló(k),bejárási jzkvek(nem telj,igok-ra gondolok),termelő üzemeknél pl,rendelés,és ehhez kapcsodó anyag nyilvántartások(itt lehet még elkészült munkáról= mintapéldány(ok)őrzése pl, 6 év/munkák/nyomda),stb, a teljesség igénye nélkül.

[tothkornelia69]

Én Szedlacsek megoldását tartanám ideálisnak-ha minden esetben kivitelezhető lenne-, megmondom őszintén én sem szívesen adogatom vissza az anyagot; nem hiszem attól lenne boldog az ügyfél, hogy mondjuk a 2. negyedévi áfabevallását nézegetheti a számláival együtt, vagy megmutathatja a nagymamának.

[palmika]

Köszönöm a sok véleményt, látom ez is olyan téma ,amire nem lehet egyetlen helyes választ adni. amivel én is egyet értek, az az, hogy szinte minden dokumentumról kellene legalább másolattal rendelkeznünk. Ha csak nem a partner székhelyén vagy telephelyén történik a könyvelés, szerintem szinte kizárt a teljeskörüség biztosítása. mivel a posta és e-mail levelezésről ritkán van teljeskörű tudomásunk.

A legfontosabb talán az, hogy a könyvelőnek bele kell egyezni, hogy nála legyen az iratok örzési helye, és azt a 201T-n be is kell jelenteni.

Itt felmerül a kérdés, hogy ha a könyvelőnél lenne az iratok örzési helye, akkor a számlatömb, szigorú számadású nyílvántartás, számlázó program, eredeti cégpapírok stb ( amiknek a székhelyen, telephelyen kell lenni ellenőrzéskor) mind nálam kellene hogy legyen.
Én nem merem bevállalni, hogy nálam legyen az iratok örzési helye. Azt hogy elévülési edőn belül az anyagok nálam vannak az oké, mivel a törvény engedélyezi az idéglenesen máshol való elhelyezést, és az 5 év indokolható az elévüléssel.