Adófórum

Kedves Fórumozók!

Adott egy BT., melynek egy X faluban van a székhelye, telephelye. A beltag lakóhelye szerinti Y település

szerintetek jogosan kér egy részt az iparűzési adóból? Ők azt mondják, hogy mivel személyesen közreműködő tagról van szó.

Köszönöm a válaszokat.

Szia!

Ha y településen a cégnek sem székhelye, sem telephelye nincsen milyen jogon tartana igényt az ipá-ra?

Tehát nem.

üdv:Nelly

Szerintem pedig egyáltalán nem jogszerű, amennyiben egy helyi rendelet a a Helyi adókról szóló tv-nyel nincs összhangban, azt nagy ívben le kell.....

Az adókötelezettség, az adó alanya

35. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

(2) Az adó alanya a vállalkozó.

36. § Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység

37. § (1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

(2) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat,

b) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül,

c) bármely - az a) és b) pontba nem sorolható - tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

A beltag a lakóhelyén még ügyet sem tud intézni, mert ahhoz a székhelyre ill. telepre kell utazni  ( most a mobilt, meg netet hagyjuk, nyilván a lakhelyre költséget sem számolunk el).

26. vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,

b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja,

c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,

d) egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak;

Ha vállalkozási tevékenységet végezne a bt az y településen akár állandó (de ekkor teleppel, vagy székhellyel kell rendelkeznie ott), akár ideiglenes jelleggel, akkor tarthatna ipára igényt.

Ez az önkormányzat túlkapása véleményem szerint! Én nem fizetnék, az biztos!

Üdv:Nelly

Sziasztok!

Egyetértek Nellyvel. A Bt-nek sem telephelye sem székhelye nincs az a beltag lakóhelye szerinti településen. A magánszemély lakóhelye hogy jön képbe? -nem is értem.

Szerintem az Önkormányzatnál keverenek valamit. Akkor szokás így eljárni, amikor a székhely a beltag lakása.

P.Zsuzsa

Sziasztok! Teljesen igazatok van, hogy nem jogszerű és ilyen helyi rendeletet sem lehet hozni..  szerintem sem, hogy a munkavégzési jogviszony mikéntje befolyásolja, hogy egy cég hány helyen fizessen ipa-t...

Az, hogy egy gazdasági társaság magánszemély tagja a társaságnál személyesen, tagként munkát végez-e, avagy sem, az nem befolyásolhatja azt, hogy a gazdasági társaság, aki az iparűzési adónak alanya, az hány helyen fizessen iparűzési adót.

A tb. fogalmat érintő társasvállalkozói jogviszony (személyesen közreműködő tag) az nem azonos a társasvállalkozással  de nem azonos az iparűzési adóalanyként nevesített "vállalkozó" kategóriával sem.

Az elképzelhető, hogy az a bizonyos személyesen közreműködő tag, jelen esetben a beltag olyan munkákat végez a saját lakásán, amit ha a Bt. részére végez, azt esetleg telephelyként be kellene, hogy jelentsen a Bt., mert ott valójában iparűzési tevékenység folyik, csak éppen a Bt. nem jelentette be telephelyként, alkalmasint azt a tevékenységet a lakásána nem is engedélyezték volna..

Nálam is az utcában arra faragott rá egy vállalkozó, hogy Miskolcon van a bejelentett székhely,telephelye, mert 2 millió Ft adóalapig ott nem is kell IPA-t fizetnie, közben meg itthon a családi ház udvarán készültek a vaskerítések, kapuk  annak minden környezeti zajával együtt.. mígnem valaki megelégelte és számon kérte az itteni polgármestert, hogy milyen alapon adtak neki engedélyt ilyen zajos tevékenységre, amit nem zárt műhelyben végez, stb... , úgy hogy megkapta a kis bírságát is..    

Csak a példa kedvéért írtam, ha az a közreműködő tag valóban a Bt. székhelyén, telephelyén végzi a munkát  ... és most nyilván nem arról beszélek, hogy otthon dolgozik az interneten, vagy éppen a papírokat nézi át..  , akkor lehet, hogy jelzik felé, hogy bizony a lakásán a Bt. iparűzési tevékenységet folytat  vagy ideiglenesen, vagy állandónak minősülőt.. és akkor valóban van itt is IPA kötelezettség, de nem azért mert a Bt. tagja az személyesen közreműködő tagja a cégnek, hanem azért, mert a cég azon helyen iparűzési tevékenységet folytat.. és még meg is mázsálhatják a bejelentkezés elmulasztása miatt..

ha nem ilyesmiről van szó, csupán arról, hogy ez a tulajdonos tagi közreműködőként dolgozik a Bt-ben, ott ahol egyébként a Bt. székhelye, telephelye van, akkor a személyesen közreműködő tag lakhelye szerinti önkormányzat nem követelhet ilyen jogcímen IPA megosztásos IPA adót,bevallást, stb.,

Üdv. 

Sziasztok!

 Köszönöm a válaszokat. A cég nyílászáró beépítésekkel foglalkozik, a beltagnak pedig lakótelepi lakása van.:) Akkor most az y önk. nem fog kapni semmit.