A családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott családi pótlék adómentessége megszűnik 2009. szeptember 1-jétől, annak egyéb jövedelemként meghatározott része adóterhet nem viselő járandóságnak számít. A családi pótlék összege az ilyen ellátásra jogosult magánszemélynél, illetve a vele közös háztartásban élő élettársánál 50-50 százalékban adóterhet nem viselő járandóságnak (egyben egyéb jövedelemnek minősül). Családi pótlékra a gyermeket saját háztartásukban nevelő szülők (szülővel együtt élő házastárs is) mindketten jogosultak, ugyanakkor csak egyikük számára folyósítják ténylegesen a családi pótlékot, az csak egy jogosultat illet meg. Adóterhet nem viselő járandóságként a családi pótlék felét a ténylegesen családi pótlékban részesülő szülőnél, házastársnál (annál, akinek ténylegesen folyósítják), illetve másik felét a családi pótlékban ténylegesen nem részesülő
ugyanakkor egyébként családi pótlékra jogosult szülőnél, házastársnál is figyelembe kell venni. A családi pótlék összegének felét szintén be kell számítani az adóalapba adóterhet nem viselő járandóságként a családi pótlékban ténylegesen részesülő magánszemély élettársánál. Egyedülálló szülőnél (jogosultnál) értelemszerűen csak a családi pótlék felét kell az adóalapba beszámítani.
Továbbra is adómentes egyes, meghatározott jogosultsági jogcímeken kapott családi pótlék, így a következők: a saját jogon jogosultként kapott; a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után kapott magasabb összegű családi pótlék; a különböző állami intézményekben nevelt gyermekekre tekintettel; a gyámként; illetve a nevelőszülőként kapott családi pótlék.
Adóterhet nem viselő járandóság adóelőlegeA munkáltatóra vonatkozó adóelőleg-megállapítási szabályok a családi pótlék összevont adóalapba történő beszámításának módosításával összefüggésben változnak. A magánszemély munkavállalónak 2009. szeptember 1-jétől nyilatkoznia kell arról, ha bármely, nem a munkáltatójától származó adóterhet nem viselő járandóságot (így például családi pótlékot, oktatási támogatást, nyugdíjat stb.) szerzett, és választása szerint nyilatkozhat ennek összegéről is. A munkáltatónak a tőle származó adóterhet nem viselő járandóságok mellett mindaddig figyelembe kell vennie a nyilatkozat szerinti összegeket is a számfejtésnél, amíg a munkavállaló a nyilatkozatát nem módosítja, vagy nem vonja vissza. Amennyiben a munkavállaló adóterhet nem viselő járandóság szerzéséről nyilatkozott, ugyanakkor annak összegéről nem, akkor a munkáltató a kifizetéseiből egységesen 36 százalék adóelőleget köteles levonni.
Adóbevallás, munkáltatói adómegállapításVáltozás 2009. szeptember 1-jétől. A családi pótlék 50-50 százalékos kapcsolatban a magánszemélyeknek a 2009. évi adóbevallásukban fel kell tüntetniük a jogosult házastárs, illetve a másik szülő, az élettárs adatait, valamint a magánszemélynek erről adatot kell szolgáltatnia a munkáltatói adómegállapítás során is.