Adófórum

Adózási és számviteli információk

2009 változások-4

Adatszolgáltatás

2009 változások-4

HozzászólásSzerző: LARA » csüt. jan. 01, 1970 1:00 am

Adóterhet nem viselő járandóság

A családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott családi pótlék adómentessége megszűnik 2009. szeptember 1-jétől, annak egyéb jövedelemként meghatározott része adóterhet nem viselő járandóságnak számít. A családi pótlék összege az ilyen ellátásra jogosult magánszemélynél, illetve a vele közös háztartásban élő élettársánál 50-50 százalékban adóterhet nem viselő járandóságnak (egyben egyéb jövedelemnek minősül). Családi pótlékra a gyermeket saját háztartásukban nevelő szülők (szülővel együtt élő házastárs is) mindketten jogosultak, ugyanakkor csak egyikük számára folyósítják ténylegesen a családi pótlékot, az csak egy jogosultat illet meg. Adóterhet nem viselő járandóságként a családi pótlék felét a ténylegesen családi pótlékban részesülő szülőnél, házastársnál (annál, akinek ténylegesen folyósítják), illetve másik felét a családi pótlékban ténylegesen nem részesülő

ugyanakkor egyébként családi pótlékra jogosult szülőnél, házastársnál is figyelembe kell venni. A családi pótlék összegének felét szintén be kell számítani az adóalapba adóterhet nem viselő járandóságként a családi pótlékban ténylegesen részesülő magánszemély élettársánál. Egyedülálló szülőnél (jogosultnál) értelemszerűen csak a családi pótlék felét kell az adóalapba beszámítani.

Továbbra is adómentes egyes, meghatározott jogosultsági jogcímeken kapott családi pótlék, így a következők: a saját jogon jogosultként kapott; a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után kapott magasabb összegű családi pótlék; a különböző állami intézményekben nevelt gyermekekre tekintettel; a gyámként; illetve a nevelőszülőként kapott családi pótlék.

Adóterhet nem viselő járandóság adóelőlege

A munkáltatóra vonatkozó adóelőleg-megállapítási szabályok a családi pótlék összevont adóalapba történő beszámításának módosításával összefüggésben változnak. A magánszemély munkavállalónak 2009. szeptember 1-jétől nyilatkoznia kell arról, ha bármely, nem a munkáltatójától származó adóterhet nem viselő járandóságot (így például családi pótlékot, oktatási támogatást, nyugdíjat stb.) szerzett, és választása szerint nyilatkozhat ennek összegéről is. A munkáltatónak a tőle származó adóterhet nem viselő járandóságok mellett mindaddig figyelembe kell vennie a nyilatkozat szerinti összegeket is a számfejtésnél, amíg a munkavállaló a nyilatkozatát nem módosítja, vagy nem vonja vissza. Amennyiben a munkavállaló adóterhet nem viselő járandóság szerzéséről nyilatkozott, ugyanakkor annak összegéről nem, akkor a munkáltató a kifizetéseiből egységesen 36 százalék adóelőleget köteles levonni.

Adóbevallás, munkáltatói adómegállapítás

Változás 2009. szeptember 1-jétől. A családi pótlék 50-50 százalékos kapcsolatban a magánszemélyeknek a 2009. évi adóbevallásukban fel kell tüntetniük a jogosult házastárs, illetve a másik szülő, az élettárs adatait, valamint a magánszemélynek erről adatot kell szolgáltatnia a munkáltatói adómegállapítás során is.

Anyasági támogatás

Az anyasági támogatás 2009. szeptember 1-jétől adóterhet nem viselő járandósággá alakul át, de azt a vonatkozó AB határozat követelményének megfelelően 300 napos felkészülési idővel kell alkalmazni. A 2010. április 1-jét megelőzően született gyermek(ek)re tekintettel folyósított anyasági támogatás változatlanul adómentes.

LARA
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:14 am

2009 változások-4

HozzászólásSzerző: LARA » kedd jún. 02, 2009 4:45 am

Folytatás

Átalányadózó egyéni vállalkozók

Azok az egyéni vállalkozók, akik kizárólag a bevételi értékhatár túllépése miatt veszítették el az átalányadózásra való jogosultságukat, de az megosztásával

átalányadózás minden egyéb feltételének megfelelnek, ismételten választhatják az átalányadózást attól az évtől kezdődően, amely évben a bevételi értékhatár emelkedett, függetlenül attól, hogy a bevételi értékhatár túllépése miatt a jogosultságuk 4 éven belül szűnt meg.

Társasági adó

Értékcsökkenési leírás

Lehetővé válik visszamenőlegesen a 2008-as adóévtől, hogy a terven felüli értékcsökkenéssel nem a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának adóévében, hanem az azt követő négy adóévben csökkentse az adózó az adózás előtti eredményét. A terven felüli értékcsökkenés visszaírásakor azonban akkor sem csökkentheti az adóalapot, ha a terven felüli értékcsökkenés elszámolásakor – bár megtehette volna – nem csökkentette az adózás előtti eredményét. Ha az adózó a 2008. adóévi adóbevallásában – mivel még nem volt hatályban – nem e szerint járt el, lehetősége van az adókötelezettsége önellenőrzésére.

DevizaárfolyamA törvénymódosítás lehetőséget ad az adózónak arra, hogy a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök közül kizárólag a tulajdoni részesedést jelentő befektetései értékének növekedése, illetve csökkenése alapján éljen adózás előtti eredménymódosítással. E döntésnek azonban az a feltétele, hogy így számítva az adóalapja ne legyen kisebb annál, mintha valamennyi külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszköznél, illetve hosszúlejáratú kötelezettségnél élt volna a lehetőséggel. E rendelkezés alkalmazása természetesen azzal jár, hogy csak a tulajdoni részesedést jelentő eszköz kikerülésekor, részbeni kikerülésekor (ideértve az értékvesztés elszámolást is) kell a megelőző adóévben érvényesített módosítással ellenkező módosítást alkalmazni az adózónak. Más eszköz vagy hosszúlejáratú kötelezettség nyilvántartásból történő kikerülés miatt nem merül fel az adóalapot módosításának kötelezettsége. A módosítás elsősorban a tőzsdére bevezetett cégek számára jelent lehetőséget arra, hogy adóterhelésük – többek között a váratlan devizaárfolyam-változások és egyes befektetett eszközök piaci értékének előre nehezen meghatározható módosulása következtében – a gyorsan változó világgazdasági környezet ellenére se ingadozzon jelentősen évről-évre. Ha az adózó a 2008. adóévi adóbevallásában – mivel még nem volt hatályban – nem e szerint járt el, lehetősége van az adókötelezettsége önellenőrzésére. Egyszerűsített vállalkozói adó

Az áfa-mérték emelésével összefüggésben az EVA alkalmazásának bevételi értékhatára 2009-re 1 millió forinttal, 26 millió forintra emelkedik. A 2010. évre marad a 25 millió forint bevételi határ. Az aki túllépte az első félévben a bevételi harát és emiatt kiesett az evából, az a módosítás miatt nem léphet vissza, nincs átmeneti szabály.

LARA
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:14 am

2009 változások-4

HozzászólásSzerző: katonaa@ks.hu » kedd jún. 02, 2009 5:25 am

x

katonaa@ks.hu
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:21 am

2009 változások-4

HozzászólásSzerző: katonaa@ks.hu » kedd jún. 02, 2009 5:25 am

Adóterhet nem viselő járandóság:

A következő lényeges iformációval szeretném kiegészíteni a leírtakat: A Magyar Közlöny 2009/68.száma Átmeneti rendelkezések 61. § (7) szerint "Az Szja tv. 48. §-ának e törvénnyel módosított (2), (6) és (7) bekezdései szerinti nyilatkozattétellel kapcsolatos rendelkezéseket első ízben a 2009. augusztus 31-ét követően megszerzett adóterhet nem viselő járandóságokra kell alkalmazni." És mikor folyósítják a nyugdíjat, GYES-t, családi pótlékot, stb.? A tárgyhónapot követő 10-ig. Ez tehát szépen elbújtatva azt jelenti, hogy 2009.évben első ízben nem a szeptemberi, hanem már az augusztusi ilyen ellátások minősülnek adóelőleg megállapításánál figyelembe veendő adóterhet nem viselő járandóságnak.

katonaa@ks.hu
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:21 am

2009 változások-4

HozzászólásSzerző: LARA » kedd jún. 02, 2009 6:18 am

I.Anyag 2009. V. 25-reFőkönyvelő klub Dr. Futó Gábor
 I. Tbj. 2009. VII. 1.

2009. július 1-jétől a minimálbér kétszeres összegéig a korábbi 29% helyett 26% a Tb. járulék. Ezen belül az egészségbiztosítási járulék 2% (ebből 0,5% a pénzbeli-, 1,5% a természetbeni járulék), a nyugdíj-biztosítási járulék mértéke változatlanul 24%. A jövedelemnek a minimálbér kétszeresét meghaladó része után a Tb-járulék mértéke változatlanul 29%.

A 2009. július 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni, azzal, hogy a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2009. június 30-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
LARA
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:14 am

2009 változások-4

HozzászólásSzerző: LARA » kedd jún. 02, 2009 6:22 am

Flt. 40. § A munkaadó a munkavállaló után a társadalombiztosítási járulékalap alapulvételével a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 1 százalék, a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni.Flt. 46/B. § (1) Az egyéni és a társas vállalkozó az egészségbiztosítási járulékalap után a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 2,5 százalék, a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 4 százalék vállalkozói járulékot fizet.
  
Pftv.) 4/A. §-a (1) b) pontPályakezdő fiatal foglalkoztatása START – kártyával.Munkaadói és társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér tíz százalékának, második évében húsz százalékának megfelelő fizetési kötelezettség.”5. § (1)b)  START PLUSZ kártyával rendelkező személy Munkaadói járulék és a társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér tíz százalékának, második évében húsz százalékának megfelelő fizetési kötelezettség.(3) A Pftv. 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:7. § (1) b) A START EXTRA kártyával rendelkező szeméAz a) pontban foglaltakon túlmenően a foglalkoztatás első évében a munkaadó mentesül a munkaadói járulék, valamint a társadalombiztosítási járulék megfizetése alól. A munkaadót a START EXTRA kártya tulajdonosa foglalkoztatásának második évében munkaadói járulék, valamint társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a bruttó munkabér tíz százalékának megfelelő járulékfizetési kötelezettség terheli.
  
LARA
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:14 am

2009 változások-4

HozzászólásSzerző: valterjozsefne » kedd jún. 02, 2009 10:22 am

Szia Lara! Köszönjük szépen , hogy egy csokorba összeszedted a változásokat. Lesz mire figyelnünk a különböző időpontok miatt. Mária
valterjozsefne
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:13 am

2009 változások-4

HozzászólásSzerző: benevar » kedd jún. 02, 2009 11:24 am

Szia!

A hivatkozott rendelkezés a megszerzés időpontját és nem a jogosultság időszakát definiálja, így véleményem szerint a szeptember havi elszámolásnál kell először figyelembe venni az újabb adóterhet nem viselő járandóságokat.

 Szja Tv.

Az adókötelezettség keletkezése és a jövedelem megszerzésének időpontja

9. §

2) A bevétel megszerzésének időpontjaa) pénz esetében az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette (átvette) vagy amelyen azt a magánszemély javára bankszámlán (pénzforgalmi számlán) jóváírták, ha azonban a kifizető a magánszemélyt megillető, az adóelőleggel csökkentett összeget átutalással vagy postai úton küldi el, a bevételt az átutalás, illetve a postára adás napjával kell megszerzettnek tekinteni, feltéve, hogy a magánszemély javára azt az adóbevallása benyújtásáig, a munkáltatói adómegállapítása érdekében szükséges nyilatkozata megtételéig bankszámlán (pénzforgalmi számlán) jóváírták, illetve azt a magánszemély vagy javára más személy az említett időpontig birtokba vette (átvette);
benevar
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:16 am

2009 változások-4

HozzászólásSzerző: katonaa@ks.hu » kedd jún. 02, 2009 11:58 am

Szia.

Én sem állítottam egyebet. Egyértelmű, hogy ebben az esetben a szeptember havi elszámolásnál kell először figyelembe venni az adótarhat nem viselő járandóságot. A huncutság abban rejlik, hogy nem a szeptemberi, hanem az augusztusi adóadóterhet nem viselő járandóságról van szó első ízben, mivel az nem augusztus 31-én, hanem azt követően szeptemberben kerül utalásra, postázásra.  Tehát, az augusztusi adóterhet nem viselő járandóságot vesszük figyelembe a szeptemberi havi bérek elszámolásakor az adóelőleg megállapításakor. A népet meg azzal hülyítik, hogy a szeptemberi adóterhet nem viselő járandóságokra vonatkozik első ízben az új rendelkezés.

katonaa@ks.hu
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:21 am


Vissza: Adatszolgáltatás

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 11 vendég

cron