Adófórum

Sziasztok!

 Az lenne a kérdésem, hogy adózás szempontjából mi éri meg jobban egyéni vállalkozás vagy kft. alapítása. Ki tudná-e valaki dolgozni, hogy pl. 1 millió Ft nyereség után mennyit adózik egy ev. és mennyit egy kft.

Kriszti 

Szia Kriszti!

Csak egyetlen szempontot figyelembe véve nem hozható megalapozott döntés. Elsőre azt mondaná az ember, hogy érdemes kft.

Nézzük 1 millió ft nyereségeből mi marad:

Kft

• 16 % társ. adó (ami változni fog valószínűleg 19-re)
• 4 % különadó
  összesen: 200 ezer ft, marad 800 ezer
• Ez a 800 ft adózott eredmény a vállalkozás pénze, ezt osztalék formájában tudja kivenni a társas vállalkozó (figyelemmel a saját tőke korlátra), amelyből 25 % osztalékadót, és 14 % eho-t kell vonni. Nem kötelező  osztalékot kivenni, dönthet úgy is, hogy a vállalkozásban hagyja, de akkor ez a pénz nem a sajátja, nem költekezhet belőle személyes kiadásokra.

Egyéni váll.:

• 16 % váll. szja
• 4 % különadó
• 25 % oszt. alapot terhelő adó (1000-1000*0,16)*0,25= 210 ezer
• 14 % eho (1000-1000*0,16)*0,14=117,6 ezer
• Az egyéni váll. nem dönthet arról, hogy az osztalékalap után megfizeti-e az adót, valamint a %-os eho-t mert a pénzt a vállalkozásban hagyja, mindenképpen meg kell fizetnie.

Vannak még más szempontok is:

- pl. felelősség kérdése (kft-korlátolt, ev-nél nem, teljes vagyonával felel)- ez a kft felé billenti a mérleg nyevét

- alapítás költségei ev-nél minimális (erkölcsi+10ezer ft), egy kft esetén 100 ezer ft alatt nem úszható meg. Ha engedélyköteles tevékenység, akkor természetesen mindkettő esetében ezekért külön díjak fizetendők.

- alapítói vagyon: kft min.500 e ft (vagy apport), ev-nél nincs

- esetleges módosítások költségei: társ.szerz.mód lényegesen drágább

- kötelező szabályzatok készítése: ev-nél nincs, kft-nél a számvit tv-ben előírtak. Különös tekintettel kell lenni a házipénztárra, és a maximális kp állományra (ev-nél nincs a házipénztárra vonatkozó szigorú szabályozás)

- könyvelési és egyéb díjak. az ev-nél általában kedvezőbb, kisebb költséggel jár

Hirtelen ezek jutottak eszembe, amik mérlegelési szempontot jelentenek.

Üdv:Nelly

Szia!  arról nem írtál, hogy az ev. az mondjuk főfoglalkozású ev lenn-e, és, hogy mi a tevékenység, s mennyi lenne a reálisan várható bevétel, annak hány százaléka a várható költség......... hiszen egy egyéni vállalkozó nem csak tételes költségelszámolásos ev lehet,  hanem ha a feltételeknek megfelel,  akkor akár átalányadós is lehet.  Ami bizonyos tevékenységek esetén és alacsony költséghányadnál  akár a legkedvezőbb adózási forma is lehet..

Nem mindegy, hogy pld-ul lenne a vállalkozásnak olyan embere, aki a számviteli tv-ben jártas... hiszen az ev. nyilvántartási könyvvezetési kötelezettsége lényegesen egyszerűbb, mint egy KFT-éjé, tehát alkalmasint egy KFT adminisztrációs kötelezettsége többe van, mint egy egyéni vállalkozónál.

Nem akarom Nelly-t ismételni a KFT és vállalkozói jövedelem szerint adózó ev. dolgainak összehasonlítása kapcsán.. Üdv.

Köszönöm a válaszokat. Egy kis kegészítés: szerelő tevékenységről lenne szó (lakatosmunka) és főállású egyéni vállalkozásról/vagy kft-ről van szó. Nem lesz jelentős beruházási költség, és a nyereséget ki is szeretné venni a vállalkozó. A felelősség kérdésével nem igazán kíván foglalkozni, mondván, hogy minden szabályosan, számlákkal fog működni. Ha csak a kivehető nyereség összegét nézzük úgy látom, hogy nem éri meg céget alapítani. 1 millió Ft-ból Kft. esetén a tulajdonos kivett nettó hozadéka 488 ezer kft, míg ev-nél 470 ezer Ft, a különbözet 18 ezer ft a kft. javára, azonban ha a járulékos költségeket nézzük (könyvelési díj, közzétételi díj, ügyvédi díj), úgy a mérleg nyelve átmozdul az ev. felé.

Kérlek erősítsétek meg, hogy jól értelmezem-e.

Üdv.: Kriszti

Igen, ha a pénzt a saját zsebében szeretné tudni, a kft-ben sem ússza meg lényegesen olcsóbban.

Azt azért megkérdezem a járulékfizetést legalább a minimálbér után kalkuláltátok?

Az átalányadóhoz nem igazán értek, amit felvetettek még a lányok, legfeljebb annyit az ő tevékenységében 40 % lehet az elismert költség, de erről ők majd biztos bővebben írnak.

Azt még kifelejtettem az első válaszomból: ha egyelőre a bevétele nem túl jelentős (évi 5 mill ft alatt marad- év közben kezdőnél időarányosan kell nézni), választhat alanyi  mentességet, ekkor még bankszámlanyitásra sem kötelezett. Cég is választhat alanyi mentességet, de bankszámla kft esetében feltétlenül szükséges.

Továbbá: az szja tv szerint a kezdő ev, a megelőző 36 hónapon belül beszerzett anyag-és áru értékét költségként elszámolhatja- szja tv. 11.sz.melléklet) ezen időszakban beszerzett tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását megkezdheti (kritérium, hogy a váll. tevékenységhez szükséges, és nevére szóló szla legyen róla).

Nem tudom milyen hosszú távra tervezi a vállalkozást, de ha mégsem jön össze, a megszüntetés is lényegesen egyszerűbb mint egy kft esetében.

Nem vagyok gazdasági társaság ellenes párti, de lényegesen nagyobb odafigyelést és több költséget jelent egy kft-t fenntartani mint egy ev-t.

Nálam volt ev, akivel terveztük az átalakulást, de a már felvázolt szempontokat elétárva inkább továbbra is az ev mellett döntött. (nagyon nagy szerepe volt többek között a házipénztárnak amin évek óta pörög a hatóság, azt mondta erre, nem szükséges számára ez a macera).

Kft esetén esetleg lehetőség van arra, hogy munkaviszonyosként ténykedjen, azonban ekkor a Munka tv előírásait figyelembe kell venni (munkaidő, túlóra, üzemorvos, nem dolgozhat vég nélkül, munkavédelmi előírások, kockázatértékelés, stb el kell végezni), igaz adójóváírás jár neki meghat jöv-ig. Tagi jogviszonyban és ev-ként nem vehet igénybe adójóváírást, de munkaidő korlát és egyéb sincs. Ev-ként legalább  a min bér után járulékfizetésre kötelezett a főállású ev (vagy a tényleges váll. kivét után), kft esetében attól is függ személyesem közreműködik-e (úgy értelmezem ő végezné a tevékenységet), díjazás ellenében, avagy anélkül teszi, mivel nincs máshol biztosítási jogviszonya, a társaság esetén sem kerülhető el a jár.fizetés.

Szolgálati idő és ellátás csak jár. fizetés esetén jár.

Üdv:Nelly

Szia!  Ha olyan ev, aki máshol nem áll munkaviszonyban, tehát teljesen főállású  az választhat akár átalányadót is.  Nem tudom pontosan miféle lakatos munka, de ha ez építőipari szolgáltatáso közé sorolható, akkor akár számla igazolás nélkül 80% költség vehető figyelembe az átalányadó alapjának megállapításánál..  Nyilván azzal számolni kell, hogy akármilyen adózású legyen: ha nincs máshol heti 36 órás főállású munkaviszonya, akkor a minimum járulékalap, de legminimálisabban is a minimálbér után járulékfizetési kötelezettsége ven,  ha társaságban főfoglalkozású tag, akkor ott társasvállalkozóként..

Ha az ev mellett döntötök, akkor ott is van adózási mód választési lehetőség bizonyos feltételek megléte esetén.. Az adózás módjának eldöntése előtt azért célszerű szakemberrel megbeszélni: minek felelsz meg, s ha akár mindekttőnek, akkor melyik a kedvezőbb a Te szempontodból   Üdv.