Adófórum

Adózási és számviteli információk

2003. évi XCII.tv. alapelveinek értelmezése

Adatszolgáltatás

2003. évi XCII.tv. alapelveinek értelmezése

HozzászólásSzerző: szakacseszter1 » csüt. jan. 01, 1970 1:00 am

Sziasztok!
Tanulmányaimhoz kérem segítségeteket. A 2003.évi XCII.tv. adózásrók szóló eljárási alapelveket kellene értelmezni. Az adózásról szóló jogértelmezésben még kezdő vagyok, így egy hozzáértő szakember segítségét kérném. Köszönettel: eszter
szakacseszter1
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:22 am

2003. évi XCII.tv. alapelveinek értelmezése

HozzászólásSzerző: Panni49 » vas. márc. 01, 2009 5:13 am

Sszia! Mi a kérdésed????????  Üdv.Panni
Panni49
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:19 am

2003. évi XCII.tv. alapelveinek értelmezése

HozzászólásSzerző: Siposné » kedd márc. 03, 2009 7:03 am

Szia!

Nem tudom pontosan mire gondoltál. Az alapelvek értelmezésére találtam egy anyagot, amit ide bemásolok, remélem valamit tudok vele segíteni

Üdv. Teri

1)      Prioritás elve: az érintett felek eljárásuk során e törvény szerint kötelesek eljárni; azokban az esetekben, amire vonatkozóan e törvény nem tartalmaz szabályozást, fel kell lapozni azokat a hatályos törvényeket, amelyek a kérdésben megfelelő eligazítást adnak. A pénzügyjog a közigazgatűsi jog része. Ebből következően ha az Art. nem tartalmaz szabályozás fel kell ütni a Ket.-et (2004. CXL. tv.). Ha a Ket. sem ad megfelelő eligazítást tovább kell menni és más jogágak törvényeit kell megnézni (pl. Ptk.).

2)      A mérlegelés elve, vagyis az egyéni elbírálás elve: minden ügyet egyesével, egyedenként kell elbírálni az enyhítő és súlyosbító körülmények figyelembe vételével.

3)4)      Megkülönböztetés nélküli elbánás elve: nemre, felekezetre, állampolgárságra való tekintet nélkül kell az adóhatóságnak az ügyeket elbírálni (nem élvezhet senki előnyt, de hátrányt sem).

5)      Tájékoztatási kötelezettség – nem tévesztendő össze a kioktatási kötelezettséggel. Itt a törvény maga kimondja, hogy ha a törvény módosul, vagy adatszolgáltatási kötelezettség előtt áll az adóhatóság, e változásokra köteles felhívni az adózók figyelmét.

Emellett az adóhatósági határozatok rendelkező részének utolsó mondata is a tájékoztatási kötelezettség körébe tartozik. Ebben az adóhatóság felhívja az adózó figyelmét, hogy mit tehet a határozattal kapcsolatban

F      15 napon belül fellebbezéssel élhet vagy

F      törvénysértésre való hivatkozással felülvizsgálati kérelemmel fordulhat a megyei bírósághoz, de a felülvizsgálati kérelemnek halasztó hatálya nincs, vagyis esedékessé válik arra az időpontra visszamenőleg, amikor az elsőfokú határozat jogerőre emelkedett volna, de a felülvizsgálati kérelemben kérheti a bíróságot, hogy a felülvizsgálati kérelmet egyben felfüggesztés iránti kérelemnek is tekintse (ebben az esetben dönthet úgy a bíróság, hogy felfüggeszti a végrehajtást).

6)      Méltányos elbánás elve: ahol a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az adóhatóság mérsékelje a kiszabott szankciókat, elengedje a megállapított adó egy részét, vagy részletfizetési kedvezményt nyújtson, ezt meg kell tenni.

A méltányosság a törvény erejéig terjeszkedhet és nem nyúlhat túl a kérelemben foglaltakon.

Jogvesztés intézménye: az adóhatóság arról is rendelkezik, hogy akkor mi történik, ha a megadott kedvezményben foglaltakat az adózó nem teljesíti. Ilyen esetben a határozat hatályát veszíti és a fizetési kötelezettség egy összegben esedékes.

7)      A szerződéseket a tartalmuk szerint kell megítélni, továbbá a semmis és érvénytelen szerződéseket is figyelembe kell venni, amennyiben ahhoz gazdasági hatás, fizetési kötelezettség vagy támogatás igénylése kapcsolódik.

A kapcsolt vállalkozások esetében a piaci érték az irányadó és nem az az ár, ami a megállapodásban vagy a szerződésekben szerepel.

7)      Az adókötelezettséget nem befolyásolja, hogy az adózó a törvényi előírásokba vagy erkölcsi, etikai normákba ütköző magatartással szerezi jövedelmét (az Art. nem tesz különbséget ilyen tekintetben adózó és adózó között)

8)      Rendeltetésszerű joggyakorlás

A jogokat és a kötelezettségeket a törvényben előírtak szerint kell alkalmazni, ill. érvényesíteni. Minden olyan törekvés, ami a jogszabályok kijátszására, vagyis arra irányul, hogy kevesebb adót kelljen fizetni, semmis, érvénytelen. Ha pl. egy alapítványnak fizetett összeg felhasználása esetén a legkisebb kapcsolat is megfigyelhető a befizető és az igénybe vevő között, az adókedvezmény nem érvényesíthető.

9)      Az összes körülmény figyelembe vétele –– becslés

Az adóhatóság az eljárások során mindig a rendelkezésére álló bizonyítékokból (okmányokból, bizonyítási tárgyakból) és ezek alapján köteles a tényállást tisztázni. Ha ez nem elégséges a bizonyítás eszközével élhet.

 

 

Siposné
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:11 am

2003. évi XCII.tv. alapelveinek értelmezése

HozzászólásSzerző: szakacseszter1 » kedd márc. 03, 2009 3:33 pm

Nagyon köszönöm válaszodat, sokat segítettél.
szakacseszter1
 
Hozzászólások: 0
Csatlakozott: kedd ápr. 05, 2016 10:22 am


Vissza: Adatszolgáltatás

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 4 vendég