Eltörölt öröklési illeték

[Rocco221]

Üdvözlöm.

Az öröklési illeték eltörlésével kapcsolatvan szeretnék választ kapni néhány kérdésre.

Párom édesapja kb. egy éve hunyt el, lányaira hagyva több ingatlant és több gépkocsit is. Az ügy közel egy évig húzódott el, majd a végén kijött az örökösödési illetékről szóló számla, közel 2 millió forint. Azonban a számítás hibás volt, mert a közjegyző az egyik ingatlant beépítetlen területként jelentette be (21 millió Ft-os értékkel), azonban az ingatlan már az ügy elején is lakóház és udvar címen szerepelt az illetékes földhivatalnál. Párom ügyvédje azonnal kérte az illeték újraszámolását, amiről azóta sem született döntés. Kérdésem az lenne, hogy ez most folyamatban lévő ügynek minősül, vagy sem.

Másik kérdésem, hogy több ingatlan egyszerre történő öröklése esetén, az új illetékkedvezmény 20 milliós értékhatárt érintő része ingatlanonként kerül meghatározásra, vagy pedig az egész öröklést egy összegnek tekintik?

Amennyiben valamilyen értéktárgy kimaradt volta a hagyatéki leltárból, azaz póthagyaték felvételére kerülne sor, az meghosszabítaná-e az ügy folyamatban létét?

Köszönettel:
Szabó Krisztián

[tothkornelia69]

Szia Krisztián!

Az öröklési illeték részbeni eltörlése tudomásom szerint főként csak lakóingatlanra vonatkozik majd elsőfokú örökös esetén 20 m millió ft-os értékhatárig. Szerintem nem ingatlanonként külön-külön értendő. (pl ha örökölni fogok 5 db lakást, melyek egyenként 15 millió ft-ot érnek, akkor ebből 20 miilió ft-ig nem számolnak illetéket, az e fölötti részre kell megfizetni). De ez még csak találgatás, mert a tv pontos szöveg nem ismeretes. Ha viszont többen öröklik ezeket az ingatlanokat, akkor örökösönként értendő.

Az átmeneti szabályokkal ugyanez a helyzet, a folyamatban lévő hagyatéki ügyekről is bizonyára rendelkezni fog a tv (gondolom én, de lehet, hogy naívan).

Azt írod, a közjegyző nem jól adta át az örökséget. Erre azt tudom mondani, hogy volt hagyatéki tárgyalás, melyen készült jegyzőkönyv. A jegyzőkönyvet visszaolvassák a tárgyalás végén, és ha valamivel nem értesz egyet, lehet észrevételt tenni a helyszínen a közjegyzőnél. Ez után kapod meg a hagyatékátadó végzést,  15 napon  belül fellebbezéssel lehet élni. A végzésben benne van, mikor emelkedik jogerőre. A közjegyző a végzést minden érintettnek megküldi, így az APEH-nak is, aki kiszabja az illetéket. Ha a hagyaték átadó végzés jogerőre emelkedett, és az APEH-nál kértétek az illeték újraszámítását, akkor szerintem már nem fog mentesülni az illeték alól (de ez megint csak magánvélemény). Az ügyvédetek nagyobb kompetenciával bír ezeket a kérdéseket illetően.

Csak mint laikus tudok véleményt alkotni, de ha póthagyatéki eljárást kértek (úgy, hogy már van egy jogerőre emelkedett hagyatékátadó végzés), akkor szerintem ez már egy másik eljárás, és nem hosszabbítja meg a folyamatot. Ha a póthagyatékban további értéktárgyakat leltároznak fel, akkor még erre is kiszabják az illetéket.

Figyelni kell minden esetre a közlönyt. A tv módosítást a Közt. Elnöknek alá kell írni, azt nem tartom valószínűnek, hogy ezt normakontrollra küldené az AB-nak, vagy megfontolásra visszadobná az Ogy-nek.

Több érdemlegeset sajnos nem tudok hozzátenni!

Üdv:Nelly 

 

[e2d4]

Kedves Rocco221 !

Mint ahogy előző hozzászóló is jelezte, az örökösödési illetéket nem törölték el, hanem a mentességg összeghatára növekedett meg, öröklésenként és személyenként.

A helyes választ nehezíti, hogy örökösödési illetékről szóló számláról(?) írsz. Ez valójában jogerőre emelkedett illetékhatározat? Vagy még a jogerőre emelkedés előtt meg lett fellebbezve?

Nos, ezek hiányában a következő - nem szakmai - tájékoztatást lehet csak adni:

1. Az érintett hagyaték, hagyatékátadó végzéssel jogerőre emelkedhetett. (közjegyzői okirat) 2. Az illetékhivatal a hagyatékátadó végzés szerint megállapította az illetéket. 3. Ezt vagy jogszerű határidőben megfellebbeztétek (ügyvédetek), vagy nem.

Mindezektől nem teljesen függetlenül lehet kijelenteni, hogy a Ti öröklésetek - sajnos - nem tartozik az átmeneti rendelkezések alá, mivel mind a hagyatékátadó végzés, mind az illetékhatározat ki lett adva. Természetesen szívesebben írtam volna kedvezőbbet, de a hiányos tények alapján ez írható arról, amit kérdésedben leírtál. Minden jót kívánva, üdvözlettel: a Sakkos    

[Rocco221]

Köszönöm a válaszokat. A tényeket jól értelmezted, az illetékhivatal határozatát ügyvédünk azonnal megfellebezte. Ezért gondoltam, hogy talán beférünk az új szabályba. ...könnyebb lett volna. De ez van.

Azért még 1x köszönöm a hasznos információkat.

Üdvözlettel: Szabó Krisztián

[mmoollnnaarr]

Az öröklési illetékkötelezettség az örökhagyó halála napján keletkezik, attól függetlenül, hogy az illeték tényleges megfizetésének kötelezettsége csak később áll be.

Az öröklési illeték tárgya a haláleset miatt történt vagyonszerzés.

Ez lehet:

- örökség alapján történő vagyonszerzés;
- a haszonélvezeti jog (özvegyi jog) megváltása,
- hagyomány alapján történő vagyonszerzés;

Definíció: Hagyománynak nevezzük a hagyatékban lévő vagyontárgy, örökhagyó rendelkezése folytán meghatározott harmadik személy (az ún. hagyományos) részére történő juttatását (dologi hagyomány), amennyiben az ilyen részesedés nem minősül öröklésnek.

- meghagyás alapján történő vagyonszerzés;
- kötelesrész szerzése;
- halál esetére szóló ajándékozás.

Nem tartozik az öröklési illetékbe az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett olyan vagyoni értékű jog, amely a tulajdonosának személyében beállott változásra (öröklésre) tekintet nélkül marad fenn. Ennek tipikus példája lehet a haszonélvezeti jog.

Fontos kiemelni, hogy 2005. január 1-jétől az értékpapírok után is kell öröklési illetéket fizetni, azonban a takarékbetét és a gazdasági társaság tagját megillető vagyoni betét (üzletrész, szövetkezeti üzletrész) öröklése továbbra is illetékmentes. Az állampapír öröklése 2009-től illetékmentes!

Illetékmentes továbbá 2005. január 1-jétől a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak, ill. az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni érték jogának az öröklése is, ha az örökös 4 éven belül lakóházat épít rá.

Ha a lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet átalakul, a lakóház felépítésére az ingatlant megszerző jogutód köteles!

2009-től érvényes kedvezmények!

20 millió forintig illetékmenetes az öröklés az I. csoportba tartozó örökösöknek, tehát a gyerekeknek, szülőknek, házastársaknak (lásd. táblázat).

A kedvezmény elsődlegesen ingatlanokra vonatkozik, de ha az örökölt ingatlan értéke nem éri el a 20 millió forintot, akkor eddig az értékhatárig más vagyonelemek után is illetékmentesség jár. A 20 millió feletti részt úgy kell tekinteni, mintha 20 millióig már befizettük volna az illetéket, tehát a lenti táblázatban is látható kedvezményes kulcsok nem alkalmazhatók!

Az állampapírok után értékhatár nélkül jár a kedvezmény, tehát állampapírt illetékmentesen lehet örökölni 2009-től.

A kedvezmény minden olyan ügyre vonatkozik, ami 2009. január elsején folyamatban volt, de még nem született jogerős döntés az illeték mértékéről.

Kinek kell öröklési illetéket fizetnie?

Öröklési illetéket annak kell fizetnie, aki az örökhagyó után örököl, illetve aki hagyományban részesül.

Kinek nem kell örökségi illetéket fizetnie?

Az öröklési illetéket csak annak kell fizetnie, aki a hagyatéki vagyonból valóban részesedik. Az öröklésről történő ingyenes lemondás, és az örökség (hagyomány) visszautasítása esetében öröklési illetéket nem kell fizetni.

Ugyancsak nem kell illetéket fizetnie annak az örökösnek, aki a hagyatéki tárgyalás során más örökös javára ingyenesen átengedte az örökséget, vagy hagyatéki osztályos egyezség keretében örökrészét engedte át ingyenesen. Az átengedett vagyonrész után az azt átvevő örököstársat terheli az öröklési illeték megfizetésének kötelezettsége.

Az öröklési illeték alapja

Az öröklési illeték összegének kiszámításánál az egy-egy örökösnek, hagyományosnak jutott örökség tiszta értékét kell illetékalapnak tekinteni. Az örökség tiszta értéke a megszerzett, illetékfizetési kötelezettség alá eső vagyon meghatározott törvényi szempontok szerint csökkentett forgalmi értéke. Tehát a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozásokat, illetőleg az egyéb terhek értékének egy-egy örökösre eső részét. A hagyatékhoz kell számítani az örökhagyóra szállt, de neki még át nem adott örökséget is. Az örökhagyóra szállott örökség után ebben az esetben külön meg kell fizetni az öröklési illetéket az első és a további örökhagyó közötti rokonsági viszonynak megfelelően. Ezt az illetéket az örökösök örökrészeik arányában kötelesek állni.

Pl: az örökhagyó édesapja (legyen itt „nagypapa”) már meghalt, de még nem fejeződött be a hagyatéki eljárás, amikor az örökhagyó is elhalálozik. Az örökhagyó halálával ilyenkor örökösei a hagyatéki eljárás során az ő helyébe lépnek. Illetéket ebben az esetben kétszer kell fizetniük a „nagypapa” után örökölt vagyon tekintetében, arányosan.

Az öröklési illeték mértéke az örökös személyének függvényében

Ha az öröklési illeték alapjának ismeretében az alábbiakban meghatározott illetékkulcsokat (öröklési illetékmértékeket) alkalmazzuk, úgy azok segítségével kiszámítható az egy-egy örökös által fizetendő öröklési illeték pontos összege. Az illeték mértéket alapvetően az örökös és az örökhagyó közti rokonsági fok határozza meg. A lakástulajdon öröklése minden esetben kedvezményes illetékkulcs alá esik.

Az illeték mértéke:

Azt, hogy az örökös az illeték mértéke szempontjából melyik csoportba tartozik, az örökhagyó halálának időpontjában fennálló állapot szerint kell megállapítani.

Illetékmentesség

Az illetékmentességet kétféle lehet. Az illeték tárgyára vonatkozó mentesség (tárgyi illetékmentesség) esetén nem kell illetéket fizetni, az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége (személyes illetékmentesség) esetén pedig az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni.

Melyik örökség illetékmentes?

Illetékmentes az örökség, vagyis tárgyi illetékmentességről beszélünk az alábbi esetekben:

1. a hazai tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség (hagyomány);

2. a takarékbetét és a gazdasági társaság tagját megillető vagyoni betét (üzletrész, szövetkezeti üzletrész) öröklése (az értékpapírok öröklésének illetékmentessége 2005. január 1-jétől szűnt meg, és az értékpapír öröklési szerződéssel való megszerzése után visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni), állampapír

3. lakástulajdon haszonélvezetének, használatának a túlélő házastárs általi öröklése;

4. az örökség, ha az örökhagyó kiskorú és hagyatékát szülője - ide értve az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülőt is - örökli;

5. a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak az öröklése, ha az örökös az örökölt ingatlanon a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít (a határidő elteltét követően az illetékhivatal keresi meg az illetékes építésügyi hatóságot annak érdekében, hogy kiadták-e a használatbavételi engedélyt, ha igen az illetékhivatal a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli).

Ha a lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet átalakul, a lakóház felépítésére az ingatlant megszerző jogutód köteles!

Öröklési illetékkedvezmények

2009-től érvényes kedvezmény 20 millió forintig

Az öröklési illetékkedvezmények körének ismertetése során összesen három esetről kell említést tenni:

1. A kiskorú örökös az öröklési - s az ingatlan-nyilvántartási eljárási - illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig késedelmipótlék-mentesen fizetheti meg. E fizetési határidő lejárta előtt a tartozás annyiszor 10%, de legfeljebb 70% kedvezménnyel fizethető meg, ahány megkezdett naptári évvel korábban teljesítik azt.

2. Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetén.

3. Az egyéni vállalkozóként működő kisvállalkozó kizárólag üzleti célt szolgáló vállalkozói vagyonának öröklése esetén.

[Eudoxia]

Kedves Mmoollnnaarr!

 A hozzászólásodban találtam egy mondatot. Pont azt a mondtatot, amire nekem szükségem van. Szeretném tudni, hogy jogszabályi formában hol tudom ezt megtalálni? A mondatnak az a része lenne lényeges, hogy "mintha 20 millióig már befizettük volna az illetéket".

 "A 20 millió feletti részt úgy kell tekinteni, mintha 20 millióig már befizettük volna az illetéket, tehát a lenti táblázatban is látható kedvezményes kulcsok nem alkalmazhatók!"

Nagyon fontos lenne! Ugyanis a nulla forint illetékem nem akarják befizetettnek elfogadni.

Köszönettel

Eudoxia

[Eudoxia]

Kedves Mmollnnaarr!

Köszönöm a privi válaszod, írtam volna Neked én is úgy, de nem tudom, hogy kell. Soha életemben előtte nem fórumoztam, ez a jogi helyzet készetetett rá. Megtaláltam az ingatlanra vonatkozó részeket is. Az igazság az, hogy nekem nem ingatlan miatt lenne erre szükségem. Az tiszta. Örököltem OTP Optima értékpapírt, amit 2008-ban beváltottam. A 2008-as szja szabályok alapján kamatadót vontak le tőlem, mondván, ha bemutatom az illetékhivatali határozatot és a befizetett illetéket, akkor a kamatadó visszajár, mert az illetékalap számít szerzési értéknek. Az illetéket idén kiszabták. nulla. Vittem a határozatot, amiben az ép ott van illetékalapként beszámítva, de az össz örökség kevesebb, mint 20 millió, így az illeték nulla. A kamatadót viszont nem akarják visszaadni, mivel nem tudok a nulla forintról sárga csekket bemutatni, amihez ők ragaszkodnak, csak ezt fogadják el, mint megfizetett illetéket . Ezért keresem a konkrét jogszabályt, ami a nulla forintomat befizetettnek minősíti sárga csekk nélkül is. Ez az ingatlanra vonatkozó hivatkozás eddig az egyetlen, amit találtam erre a témára. De mellette a tv szövegéből nem tudom "kiolvasni", hogy 20 millióig befizettnek minősít az illeték tv. A fenti cikk pedíg kevés, hogy az orruk alá dörgöljem, mint bizonyítékot.

Köszönöm, ha tudsz segíteni!

Eudoxia

 

[mmoollnnaarr]

Szia Eudoxia!

Bocs, hogy csak most válaszolok, de ma 19 hónapos a kisfiam és nagyon lefoglal.SZERENCSÉRE!!!

A következőt találtam a net-en a kérdésedre, melyre sajnos azt kell, hogy írjam szükséges a sárga csekk a kamatadó visszaigényléshez.

Szép estét.

üdv. mmoollnnaarr

 

var sysuri = "/bankihirek/20080310-orokosodesre-megugorhat-a-kamatado-merteke-bank-otp-raiffeisen-apeh.html" var logoText = "" var logoLink = "" var logoImg = "none" function SendToFriend() { var MyTemp; var MySysuri; if (location.href.indexOf('http://origo.hu/') > -1 || location.href.indexOf('http://www.origo.hu/') > -1) { MySysuri = sysuri; MyTemp = sysuri.substr(1, sysuri.indexOf('/', 1) - 1); } else { MySysuri = location.href; if (location.href.indexOf('http://www.klikkbank.hu/') > -1) { } else { if (MySysuri.indexOf('www.') > -1){ MySysuri = MySysuri.replace(/www./g, '') } } MyTemp = MySysuri.substring(7, MySysuri.indexOf('.')); if (MySysuri.indexOf('klikkbank') > -1) { MyTemp = 'base'; } //MyTemp = location.href.substring(7, location.href.indexOf('.'), 7); } open_doc('http://origo.hu/kuldjetovabb/index.html?.actionId=app.ajanlo.action.AjanloAction&sysuri=' + MySysuri + '&title='+ tit +'&temp=' + MyTemp, 365, 430); }

Több meglepő nehézséggel is szembesülhet az, aki a kamatadó hatálya alá tartozó értékpapírt örököl. A bankok ugyanis illetékhivatali határozat nélkül, a vonatkozó jogszabályokra hivatkozva nemcsak a nyereség, hanem a teljes vagyon után levonják a 20 százalékos adót. Az ügyfelek azonban egyelőre hiába morognak, a bankok a jogszabályoknak megfelelően járnak el ezekben az esetekben, az ügyön csak jogszabály módosítás segíthet.

Amennyiben az örökölt értékpapírt az öröklési illetéket kiszabó határozat kézhezvétele előtt akarja valaki készpénzre váltani, a bank a 20 százalékos kamatadót nem csak a nyereség, hanem teljes összeg után levonja - panaszkodott lapunknak egyik olvasónk hozzátéve: esetében olyan befektetési alapnál is felszámítottak kamatadót, amelyiket még a kamatadó 2006-os bevezetése előtt vettek meg, így az adómentes lenne. A bankok a jogszabályokra hivatkoznak.

Az örökösödési adótól teljesen függetlenül a személyi jövedelemadó törvény a befektetési szolgáltatóknak, mint kifizetőknek kötelezően előírja, hogy a kamatadó hatálya alá tartozó értékpapírok (például állampapírok, nyíltvégű és folyamatos forgalmazású befektetési jegyek) értékesítéséből származó jövedelemnél állapítsák meg és vonják le a kamatadót - válaszolták megkeresésünkre az OTP-nél.

Az árfolyam nyereségből származó jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy az eladási árból le kell vonni azt az összeget, amit az adott termék megszerzésére fordítottak és szintén le lehet számolni a járulékos költségeket. Öröklés esetén azonban a megszerzésére fordított ár az illeték kiszabása alapjául szolgáló értékkel egyenlő - közölték a Raiffeisen Banknál kérdésünkre. Így tehát amennyiben az ügyfél az illeték kiszabását megelőzően értékesíti az értékpapírját, akkor bizonylat hiányában az illeték alapját nem tudja a bank figyelembe venni a kifizetéskor, illetve az adólevonáskor - magyarázza mindkét pénzintézet.

Amennyiben azonban az ügyfél utólag bemutatja az illeték kiszabásáról szóló határozatot, akkor a bank ismételten megállapítja az adót és a különbözetet visszafizeti az ügyfeleinek.

Kényszerhelyzetben az örökös

Ez a gyakorlat azért nem érthető olvasónk szerint, mert a bankok pontosan látják, hogy mennyiért is vették meg az adott értékpapírt, hiszen a vásárlás az esetek döntő többségében ugyanannál a pénzintézetnél történt. Ráadásul a vételt igazoló szerződést sem fogadják el ilyenkor bizonyítékként.

Márpedig az örökös sokszor csak akkor tudja megfizetni illetékét, ha előbb felveszi ezt a pénzt, így gyakorlatilag kényszerhelyzetben van. A kamat visszaigénylése pedig utánajárást igényel, ráadásul kamatot sem ad a visszajáró összegre a bank - sorolja kifogásait az [origo] olvasója.

Az OTP Bank minden, a banknál vásárolt értékpapír esetében nyilvántartja az értékpapír pontos bekerülési dátumát - válaszolták kérdésünkre. A bekerülés dátumával kapcsolatban utólagos ügyfél megkeresés tehát kizárólag azoknál az értékpapíroknál lehetséges, ahol az ügyfél értékpapír átvezetéssel vagy transzfer megbízással került át a bankhoz, és az értékpapír számlán történő jóváírásakor az ügyfél nem igazolta az eredeti szerzés dátumát.

Az OTP Bank szintén a személyi jövedelmadó alapján a 20 százalékos kamatadó megállapítását és levonását kizárólag a kamatjövedelem hatálya alá tartozó és 2006. augusztus 31-ét követően megszerzett befektetési jegyek és hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál alkalmazza.

Valóban vannak nehézségek a levonás körül

Amennyiben a kezdeti időszakban, közvetlenül 2006. szeptember 1-jét követően az ellentmondó jogszabály értelmezések miatt előfordult, hogy téves kamatadó levonás történt, a bank a túlvont adót az adóhatósággal elszámolja és az ügyfélnek visszafizeti - válaszolták az  [origo] megkeresésére.

A jelenlegi jogszabályok alapján valóban vannak gyakorlati gondok a kamatadó levonásával - ismerte el név nélkül egy adószakértő az [origo] megkeresésére. Látni kell viszont, hogy a törvényt azért alkották meg úgy, hogy a bankok azonnal levonhatják a nyereség utáni 20 százalékos kamatadót, hogy az egyes embereknek ne kelljen emiatt adóbevallást készíteniük. Mivel ugyanis a kamatadót a kifizetők levonják, a magánszemélynek azt már nem kell az adóbevallásában bevallania és szerepeltetnie, míg az elért árfolyamnyereséget és az azt terhelő árfolyamnyereség-adóról a magánszemélynek önadózás útján adóbevallást kell teljesítenie, hiszen az árfolyamnyereséget nem a kifizető állapítja meg és vonja le, az az adózó feladata.

Az azonnal levont kamatadó viszont valóban okozhat kellemetlenséget örökösödéskor, mivel az érintett vagy megvárja az elég hosszú időt igénybe vevő illetékhivatali határozatot, vagy kénytelen a szükséges összegnél magasabb kamatadót fizetni - teszi hozzá az adószakértő.

A PSZÁF nem vizsgálódik, az APEH-nek van két állásfoglalása

Nem a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) tartózik ez a probléma, mivel ez adózási kérdés - mondta az [origo]-nak Binder István, a felügyelet szóvivője. Így a PSZÁF a felvetett gondokat nem is vizsgálja.

Az adóhivatalnak viszont valóban van az ügyben két felhívása is a honlapján, ezek gyakorlatilag a bankok jelenlegi tevékenységének jóváhagyását jelentik. Ahhoz azonban, hogy más gyakorlatot lehessen követni, törvényi változtatásra van szükség - mondták megkeresésünkre az adóhivatalnál. Az APEH illetékese az [origo]nak azt a választ adta, hogy vannak ugyan lakossági panaszok ebben az ügyben, számuk azonban nem túl nagy.