munkába járás támogatása

[mylee]

Sziasztok!

Azt szeretném megtudni, hogy a dolgozó  munkába járását hogyan támogathatja a mukáltató és kell-e igazolnia a dolgozónak, ha igen, hogyan?

Köszi 

[Panni49]

szia! Nem tudom,hogy milyen támogatásra gondolsz.Ha a munkavállaló a közigazgatási határon kívülről jár munkába,tegyük fel gépkocsival,akkor a munkanapokra 9 ft/km.adható a dolgozónak.Igazolás a jelenléti ív.Ha tömegközlekedési eszközzel,akkor a  bérletet a munkáltató nevére kell számlára vásárolni,így a munkáltató azt térítheti.De ezt a munkáltatóval meg kell beszélni.Üdv.Panni

[validitas]

A munkába járás költségtérítéséről a 78/1993. (V.12.) Korm.rendelet szól:

78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet
a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről
A Kormány a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 153. § (2) bekezdésében, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 80. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra - ideértve a közigazgatási szervet is - és a velük munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszonyban álló személyekre (a továbbiakban együtt: munkavállaló).
2. § E rendelet alkalmazásában
a) munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás és hétvégi hazautazás;
b) napi munkába járás a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye közötti napi, illetőleg a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres oda- és visszautazása;
c) hétvégi hazautazás, ha a munkavállaló ideiglenesen munkavégzési célból munkahelyével azonos helységbe, illetőleg annak közelébe (napi munkába járással elérhető távolságra) költözik, onnan hetente egyszeri állandó lakóhelyére történő oda- és visszautazása.
3. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes árú menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának

a) 86%-át, ha országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályon;
b) 80%-át, ha elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon
utazik.
(2) A munkavállaló részére a munkába járáshoz a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha
a) a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz;
b) a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni;
c) a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni.
4. § A munkáltató a 3. § (2) bekezdés c) pontjában említett munkavállaló esetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti.

Ha tehát a közig.határon kívülről bejáró dolgozóról van szó, akkor korm.rendelet kötelezi a 80 ill. 86% térítésére a munkáltatót, de térítheti a teljes értéket is, illetve térítheti a gk-val történő munkábajárás költségét is az SZJA tv. 25.§ (2) b) pontja értelmében. 

Ha viszont helyi utazásra gondolsz, közig . határon belül, akkor adómentes természetbeni juttatás a helyi bérlet akkor, ha a munkáltató nevére szóló számlát hoz a dolgozó róla. SZJA tv. 1.sz.melléklet 8.34 pont.

Üdv: Böbe 

 
<>

[BaraMa]

A dolgozók munkába járása érdekében felmerült utazási költségtérítés módját a 78/1993. (V.12.) sz. Korm. rendelet szabályozza. A rendelet a munkahely elhelyezkedéséhez viszonyított helyközi tömegközlekedési eszközök igénybevételére tekintettel határoz meg kötelező költségtérítéseket, arra az esetre, amikor a dolgozó lakóhelye és a munkahelye eltérő közigazgatási helységben van. Az említett rendelet a 3. §. (2) bekezdésében lehetővé teszi a saját tulajdonú gépkocsi használat munkába járáshoz szükséges költségtérítését is, bizonyos korlátokkal, az alábbiak szerint: 3. § (2) A munkavállaló részére a munkába járáshoz a magánszemélyek jövedelemadójáról törvényben foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha a) a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem közlekedik tömegközlekedési eszköz; b) a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni; c) a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési eszközzel közlekedni. A hivatkozott rendelet a helyközi utazás tekintetében a MÁV bérletek 86%-át, a HÉV, ill. a helyközi autóbuszbérletek árának 80%-át teszi kötelezően megtérítendő költségnek. Amennyiben a vállalkozás úgy dönt, hogy az előbb említett utazási költségek 100%-át téríti meg, illetőleg a helyi járatok igénybevételével kapcsolatos bérletek árát is megtéríti, akkor a helyközi viszonylatokban a kötelező és a 100% közötti különbözet, illetőleg a helyi járatok költségtérítésekor a személyi jövedelemadóról szóló, 1995. évi CXVII.tv. 69. § (1) bek. szerinti természetbeni juttatás alapján adófizetési kötelezettség keletkezik. A költségtérítés rendszere megvalósítható a caffetéria rendszerén belül is, de a természetbeni juttatással összefüggő adófizetési kötelezettség így is fenn áll. A 9 Ft/km-es költségtérítésnek jogszabályi akadálya nincs akkor, ha az így kiszámított térítés összege nem haladja meg az adott helyközi tömegközlekedési eszközök használatára vonatkozó, a korábban említett kormányrendeletben meghatározott érték forintban átszámított mértékét. A helyi közlekedés ilyen módon történő „kiváltására” jogszabályi lehetőség nincs, illetőleg a természetbeni juttatással összefüggő adófizetési kötelezettség felvállalása mellett megvalósítható. Válaszadó: Bálint József 

[mylee]

Ha a dolgozó 50%-os kedvezményt tud igénybe venni (diákigazolványa van), de erre a Volán nem ad a munkáltató nevére szóló számlát (csak az utas nevére tud adni a kedv. miatt) szerintetek el lehet valahogy számolni?

[kaloczy]

Nem.

Zsuzsa

[validitas]

Kedves BaraMa!

Nem ismerem a cikk íróját, Bálint józsef neve nem ismerős számomra. Azonban sajnos nem jó a tájékoztatása, ugyanis 2005. júl.1.óta már nem úgy van, ahogy ebben a beidézett cikkben is szerepel. Fizethető a 100%, és nem kell a magánszemélynél bevételként figyelembe venni! SZJA tv. 25.§ (2) ba) pont (korábban bemásoltam). A törvénynek talán mégsem kellene ellentmondani!

De itt egy cikk errről a témáról az apeh honlapjáról is:

A munkába járáshoz kapcsolódó utazási költségtérítés szja-törvény szerinti adókötelezettsége

[szja-törvény 2. § (6) bekezdés; 25. § (2) bekezdés b) pont]

2008.01.09.

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 78/1993 (V.12.) Korm.  rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) értelmében a munkáltatónakköltségtérítést kell fizetnie mindazon munkavállalóinak, akiknek a lakóhelye és a munkahelye nem azonos helységben van. A költségtérítés napi munkába járás és hétvégi hazautazás címén illeti meg a munkavállalót.

Napi munkába járás címén jár a költségtérítés annak a munkavállalónak, aki naponta a közigazgatási határon kívülről utazik a munkahelyére, illetve munkarendjétől függő gyakorisággal rendszeresen utazik oda és vissza. Attól függetlenül illeti meg a munkavállalót ez esetben a költségtérítés, hogy ideiglenes, vagy állandó lakóhelyéről utazik a munkahelyére, hiszen naponta, vagy legalábbis rendszeresen tesz meg nagyobb távolságot.

Hétvégi hazautazás esetében akkor illeti meg a munkavállalót az utazási költségtérítés, ha a hétvégeken haza, azaz az állandó lakóhelyére utazik a munkavállaló. Ez akkor lehetséges - mivel csak egy állandó lakóhelye van az embernek - ha a munkavállaló valahol ideiglenesen tartózkodik. Ha tehát a munkavállaló munkavégzési célból költözik ideiglenesen munkahelyével azonos helységbe, vagy annak közelébe (ez utóbbi esetben a napi munkába járás címén is megilleti a költségtérítés), jár neki a hétvégi hazautazás címén az utazási költségtérítés. Ennek indoka, hogy ugyan nem napi, de heti rendszerességgel nagyobb utat tesz meg a hazautazása és munkahelyére történő visszautazás érdekében. Az „ideiglenesen” jelző a lakhatási státuszra vonatkozik, nem pedig időbeli korlátot jelent, vagyis a Korm. rendelettel ellentétes a hétvégi hazautazás címén költségtérítésre jogosultak körének leszűkítése meghatározott időtartamra (egy-két hétre, hónapra), így az „ideiglenesen” feltétel akár több évre is vonatkozhat. A Korm. rendelet szempontjából lényegtelen, hogy a munkavállaló milyen típusú munkaszerződéssel rendelkezik, azaz, hogy például határozott, vagy határozatlan idejű munkaviszonyban áll-e.

Nem feltétel, hogy az ideiglenes lakhatást a munkáltató finanszírozza. Ezt bárki finanszírozhatja, lehet albérlet, szálloda, a munkáltató által bérelt ingatlan, vagy akár a munkavállaló tulajdonában álló lakás is. A Korm. rendelet nem tartalmaz erre vonatkozó szűkítő értelmezést. Nem feltétele a munkáltató utazási költségtérítési kötelezettségének, hogy a lakóhely-változás munkáltatói intézkedésre történjen. A Korm. rendelet nem tartalmaz erre vonatkozó szűkítő értelmezést.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény határozza meg a lakóhely, illetve a tartózkodási hely fogalmát.

A törvény alapján a polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él.

A polgár tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik [5.§]. A Magyar Köztársaság területén élő, e törvény hatálya alá tarozó polgár köteles beköltözés, vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a települési önkormányzat jegyzőjének nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni [26.§].

A Korm. rendelet állandó lakóhely fogalma tehát az 1992. évi LXVI. törvény lakóhely fogalmának feleltethető meg, amelyet a munkavállaló a lakcímkártyájával tud igazolni. Minden egyéb hely, ahol a munkavállaló tartózkodik, így az 1992. évi LXVI. törvény értelmében a tartózkodási hely, illetőleg az ennél rövidebb időtartamú tartózkodás – feltéve, hogy a munkavállalás céljából más, mint a lakóhely – a Korm. rendelet értelmében vett ideiglenes lakóhelynek feleltethető meg.

Nem feltétele a munkáltató utazási költségtérítésének, hogy a lakóhely-változás munkáltatói intézkedésre történjen. A Korm. rendelet nem tartalmaz erre vonatkozó szűkítő értelmezést.

Az utazási költségtérítés-juttatást nem a szja-törvény, hanem a hivatkozott Korm. rendelet teszi kötelezővé. A szja-törvény arról rendelkezik, hogy a Korm. rendelet szerint munkába járásnak minősített esetben az erre tekintettel adott költségtérítés összegét (az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, a Korm. rendelet által előírt elszámolás, vagy a munkáltató nevére szóló számla ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben, valamint gépjárművel történő munkába járás esetén a munkahely és a lakóhely közötti távolságra kilométerenként 9 forint értékben) a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, az tulajdonképpen adómentes [szja-törvény 25.§ (2) bekezdés b) pont]. Ebből az is következik, hogy nem csak a Korm. rendelet szerinti kötelező mértékű juttatás összegét kell figyelmen kívül hagyni a jövedelem számításakor, hanem a bérlet vagy jegy árának teljes összegét, akkor, ha a Korm. rendeletben meghatározott kötelező mértékű térítésnél magasabb összeget (bérlet, jegy teljes árát) megtéríti a munkáltató a saját döntése alapján.

Amennyiben a jövedelem kiszámításánál figyelmen kívül hagyható költségtérítésen felül fizet a munkáltató ilyen címen juttatást, akkor a felettes rész a magánszemély munkaviszonyból származó adó- és járulékköteles jövedelmének számít a felek közt fennálló jogviszonyra tekintettel [szja-törvény 2. § (6) bekezdés].

(PM Jövedelemadók főosztálya 16017/2007- APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 1559618304/2007.)

Korábban valóban úgy volt, ahogyan Bálint József írja, de 2005.májusában módosították az SZJA-tv-t.

Üdv: Böbe 

 

[validitas]

Kérdés, hogy helyi vagy helyközi bérletről van-e szó? Mert helyi bérletet csak számla alapján lehet elszámolni, de ha munkába járás költségéről van szó, a korm.rendelet kötelezővé teszi a térítést. Ezért vehet pl. teljes árú bérletet, és azt téríti a munkáltató. De az apeh honlapján ezt találtam:

13. Adható-e étkezési hozzájárulás, és a munkába járás költségeit meg kell-e téríteni a munkát végző diáknak?

A munkaviszonyban foglalkoztatott diák adómentes természetbeni juttatásként kaphat  készétel vásárlásra 6 ezer forintig, illetve 12 ezer forintig étkezőhelyi étkeztetésre jogosító utalványt.
A diákot szintén munkaviszony esetén megilleti a munkába járás költségeinek (annak meghatározott hányadának) a megtérítése is. Diákmunka esetén is ugyanúgy kell eljárni, mint bármely más munkavállaló esetén.
[szja-törvény 1. számú melléklet 8.17. pontja; a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet 3. §].

Üdv: Böbe 

 

[BaraMa]

Szia Böbe!

A bemásolt válasz a hét kérdése a www.ado.hu honlapon, melyre 2008.09.14-én adtak választ.

A kérdés így szólt: 

Munkába járás költségeinek megtérítése

Válaszadás dátuma: 2008-09-14

Egy budapesti informatikai cég dolgozói vidékről és Budapestről járnak be tömegközlekedéssel. 100%-ban megtérítheti a cég a bérlet árát? Amennyiben nem, akkor kevesebb százalékát kifizetheti? Lehetséges az a megoldás is, hogy a dolgozó nem jár autóval, de a 9 Ft/km-t elszámolja munkába járásra?

Üdvözlettel!

[validitas]

Szia!

Tudom, megtaláltam én is, mert hivatkoztál rá, és láttam, hogy melyik honlapról való, de sajnos - mint az APEH honlapjáról bemásolt szövegből is látható - nem helyes a válasz.

Üdv: Böbe