Szia !
Ezt én is olvastam, de az a problémám, hogy ugye eddig az ESZIG nyomtatványon történt az adatszolgáltatás, de a szállítólevélnek nincs hely. Akkor ez hogy fog működni? vagy 2012.04.20.-ig még sok idő van ?
KÖTELEZ
Ő ADATSZOLGÁLTATÁS A SZÁLLÍTÓLEVELEKRŐL IS 2012.01.01-TŐL
Tisztelt Partnereink!
Tájékoztatjuk Önöket, hogy
változott a nyomtatványforgalmazók egyes nyomtatványokra vonatkozó, adatszolgáltatási kötelezettsége.
A „2003. évi XCII. törvény az adózás rendjér
ől” az adóigazgatási azonosításra alkalmas számlák, nyugták mellé a szállítólevél tömböket is szigorú számadású és az értékesítők szempontjából, adatszolgáltatási kötelezettség alá vonta.
A törvényi változás alapján
2012. január elsejétől a szállítólevél értékesítése során, minden nyomtatványforgalmazóra vonatkozóan a szállítólevelekre is ugyanaz a nyilvántartási és lejelentési kötelezettség vonatkozik, mint ami eddig a számlákra és a nyugtákra volt hatályban. A nyilvántartásra a jelenleg szállítólevélen lévő sorszámokat lehet (kell) alkalmazni!
A törvényi hivatkozás:
3. számú melléklet a 2003. évi XCII. törvényhez Adatszolgáltatás K/ A nyomtatványt forgalmazó (alforgalmazó) adatszolgáltatása
1. A nyomtatványforgalmazó (alforgalmazó) az általa értékesített adóigazgatási azonosításra alkalmas
számla-,nyugtatömbökről, szállítólevéltömbökről – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – vevő
nkénti részletezésben adatot szolgáltat.
Az adatszolgáltatás tartalmazza:
a/ az értékesített nyomtatványok (
számlatömbök, nyugtatömbökről, szállítólevéltömbökről) megnevezését,
b/ a nyomtatvány sorszámát (tól-ig),
c/ a vev
ő nevét és címét (székhelyét, telephelyét),
d/ a vev
ő adószámát,
e/ a vev
őt a vásárlás során képviselő magánszemély nevét és adóazonosító számát.
A nyomtatványt forgalmazó (alforgalmazó) az adatszolgáltatást negyedévenként a negyedévet követ
ő hónap 20. napjáig teljesíti az állami adóhatósághoz.
Változás kezdete:
2012. január 01.
1
Szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok
A számviteli törvény 168. paragrafusa szabályozza a szigorú számadású kötelezettséget. Eszerint:
"A készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített számlát és nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadás alá kell vonni."
A szigorú számadási kötelezettség a bizonylat tulajdonosának feladata, nem a könyvel
őnek!
Szigorú számadásra kötelezett nyomtatványok köre
Szigorú számadás alá vont nyomtatványnak kell tekinteni minden olyan bizonylati űrlapot - amelynek illetéktelen felhasználása esetén a társaság nem élhet felszólamlási joggal (pl. készpénz csekk, elszámolási utalvány, szállítólevél, ajándék utalvány); - ha a beszerzéskor a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a névértéknek megfelelő összeget kell fizetni (pl. közlekedési jegy, tüzelőutalvány, MÁV fuvarlevél); - melynek nem megfelelő, illetéktelen felhasználása visszaélésekre adhat alkalmat (pl. étkezési jegy, raktári, pénztári bevételi és kiadási utalványok); - a készpénz kezeléséhez kapcsolódó nyomtatványokat.
A szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok körét – figyelembe véve az egyéb jogszabályi el
őírásokat is – a vállalkozás vezetője határozza meg. A szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok készletéről és felhasználásáról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a felhasználó szervezet, a felhasznált mennyiség – sorszám szerint – és a felhasználás időpontja is megállapítható. A nyomtatványokkal (beleértve a rontott példányokat is) el kell számolni. A nyomtatványok átadása, illetve átvétele csak elismervény ellenében történhet.
Felmerül a kérdés, hogy a szállítólevelet szigorú számadás alá kell-e vonni a vállalkozásnál?
Mi az a szállítólevél?
A szállítólevél egy olyan bizonylat, sablon, nyomtatvány, ami a termékek helyváltoztatását, illetve a megrendelés teljesítését igazolja, melyet a szállító akkor állít ki, ha egy vagy több terméket egy másik helyre (pl. partnerhez, másik telephelyre, stb.) szállít. Bár a szállítólevél külalakban hasonlít a számlához, nem vonatkoznak rá a számlázási szabályok.
Milyen adatokat tartalmaz a szállítólevél?
A szállítólevél formátuma teljesen kötetlen, bármilyen tartalommal kiállítható. Egy áttekinthet
ő szállítólevél azonban minimum az alábbi adatokat tartalmazza:
- bizonylat azonosítószáma (pl. sorszám, bizonylatszám, stb.) - szállítólevél bizonylatot kiállító adatai - partner neve, címe (ahová a termékeket szállítani kell)
2
- szállítólevél kiállításának dátuma - megrendelés száma (ha van ilyen) - számla száma (ha a szállítólevél számla alapján készült) - szállított termék neve és egyéb adatai (pl. termékkód, cikkszám) - szállított termék mennyisége és mennyiségi egysége - kiállító, átvev
ő aláírása
A szállítólevélen ezen kívül szerepeltethet
ő a termékek ára is, de ez cégenként változó, ugyanis az is előfordul, hogy a szállítólevél ár nélkül kerül kiállításra, nehogy illetéktelen személynek (pl. árut szállító sofőr) rálátása legyen az áru értékére.
Mikor kell szállítólevelet kiállítani?
A szállítólevél kiállításának módja és kiváltó oka cégenként változó, függ attól is, hogy az adott cég milyen partnerekkel van üzleti kapcsolatban. Elvileg a szállítólevél kiállításának csak akkor van jelent
ősége, ha úgy mozgatunk árut "A" pontból "B" pontba, hogy az áruk mozgását semmilyen más típusú bizonylat (pl. számla) nem igazolja. Ilyen például, amikor a cég bizományosi árukészletet bocsát rendelkezésre a viszonteladó számára, vagy ha úgy szállít terméket a partnernek, hogy arról majd csak később készül számla. Abban az esetben, viszont ha a vásárlásról készült számla, akkor a kiszállítást követően már nincs szükség külön szállítólevél kiállítására azonos tartalommal.
Gyakorlatban azonban vannak kivételek. Egyes cégek (f
őleg multik) olyan struktúrában dolgoznak, hogy akár minden számla mellé megkövetelhetik a szállítólevél kiállítását, melyet a megrendelés teljesítésének igazolására használnak.
Ha a fenti példánál maradunk, amikor szállítólevelet bocsát ki a társaság a bizományosi árukészletr
ől – akkor teljesül a számviteli törvényben megfogalmazott kitétel, miszerint a szállítólevél egy olyan nyomtatvány,amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni! Ilyen esetben a szállítólevelet szigorú számadású nyomtatványok közé kell sorolni!
Szigorú számadásra kötelezett nyomtatványok kezelése, nyilvántartása
A nyomtatványokkal kapcsolatos szigorú számadási kötelezettség a következ
őket jelenti: - nyomtatványokat készletre vételkor folyamatos sorszámmal kell ellátni; - a felsorolt nyomtatványokból beszerzett készletet jegyzék kíséretében kell a nyomtatványok megőrzésével megbízott dolgozó részére állománybavétel, illetve kezelés és őrzés céljából átadni;
- az átvétel alkalmával meg kell vizsgálni, hogy az egyes füzetekben az
űrlapok teljes számban megvannak-e, továbbá az űrlapokon a sorszámos és esetleges egyéb jelzések (pl. számlavezető pénzintézet jelzőszáma) helyesek-e.
A szigorú számadás alá tartozó nyomtatványokat az egyéb nyomtatványoktól elkülönítetten kell tárolni és nyilvántartani.
3
http://nav.gov.hu/regiok/delalfold/aktualis/szigszamadnyomt.html
2011.11.04.
Mire kell figyelni a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásának vezetése során
Az adóhatósági ellen
őrzések tapasztalata szerint a szigorú számadású nyomtatványok adózók által használt nyilvántartása gyakran hiányos adattartalmú, azaz nem tesz eleget teljes mértékben a következők szerinti jogszabályi előírásoknak.
A magánszemélyekre (pl. az egyéni vállalkozók, az
őstermelők és az adószámos magánszemélyek) a személyi jövedelemadóról szóló törvény mellékelte tartalmaz előírást, amely szerint a szigorú számadás alá tartozó nyomtatványok nyilvántartásának tartalmaznia kell a nyomtatvány nevét és számjelét, a beszerzés keltét, a tömb(ök) sorszámát (tól-ig), a használatbavétel keltét, a felhasználás keltét, valamint a kiselejtezés keltét.
Az egyéb adóalanyok - gazdasági társaságok és egyéb szervezetek - vonatkozásában a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló rendeletben foglaltak az irányadóak, amely szerint a nyomtatványt számlaként, nyugtaként felhasználó adóalany a nyomtatványt szigorú számadás alá vonja. Ennek keretében olyan nyilvántartást vezet, amely
nyomtatvány fajtánként külön-külön tartalmazza a nyomtatvány sorszámtartományát, az első sorszám (-tól) és az utolsó sorszám (-ig) megjelölésével, a nyomtatvány beszerzését igazoló számla sorszámát, a nyomtatvány beszerzésének keltét, a nyomtatvány felhasználásának időtartamát (az első felhasználás keltétől az utolsó felhasználás keltéig), valamint a nyomtatvány kiselejtezésének keltét.
A szigorú számadású nyomtatványok fogalmába a nyugtán és számlán kívül beletartozik minden olyan nyomtatvány, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy az azon feltüntetett névértéknek megfelel
ő ellenértéket kell fizetni, továbbá amelynek illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat (pl.: bevételi és kiadási pénztárbizonylat, vételi jegy, leltárívek, szállítólevelek, áruutalványok). A szigorú számadás alá vont nyomtatványok nyilvántartásának pontos, naprakész és teljes körű vezetése kiemelt jelentőséggel bír, hiszen ezen nyomtatványok tartalmának közvetlen hatása van az adózó költségvetési kapcsolataira, azok mértékére. Ez indokolja, hogy a nyilvántartás vezetésének pontatlansága, hiányossága, esetleg teljes hiánya esetén a jogszabály szigorú szankciók alkalmazását írja elő, hiszen magánszemélyek esetén 200 ezer forintig, más adózókra vonatkozóan pedig 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabását teszi lehetővé.
4