Szia!
Elöljáróban: a Bt-ben nem értelmezhető az ügyvezető.
A betéti társaságban a tagsági jogviszony a következő módokon szűnhet meg:
1. ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette;
2. tagok közös megegyezésével;
3. a tag kizárásával;
4. rendes felmondással;
5. azonnali hatályú felmondással;
6. a tag halálával vagy megszűnésével;
7. ha annak fenntartása jogszabályba ütközik; illetve
8. a társasági részesedés átruházásával.
Röviden nézzük át, hogy melyik megszűnési mód mit is jelent!
1. Az első esetben arról van szó, hogy ha a tag a társasági szerződésben vállalt vagyoni hozzájárulását az ott meghatározott időpontig nem teljesíti, akkor a társaság ügyvezetése 30 napos határidő kitűzésével felhívja a teljesítésre. Ha ez a 30 napos határidő eredménytelenül telik el, akkor a tag tagsági jogviszonya a határidő lejártát követő napon megszűnik.
2. A tagok a tagsági jogviszonyt közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik.
3. A bíróság a tagot - a társaság keresete alapján - akkor zárja ki, ha a tagnak a társaságban maradása a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti.
4. A határozatlan időre alapított társaságban fennálló tagsági jogviszonyát bármely tag három hónapra írásban felmondhatja - rendes felmondás -. A rendes felmondásnak semmilyen előzetes feltétele nincs, bármikor és indoklás nélkül megilleti ez a jog mindegyik tagot. Egyetlen megszorító szabálya van, hogy a többi tagnak megfelelő időt kell biztosítani a felmondással előálló új helyzetre, az emiatt szükséges intézkedések megtételére. Ezért a felmondási idő három hónap, amit legfeljebb egyszer további három hónappal lehet a többi tag részéről meghosszabbítani, ha a felmondás lejárta alkalmatlan időre esik.
5. Bármely tag a társaságban fennálló tagsági jogviszonyát írásban, az ok megjelölésével azonnali hatállyal felmondhatja, ha a társaság valamely más tagja a társasági szerződést súlyosan megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való további együttműködést, vagy a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti.
6. A meghalt tag örököse a társaság tagjaival történt megegyezés alapján a társaságba tagként beléphet. E rendelkezést kell alkalmazni a megszűnt tag jogutódjával is.
7. A tagsági jogviszony fenntartása több esetben is jogszabályba ütközhet, csak néhány példa:
Kiskorú egyáltalán nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja - tehát pl. Bt.-ben csak kültag lehet, beltag nem -, természetes személy egyidejűleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelős tag, stb.
8. A tag a társasági részesedését írásban megkötött szerződéssel másra átruházhatja. Ezzel egyidejűleg a társasági szerződést módosítania kell a feleknek.
A társaságtól megváló taggal a tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni. A társaságtól megváló tag követelését a tagsági jogviszony megszűnésétől számított 3 hónapon belül pénzben kell kifizetni, természetesen a tag és a társaság ettől eltérően is megállapodhat.
A társaságtól megváló tag - tagsági jogviszonya megszűnésétől számított 5 évig - a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló olyan tartozásaiért, amely tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett, továbbra is úgy felel, mint ahogy a tagsági jogviszonya fennállta alatt felelt.
A meghalt tag örököse - ha a társaságba nem lép be - az örökhagyó halálának időpontjától számított öt évig az örökhagyó tartozásaiért való felelősség szabályai szerint felel azokért a társasági tartozásokért, amelyek a halál időpontjáig keletkeztek. Ezt a rendelkezést a megszűnt tag jogutódjára is alkalmazni kell.
Forrás: Kocsis ügyvédi iroda
Üdv: P.Zsuzsa
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 18 vendég