IPA MEGOSZTÁS KICSI-NAGY

[nagyeva1980]

Kedves Fórumozók

Találkoztatok ilyen esettel: adott egy cég, székhelye vidék(tulaj lakása), telephelye Bp(minden bevétel szerző tevékenység itt folyik, tulaj is itt dolgozik,alkalmazottak is, tárgyi eszk.is itt van ). Iparűzési adót megosztottam, eszköz arányosan( x-eltem is a bevallásban ) -mivel Bp-en van minden , ide jött ki adó.Felhívott a vidéki önk.ügyintézője, hogy miért 0-ás a bevallás ? Elmondtam neki az előzőeket, erre azt mondta, hogy nem jó.Vegyesen kellett volna megosztani, tehát tárgyi eszköz arányosan is-meg szem.jell arányosan is, hogy jusson nekik is adó.   ????? szünet nálam....  PSZÁF állásfoglalásra hivatkozott. Tudtok valamit erről ????

Lehet én nem jól csináltam, mert nekem az volt a fejemben, hogy választhat a megosztási módról a cég... de lehet hogy mégsem...???? Nem értem.

Kérlek segítsetek.

Vic

[olahneedit]

Szia!

Igen, választhat, de olyan megosztási módszert kell választania, amely nem eredményez egyik helyen sem nulla forint adóalapot. Nálatok így elegendő lenne személyi jellegű ráfordítás arányosan megosztani, akkor a székhelyre jut évi 500e ft sz.je. ráfordítás, ez alapján arányosítod. Vagy a kettő vegyesen, akkor az arányok bp felé tolódnak el.

Mivel már nyilatkoztál az eszközarányos megosztásról, az marad 100-0 arányban, hozzápakolod a szem.jell. ráford. arányát, így vidéknek is jut adóalap.

Játszogathat is az ember, ha pl. vidéken kevesebb % az adó, akkor nyilván olyan módszert választ, hogy oda jusson az éves adóalap nagyobb százaléka

Üdv: Edit

[szedlacsek]

"mely nem eredményez egyik helyen sem nulla forint adóalapot."

Ez hol van leírva?

[tothkornelia69]

Htv.

 

Melléklet az 1990. évi C. törvényhez

A helyi iparűzési adó alapjának megosztása:

 

.......

 

7. Az 1.1, 1.2, 2.1 pontok szerinti megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne.

 

Üdv:Nelly

[szedlacsek]

És mi van akkor, ha minden eszközöm az egyik telephelyen van, személyi jellegű ráfordításom meg nincsen? Konkrétan van ilyen "mellékfoglalkozású" vállalkozóm? A székhely  egy másik településen - ami a lakása - csak a levelezés miatt van fenntartva...

[nagyeva1980]

Nálam az van, hogy a tag BP-en dolgozik, tárgyik is Bp-en vannak , és a vidéki székhelye neki is csak a levelezési címe , akkor miért kéne vidékre fizetnie ? Ez olyan értelmetlen számomra. De végül addig magyaráztam az ügyintézőnek míg elfogadta így a bevallást, de azt mondta jövőre mindenképp valljak nekik is valamit. ( én elhiszem, hogy kell nekik a pénz---de minek alapján valljak nekik bármit, amikor minden BP-en van , csak azért mert van egy levelezési címe vidéken ??? )

Vic

[tothkornelia69]

 

A helyi iparűzési adó alapjának megosztása:

1. Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az iparűzési adóalapja (a továbbiakban: adóalap) nem haladta meg a 100 millió forintot, a következő 1.1., 1.2. vagy 2.1. pont szerinti adóalap-megosztási módszer valamelyikét köteles alkalmazni.

1.1. Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere

A székhely, telephely(ek) szerinti településekhez (a továbbiakban együtt: települések) tartozó foglalkoztatottak - ideértve a magánszemély vállalkozó [52. § 26. a)-d) pont] esetében önmagát is - után a tárgyévben elszámolt személyi jellegű ráfordítások arányában osztható meg az adóalap. Személyi jellegű ráfordításnak a melléklet alkalmazásában az tekintendő, amit a számvitelről szóló törvény annak minősít, és a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján költségként elszámolható. A magánszemély vállalkozó esetében az önmaga után elszámolt személyi jellegű ráfordítás címén - az említett törvényekben foglaltaktól függetlenül - 500 000 Ft-ot kell figyelembe venni. Ha a nem magánszemély vállalkozó ügyvezetője (a vállalkozónak a társasági szerződésben, az alapító okiratban képviseletére feljogosított magánszemély) után az adóévben személyi jellegű ráfordítás nem merül fel, akkor ezen ügyvezető után 500 000 forintot kell figyelembe venni személyi jellegű ráfordítás címén. A településen kívül változó munkahelyen foglalkoztatott személyek esetében a ráfordítást annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezen személyek tényleges irányítása történik.

[szedlacsek]

A 0-nak a 0 %-a és az 500 000-nek a 0 %-a is 0 Ft, mivel az egyik településen nem merült fel semmi.

[olahneedit]

Szia!

Úgy látom, hogy Nelly már válaszolt helyettem is, és bizony jól. És bizony, ha a lakás székhelyként van bejelentve, akkor bizony azon a településen "is" köteles bejelentkezni az ipa alá, és akkor már számolnia is kell "valamit".

Nálam olyan fordult elő, hogy szem.jell. ráfordításra nyilatkoztunk. A telephelyre viszont az ev. már szinte be sem teszi a lábát úgy mint ev, mert ugyanott egy másik cég - melynek mellesleg ő is tagja és alkalmazottja - székhelye van. Alkalmazottait átadta ennek a cégnek, tárgyi eszközeit szintén, az épületet nem vitte be a vállalkozásba, felújítást stb nem számolt el. Tehát az adott telephely működési engedéllyel rendelkezik ugyan, de sem szem.jell. ráf, sem eszk.ráf nem mutatható ki. A székhelyre viszont be kellett vallani az 500e-et. Az egyéni vállalkozás tulajdonképpen csak abból él, hogy egyes csak hétvégén elvégezhető munkákat az ev. mint ev vállalja el a cég helyett.

Megoldás: Mindent megkapott a székhely települése, - egy szót sem szóltak érte... A telephely szerinti önkormányzat megkapta az összes 500e 10%-át, de mivel itt meg 2,5M adóalapig adómentes, az eredmény 0Ft ipa lett.

Na ezen is lehet rágódni egy kicsit, de ez van.  Üdv: Edit

[visiting]

Helyesen mondta az ügyintéző.Nálam is igy van,csak székhely van egyik városban.De 10%-ot kell legalább a székhely miatt oda bevallani,mégha ott tényleges árbevétel nincs is. 90-10% megosztás kell minimum,nekem igy mondták több helyen,hiszen az ügyintézés tevékenység,ami a székhelyen történik.