Idézek a cikkből:" Megjegyzem, hogy a telefonszámlák költségtartalmából 11.666 forintot át kell vezetni a közvetített szolgáltatások közé, a 813-as számlacsoportba, amikor az ugyanilyen összegű nettó árbevételt is lekönyveljük. A felszámított (fizetendő) általános forgalmi adó összege adott (2.334 Ft). "
E tétel nem vezethető át a közvetített szolgáltatások közé, mert nem felel meg a közvetítés kritériumainak az átalánydíjas továbbszámlázás. Közvetített szolgáltatásként a percdíj alapon mért, tételes kigyűjtésen alapuló tel.költség továbbhárítását vehetnénk figyelembe, az változatlan formában történő továbbhárítás lenne. Mivel az átalánydíj csak egy számítási metodika, nem beszélhetünk változatlan formában történő továbbszámlázásról. Az átalánydíjban történő továbbszámlázásra lehetőség van, de ezzel csak a természetbeni juttatásként való kezelés alól mentesülhetünk. Az átalánydíjban történő továbbszámlázás mellett a telefonköltség marad az 52.igénybevett szolgáltatások számlacsoportba a le nem vonható áfájával együtt. a bevételt a 9.szla csoportban elszámoljuk árbevételként, a költséget pedig év végén átvezetjük a 81 szla.csoportba az egyéb szolgáltatások értéke közé. Az átalánydíjban történő továbbszámlázás miatt tehát nem vezethetünk át összeget a közvetített szolg.közé és ezzel nem csökkenthetjük az IPA alapját indokolatlanul.
A cikk többi részével egyetértek. A cikkből az a lényeges momentum egyértelműen kitűnik, hogy átalánydíjas továbbszámlázásnál nem lehet a 7o-3o%-os megosztástól eltekinteni. Ezt egyetlen esetben lehetne megtenni: ha biztosak vagyunk abban, hogy az általunk átalánydíjban továbbszámlázott értéknél biztosan nem lesz több az APEH általi tételes kigyűjtésen alapuló magánhasználatú telefonköltség. Mert ha ezt bizonyossággal tudjuk, (tudnánk!!) akkor a 3o%-os le nem vonható áfát is levonásba helyezhetnénk. Viszont, ha ezt bizonyossággal tudni akarjuk, akkor a tételes kigyűjtés mellett kéne állást foglalnunk, s akkor már a közvetített szolgáltatáskénti továbbszámlázással is élhetnénk, mert mért adatokon és változatlan formában történne a továbbszámlázás.
Na igen, de vegyük azért azt az eshetőséget is figyelembe, hogy igenis tudja a telefonhasználó, hogy nem használja magánhasználatra a készüléket ( nem is lehet neki), csakhogy ennek bizonyitása egy oldalról pénzbe kerül, mert a részletes számla nincs ingyen, másdoszor még ha meg is van a részletes számla, akkor is egy csomo munka mire minden számot lefed.... ergo lehet, hogy éppen azért csinálja valaki a szerződést, mert biztos benne, hogy nem éri el a 30% ot a magánjellegű beszélgetés....
Végülis persze lehetne tételes kigyüjtésen alapuloan is bizonyitani ha ez biztos, csak éppen nem a bizonyitás a lényeg annak aki használja és öngama is tudja, hanem a munkaadójának a lényeg, hogy minél kevesebb ktgel-macerával megussza a dolgot... semmi másra nem jo a szerződés csak erre...
Ezt elismerem de van akinek csak erre is kell.... és ha aztán jön az Apeh és elkezdi keresni hogy elérte a 30% ot vagy sem akkor egészségére.... az már nem rajtunk, könyvelőkön áll, mi abbol indultunk ki, amit a kuncsaft mondott, vagyis, hogy nincs magáncélu használat....
Nono Barti ! Bemondásra azért nem könyvelünk ! Na, jó ! Ritkán, de ez nem az az eset.
Ami pedig a cikket illeti: akár magamtól is lehetett volna annyi eszem, hogy így összefoglaljam azt a sok hablatyot, amit írtam, írtunk. :-)
A cikk tartalma világos, letisztult, összefogott.
Kiegészíteném azzal, amit éppen az előbb kezdtem írni a telefonhasználattal kapcsolatban (és a maradék nyitott helyekre még bemásolom - azzal, hogy olvassák el ezt a cikket, és aki mégegyszer kimondja, hogy kumisz...):
Mégis azt hadd kérdezzem vissza (nem kérek rá pontot :-)): nem veséztük ki alaposan a kérdést több fórumoldalon keresztül ? Több jónak tűnő, gyakorlatilag ugyanoda mutató megoldást, előre-hátra számoló táblát mutattunk be, dobtunk el. Van törvényhely-szöveg - értelmeztük. Van hozzá 6 oldalas PM-Apeh iránymutatás - elemeztük, értelmeztük, mi magunk újabb és újabb "..., de mi van akkor"-kibúvót kerestünk.
Én már azért nem szólok hosszú ideje ehhez a témához, mert van az a bizonyos ráfordítás-haszon elv...
Barátom szokta volt mondani: ha vízbe esünk, ráérünk úszni, kár a parton kapálózni. !
Tényleg: ha minden esetre egyéni optimumot nem is tudunk meghatározni, azért a 20-30 %-ok dolgában sikerült egyezségre jutnunk. Tudunk dokumentálni és kontírozni - ezt fogja, ha fogja, az Apeh ellenőrizni, majd, egyszer... Akkor ők is ezzel a nagy kuszasággal fognak találkozni, telefonszámlánként (10-15ezer forintos átlagszámlákat) böngészni, és mind a nyolcvankilenc forint hatvanegy és fél fillér különbözetet megtalálni, kiszámolni, oldalakon keresztül helyesen indokolni... Na, akkor ellentmondunk, rágódjanak, mi meg dolgozzunk nyugodtan tovább !
Egyetlen-egy dolgot nem tanácsolok egy ügyfelemnek sem, magamnak sem, nektek sem: az egészet figyelmen kívül hagyni. Adjuk meg a császárnak, ami a császáré, királynak ami a királyé... És fordítsuk energiánkat komolyabb ügyekre. Én is.
Magam részéről használom a - lehet, hogy picit hibás - táblázatot, bepöttyingetjük a számla és továbbszámla összegét, kidobja a kontírozást, kinyomtatjuk, mellécsatoljuk és viszlát.
Én, a magam részéről itt, és most lezárnám a telefonhasználati pénz- és energialeszívó förmedvény értelmezését.
Ne haragudjatok...
fgy_ad
Győző persze, hogy nem könyvelünk bemondásra, nem is arrol van szó :-) a számla lesz a könyvelés alapja amit a cég kiállit a magánhasználtarol a dolgozó felé... asszem.. :-)
üdv: barti
Az ÁFÁ törvény szerint csak akkor él 30%-70% levonási hányad, ha nincs magánhasználat!! Ha továbbszámlázok 20%-ot akkor a számla ÁFA értékéből le kell vonnom a 20% magánhasználat miatti ÁFA tartalmat és a maradék maradák számla 80%-nakÁFA tartalmát bonthatom meg 30-70%-ra. Az áfával vigyázzatok. jü munkát.
Említesz egy táblázatot, nem tudnád elküldeni?
Köszi
mné
Kell szerződést kötni a dolgozókkal, vagy akinek továbbszámlázzuk a telefonköltség magánhasználatú részét?
Köszi
Bné
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 3 vendég