Nem értek a kérdéshez, de ezt találtam a PM honlapján: (ez a PM fóruma)
Kérdés:
Ha a munkáltató nem jelenti be időben, hogy a járulék támogatással élni kíván, akkor egy 70.000 Ft-os bruttó keresető, gyermekét egyedül nevelő anya is még annyit sem kézhez kapni, mint most a 62.500 Ft-os minimálbérű ember! A munkavállaló miért nem kérheti, hogy csak a tényleges jövedelme után vonják le a járulékot?
Válasz:
E felvetéssel kapcsolatosan szintén félreértésről van szó. Azért a foglalkoztató kötelezettsége a bejelentés, mert a foglalkoztató fizet bért, és őt terhelik a kifizetéssel kapcsolatos kötelezettségek: levonási, bevallási, befizetési kötelezettség. Az Art. bejelentési szabályának alapjául szolgáló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) rendelkezése 2006. szeptember 1-jén lép hatályba, ezért az első, ehhez kapcsolódó bejelentés időpontját rögzíti a törvény, ez pedig 2006. október 12., hiszen 2006. szeptemberéről 2006. október 12-éig kell bevallást tennie a foglalkoztatónak, amiben első ízben érvényesítheti a kedvezményt. A bejelentést egyébként a foglalkoztatóvá válást, a vállalkozói igazolvány kiváltását, illetve a biztosítotti jogviszony létrejöttét követő 15 napon belül lehet megtenni, de ha a Tbj.-ben meghatározott feltételek Pénzügyminiszterium http://www2.pm.gov.hu/web/home.nsf/(PortalArticles)/CC26C35608...2 / 19 2006.08.09. 13:57 teljesülnek és a foglalkoztató mégsem él e lehetőséggel, a biztosítottat terhelő járuléktöbbletet is a foglalkoztató viseli (Tbj. 20. § (3) bekezdés).
Kérdés:
Szeretném megtudni, hogy pontosan kikre vonatkozik a dupla minimálbér után fizetendő járulék (vállalkozó, munkavállalók). Hogy lehet kérni, és milyen feltételekkel a járulékkedvezményt. Ha a munkavállalókra is vonatkozik, hogy a munkáltató utána a dupla minimálbér után fizeti a járulékot, akkor, a munkavállalótól levont nyugdíjjáruléknak mi az alapja: a tényleges bruttó bére, vagy a dupla minimálbér. Mert, ha a dupla minimálbér az alapja és nem kéri a járulékkedvezményt, akkor sokkal kevesebb bért fog kapni. Mennyi a munkavállalói járulék mértéke?
Válasz:
Minden foglalkoztató, valamint a főállású egyéni és társas vállalkozó számára előírásra kerül a minimális (havi 125 000 forint) járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettség. Ajárulékkedvezményben azok részesülhetnek, akik bejelentik az adóhatóságnál, hogy akifizetett/kivett jövedelem az előírt meghatározott szintet nem éri el.
A munkavállalói járulék mértéke szeptember 1-jétől 1,5%.
Ez nem is tartozik a dolgozóra. A munkáltató feladata, mert ha nem teszi neki kell a 125 e ft utáni járulékokat fizetnie.
"nem a vállalkozót kellene ilyenkor ellenőrizni, hanem a dolgozó vagyonosodását" szerinted vagyonosodik a dolgozó a minimálbéréből?
EZ ITT KÖNYVELŐK, MUNKAÜGYISEK FÓRUMA?!? Ehhoz képest ritka badarságokat hordtok össze. 1) A 125 ezer után CSAK A MUNKÁLTATÓI JÁRULÉKOKAT KELL MEGFIZETNI, aki úgy dönt, hogy jobb a békesség, és bár 80 brutótt keres az alkalmazottja, ő befizeti a 125 után. A MUNKAVÁLLALÓI JÁRULÉKOKAT TOVÁBBRA IS CSAK AZUTÁN KELL LEVONNI, AMENNYIT VALÓBAN KERES AZ ALKALMAZOTT. Tehát a 70 bruttós egyedülnevelő anyuka továbbra is annyit fog keresni, kivéve az eb emelkedés, mint előzőleg 2) Csináljátok csak ezt, majd kaptok egy rutin, vagy véletlen APEH ellenőrzést, amiben ez kiderül: aha, a t. munkáltató fizeti a "nyugiért" a 125 után, de közben az alkalmazott csak 70et keres, na akkor ennek bőven van takargatnivalója, és kiforgatja az összes papírotokat, és a vége X milla bírság. 3) Tessék már kicsit gondolkozni: honnan a csodából lenne az APEHnak annyi ellenőre hirtelen, hogy minden munkáltató után menni tudjon, aki bejelenti: 125 alatti bruttós alkalamzottai vannak 4) Annyi kiskapu, legális lehetőség van adómentesen fizetni, ami ezen a 62 500-125 00 szinten adódhat, hogy aki ezekkel nem él, = úgy csal, hogy van félnivalója az APEHtól, meg is érdemli.
Hali!
Úgy van ezzel az emberfia, hogy mielőtt "kirohan", elolvassa a jogszabályt.
Nézzük sorba.
Igen, ez itt a könyvelők és munkaügyisek fóruma, de ahogy elnézem, "beesett egy-két tb. és bérügyviteli szaki is :-))
Nem kell leüvölteni az ember fejét, mert szerinted badarságokat ír. Elég régóta vagyok a szakmában, ha mindig üvöltöttem volna, amikor badarságot hallottam (mint például a te szösszeneted), akkor már nem lennének hangszálaim.
Úgy kell kezdeni, hogy elolvassuk a jogszabályt. Aztán mégegyszer, mégegszer, mégegyszer ... Egészen addig, amíg szó szerint nem tudjuk. Akkor mondogatjuk magunkban, megrágjuk megcsócsáljuk, és megállapítjuk, hogy megint szívás van :-)) Én ahelyedben szerényebben rontottam volna neki az aktának. Azt szoktam mondani, hogy sosem tudod ki van a másik oldalon. Hátha van nálunk okosabb, hiszen nem ismerünk mindenkit.
Személy szerint kikérem magamnak, hogy valaki ilyen nyilvánosan lehülyézzen!!!
1/ Hogy tudd, hogyan működik. Keres az alkalmazott 70 ezer forintot. A minimum járulékalap 125 ezer HUF. A munkáltatónak, foglalkoztatónak kettő darab lehetőség közül szabad választania.
Az egyik az hogy bejelenti, akár havonta is (vannak kivételek), hogy nem éri el a minimum járulékalapot. Ekkor mindenkit a tényleges 70 ezer HUF után terhel a kötelezettség.
A második lehetőség, hogy nem él a bejelentés lehetőségével. Ebben az esetben a minimum járulékalap után kell megfizeni a járulékokat. A jogszabály rendelkezése miatt minden járulékot a munkáltató fizet. Úgy rendelkezik a jogszably, hogy a biztosítottat terhelő kötlezettséget a munkáltató viseli. Ez azt jelenti, hogy a bitosítottnak kellene megfizetnie a 2 %-os pénzbeli és a 4 %-os természetbeni egészsgbiztostási járulékokat, a nygdíjjárulékot és a tagdíjat is. A Tagdíjkiegészítést nem, mert az nem járulék a jogszabály szerint.
2/ Pont ez a lényeg. Ha megfizetik a minimum járulékalap után a járulékokat, akkor a sárkány (az állam) megnyugszik egy kicsit. Természetesen a nyilatkozók közül ki fogják szűrni azokat, akik minimálbér mellett évente négyszer nyaralnak és évi százmilliós életvitelt élnek.
3/ Ezek után tessék egy kicsit gondolkodni, mielőtt egy egész fórum szakmai hozzáértését kétségbe vonjuk.
4/ A kiskapukat ki kell használni, de ismerve a jogalkotás menetét és gondolkodásmódját, továbbá több szakmai jogalkotót, a 2007-es szabályok még közel sem véglegesek.
Végül. Az a kérésem, hogy ne kioktassunk, mint te minket, én meg téged, hanem oktassunk, tanítsunk, hiszen a fórumok azért vannak. Segítsük egymást gondolatainkkal. Ezt húsz év tapasztalata és 10 év előadói tapasztalata mondatja velem. Akkor még hálásak is leszünk, hiszen minket is gondokodásra késztetsz. Nagyon jó ötletek jöttek felszínre már lyen fórumokon.
:-))
tgyl
A saját (90%) tulajdonú kft-nek vagyok nyugdíjasként az ügyvezetője. A nyugdíjas időszak kezdetétől csak minimálbérrel vagyok bejelentve.
Még nem volt időm tisztázni, ezért megköszönném, ha egy hozzáértő fórumtárs megmondaná, hogy ebben az esetben hogyan alakul a járulékok számítása.
Sziasztok!
Szeretném megkérdezni jó-e ,ha úgy csinálom, hogy bt.beltagját megbízási szerződéssel a min.bér (62500.-) 30% ért megbízom az ügyvezetéssel, a bt.ben végzett munkájáért pedig munkabért kap, de nem 125.000.-ot? Ha szerintetek ez így jó akkor, ha bejelentem okt.12.-ig , akkor a ténylegesen kifizetett összeg után kell a járulékokat fizetnem?
előre is köszi a választ mindenkinek!
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 8 vendég