Szuperbruttósítás avagy valóságos számháború: ki jár jól, ki jár rosszul?

[Napraforgó]

A „szuperbruttósítással" kapcsolatosan számtalan különböző vélemény, állásfoglalás jelent meg. Valóságos számháború alakult ki: ki jár jól és ki jár rosszul? Ezek között azért nehéz igazságot tenni, mert nincs meg az összehasonlítási alap. A pénzügyminiszter elmondta, hogy a szuperbruttósítás csak egy technikai módosítás. Hogy is van ez?.

[Napraforgó]

Valószínű Oszkó Péternek "könnyű" számolni mert nem tud...Technikai módosítás...? Na ne nézzenek már mindenkit hülyének? Az alkalmazottak ugyan hogy járnának jól..? ehhez nem kell pénzügyminiszeter, és nem kelllenek számítások, ehhez elég a józan paraszti ész...!!! A pénzügyminiszter meg mehet, ahonnan jött, szuperbruttó gyorsasággal !!!

És egyáltalán! a dolgozónak SOHA NEM számíthat a bruttó fizetésébe a munkáltató által fizett járulék! Esetleg Oszkónál beszámít? Lehet hogy ezt akarja, ha a végkielégítéésre kerül a sor. Mert ugye nem mindegy hogy ez esetleg 100 milla vagy 127  milla lesz?

 

 

[gerda1]

Az alkalmazottak ugyan hogy járnának jól..? A következőképpen járnának "jól":

Nagy vonalakban ma körülbelül az a helyzet, hogy 1000 forintra fizet a munkáltató meg az alkalmazott 440 forint ilyen-olyan járulékot, plusz a sávos szja-t, ami legalább 180, legfeljebb 360, de a 200eFt/hó bruttó esetében ez 218. A 440-ből 285 a cégé, 155 a magánszemélyé. Tehát (a 200e/hó nagyságrendű béreknél) a cég által elköltött 1285 Ft bér- és járulékköltségből megkap a polgár első körben 845-öt, az  állam pedig 440-et. Ezt követően jön a cigánykodás a személyi jövedelemadóval, mert az arra vonatkozó szabályokat én nem nevezném törvénynek a rengeteg kivétel és retorzió katyvasza miatt. Az eredménye az, hogy a polgár 845 forintja további 180 és 360 forint közötti összeggel apad. Az előbbi átlag szja-val számolva, a végeredmény az lesz, hogy 1285=(845-218)+(440+218)=627+658.

Namármostanhátakkoraztán szuperbruttósítjuk, ami egy technikai módosítás csupán, és így a könnyen eltűnő vállalkozás helyett kötelezzük a nehezebben eltűnő magánszemélyt az államnak "járó" 658 forint  kifizetésére abból a 627 nettóból, amit a munkáltatójától megkapott. Mert ugye a technika az úgy működik, hogy a munkáltató elszámolja, levonja, bevallja, és befizeti, ha akarja. Az alkalmazott meg akár tótágast is állhat, akkor is csak a nettóját fogja kézhez kapni.

Más egyéb: a szuperbruttósítás az feljebb nyomja az szja kulcsot, tehát  azonos bérköltség mellett a magánszemély kevesebbet kap, az állam pedig többet. Ez tényleg csak technikai kérdés, nem tudom, kinek mi baja van vele.

Szerző: Kustyán Cini  (ha már emotikunokat nem lehet berakni)

[zspotorke]

Hát persze hogy "jól járnak" csak még mindig nem tanultak meg "magasabb" régiókban gondolkodni és maradnak annál az egyszerűen, magasröptű számolgatások nélküli valóságnál, hogy tök mindegy ki mit mond, ki hogy kommunikálja: a lényeg a "zsé" amit leszámolnak a kezembe vagy átutalnak a számlámra... mert úgye abból lehet fizetni a rezsit, vásárolni a boltban, befizetni a bankhitelt - szóval csak úgy egyszerűen élni.

No de nézzük mit mond egy adószakértő - hogy látja Ő ezt a kérdést:

"Az Alkotmánybíróság szerint nem a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási járulék (tb)után fizet a magánszemély személyi jövedelemadót, hanem a tb-járulék mértékével korrigált adóalap-kiegészítés után. „Az Alkotmánybíróság meghallgatta a Pénzügyminisztert”- áll az Alkotmánybíróság határozatában. Valószínűleg ennek okán döntött úgy testület, hogy az adóalap-kiegészítés egy korrekciós tényező.  Ezt már mondta valaki korábban, nevezetesen Oszkó Péter, pénzügyminiszter.

Most már tudomásul kell vennünk, hogy 2010-ben nem a magánszemély jövedelmével, hanem korrigált adóalappal kell számolnunk. De lehet „kivetni valót” találni az Alkotmánybíróság döntésében. A pénzügyminiszter részéről gyakran hangoztatott érv volt, hogy az adóalap növelő, csökkentő tételek fogalma ismert fogalom. Ez így is van. De fontos megjegyezni, hogy a jogalkotó akkor szokott élni az adóalap korrekció lehetőségével, ha korábban olyan tételeket számoltunk el adóalap csökkentésként, amit adózás előtt a jogalkotó korrigálni szeretne, mégis adózás alá kívánja vonni. Például adóalap csökkentésként számoljuk el ingatlan eladáskor az ingatlan szerzési értékét. Ekkor dönthet úgy a jogalkotó, hogy az ingatlan szerzési értékének bizonyos hányadával megnöveli az adóalapot. Tehát az adóalap korrekciós tétel az adóalap kiszámításánál korábban figyelembe vett rész! Ez nem teljesül a munkáltatói tb-járulék mértékével megállapított adóalap-kiegészítésre. Igaza van Szabó Máté ombudsmannak: semmilyen kapcsolata nincs az szja-törvény adóalapjának a kiegészítő adóalappal.

A matematikai arányosságot – adóalap 27 százaléka – nem tekinthetjük adózási összefüggésnek. Ha annak tekintenénk, akkor alkotmányos lenne az is, ha az adózó lábméretének százalékával egészítenénk ki az adóalapot: a közvetlen összefüggés fenn áll (adózó lábmérete), indokolni is lehet, aki nagy lábon él fizessen több adót! Tehát az Alkotmánybíróság érvelése szerint a 43-as lábméretű magánszemélynél 1,43 –as korrekciós tényezőt lehetne alkalmazni. Véleményem szerint  az Alkotmánybíróság valószínűleg tévedett.                                                    

Mit is jelent ez a gyakorlatban?

2010-ben a jövedelem fogalma már nem egyezik meg az adóalap fogalmával. A korrigált adóalap = jövedelem * 1,27.  Ez valójában azt jelenti, hogy egy másik mértékegységre térünk át: jövedelem helyett korrigált adóalap fogalmát kell használnunk.

Példaként felhoznám a személygépkocsi teljesítményén alapuló gépkocsi adót. (Sajnos ilyen is lesz 2010-ben). Az adó alapja a személygépkocsi kilowattban kifejezett teljesítménye.  Korábban a lóerőt használtuk a teljesítmény kifejezésére, majd mértékegységet váltottunk, (szuperbruttósítottunk) és áttértünk a kilowattra. A korrekciós tényező is hasonló az adótáblánál alkalmazotthoz: 1 lóerő = 1,36 kilowatt.

A gépkocsi példáját alapul véve „idézzük” a Pénzügyminiszter képzeletbeli közleményét: költségtakarékossági okokból a 180 lóerős gépkocsikat lecseréltük kisebb (?) 170 kilowattos teljesítményűekre.  Ez a szuperbruttósítással kapcsolatosan így hangzott: a 18 százalékos szja kulcsot 17 százalékra csökkentettük.
Számoljunk csak egy kicsit először a gépkocsira! Különböző mértékegységeket nem lehet értékük alapján összevetni, mert az torz éréket ad.

170 kilowatt = 170 * 1,36 lóerő = 231 lóerő. Tehát a matematika szabályaival ellentétes az a kijelentés, hogy a 180 lóerős gépkocsi teljesítményénél a 170 kilowatt (231 lóerő) teljesítmény kisebb.

Ugyanígy nem igaz az a kijelentés sem, hogy: 100 forint jövedelem 18 százalék adója több mint a korrigált adóalap 17 százaléka. Számoljunk: ahhoz, hogy össze tudjuk vetni a jövedelmen alapuló százalék értéket a korrigált adóalapra vonatkozó százalék értékkel, egy „mértékegységre” kell hozni.

127 korrigált adóalap *0,17 = (100 jövedelem * 1,27) * 0,17 = 0,2159 * jövedelem.  Tehát 2010-ben 100 ezer forint jövedelem után 21,59 százalék adót (21 590) fizetünk.   Ez pedig több , mint a 2009-es 18 ezer forint adó.

Vigyázzunk a fogalmakra. Egy mondaton belül ne használjunk jövedelem fogalmat és korrigált adóalapra vonatkozó számot. Gyakran olvasom: 2010-ben 3 188 000 forintot jövedelemig jár az adójóváírás teljes összegben. Ez a mondat hibás, mert a 3 188 000 forint korrigált adóalapra vonatkozik. Az 5 milliós megemelt sávhatárból is 3,9 millió a jövedelem, 1,1 millió az adóalap kiegészítés.

Egy „étlapot” szeretnék közzétenni azok számára, akik írni, nyilatkozni szeretnének a 2010-es adózásról és nem szeretnék elveszíteni szakmai hitelességüket .
A szakmai szempontból helyes mondatok az adótáblára és az adójóváírásra:
2010-ben a korrigált adóalap alsó kulcsa 17 százalék = a jövedelem 21,59 százaléka,
2010-ben a korrigált adóalap felső kulcsa 32 százalék = a jövedelem 40,64 százaléka,
2010-ben a sávhatár 5 millió korrigált adóalap = 3,937 millió jövedelem
Az adójóváírás jogosultsági határa 3,188 millió korrigált adóalap = 2,510 millió jövedelem
Jövedelem alapon megfogalmazva (ez ad összehasonlításra lehetőséget) a 2010-es személyi jövedelemadó változásokat:

Álláspontom szerint az adó kulcsok nőttek 18 százalékról 21,59 százalékra, illetve 36 százalékról 40,64 százalékra. A különadó beépült (nem megszűnt) a felső szja kulcsba. A sávhatár emelkedett 1,9 millióról 3,937 millióra. Az adótábla következtében havi 200 ezer forintos jövedelemig mindenkinek kivétel nélkül nő az adóterhelése!  Az adóemelést a munkaviszonyban foglalkoztatottaknál az adójóváírás kedvezményének növelése küszöböli ki! Az adójóváírás százalékos mértéke 21,59 százalékra, havi összege 15 100 forintra emelkedett. A jogosultsági határ 2 510 ezer forintra emelkedett. Az eddig 63 ezer forintos jövedelemmel szemben havi 70 ezer forintos jövedelemig adómentes a munkabér.

Angyal József okleveles adószakértő  

Forrás: Adózóna