A nyereségminimumhoz

[mazsi5]

Ha az adózó – a törvényben foglalt kivételektől eltekintve, - adózás előtti eredménye, vagy az adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot, akkor választása szerint

[mazsi5]

Az 1-es példánála, ha az adózás előtti eredmény 500 eFt

A már előző évekről elhat.veszteséggel is korrigált általános szab.szerinti tao.alap 100 eFt lenne,

Az elvárt jövedelem szerinti alap pedig 176 eFt lenne...

most eltekintve attól, hogy egyébként tao. kedvezménye is lenne az adózónak 20 eFt, ami 125 eFt adóalapra eső adónak felel meg...

Ha nincs társ.adókezvezmény, akkor miért ne írhatná le az összes elhatárolható veszteségét, ami belefelér addig a mértékig, hogy az általános szabályok szerinti tao alapja nulla legyen..???

" ezért nem írjuk le teljes egészében az elhatárolható 400 veszteséget, csak 324-et, így megfelelünk a  minimum-követelményeknek is."  ---------------- egyébként is megfelelünk, hogy nem kell nézni, mert az adózás előtti eredménye majdnem háromszorosa az elvárt jövedelemnek...

Ha meg van társasági adó kedvezménye 20 eFt, akkor meg miért 324 Eft elhatárolt veszteséget ír le a 400-ból, amikor így akkor 176 eFt lenne az ált.szab.szerinti tao alapja is, aminek a tao-ja 28 eFt, a kedvezménye 20 eFt,-- miért fizessen 8 eFt tao-t???  

megjegyzésként a cikk írója is beírja, hogy mivel az adózás előtti redmény meghaladja a korrigált bevétel 2 %-át ( elvárt minimum)  a nyereség minimumot nem kötelező alkalmazni.....    

Nyilván akinek van figyelembe vehető elhatárolt veszteség  és akar és tud társasági adókedvezménnyel is élni, akkor célszerű neki az elhatárolt veszteséggel úgy számolni a figyelembe vételnél, hogy az adókedvezményt ki tudja használni, mert az adókedvezményt nem tudja átvinni a következő évekre, az elhatárolt összeggel meg akár később is számolhat..

Engem az első példájával majdnem elbizonytalanított.