Szellemi szabadfoglalkozású nyugdíjas számláz

[Kirani]

Kedves Fórumozók! Az alábbi kérdésekben szeretném a segítségeteket kérni, mert ez a terület nagyon messze esik tőlem:

Szellemi szabadfoglalkozású nyugdíjas többfelé számláz, és minden cég másképpen számolja neki a kifizetést, vontak tőle már csak SZJA-t, volt ahol SZJA||EHO-t, de akadt SZJA||EHO||nyugdíjjárulékot együttesen levonó is. A bácsi 50% költségelszámolást használ, volt, ahol a számlának eleve az 50%-át vették adóalapnak, és azután vontak le járulékot. Melyik a helyes?

A másik kérdésem, hogy mindezeket hogyan szerepeltesse az SZJA bevallásában?

Köszönöm, szép napot mindenkinek! Ani

[validitas]

Szia Ani!

A szellemi szabadfoglalkozás bevételéből a jövedelmet kétféleképpen lehet meghatározni:

1./  vagy költségszámlák nélkül, 10% költségátalány figyelembevételével. Ekkor bevétel -10%= 90% az SZJA alapja, azaz a jövedelem.

2./  vagy a magánszemély nyilatkozik, hogy a költségeit tételesen, számlák alapján kívánja a bevételével szemben elszámolni. Ekkor nyilatkozhat max. 50% költségről (vigyázni kell, mert ha a végén kevesebb a költség, "büntetés" SZJA-t kell fizetni!). Ekkor bevétel -50% költség= 50%  az SZJA alapja, azaz a jövedelem. Szerintem célszerűbb kevesebbről nyilatkozni, adóbevalláskor úgyis a ténylegesen igazolt költség levonható, viszont nem kell esetlegesen büntetést fizetni.

Járulék és  EHO:  itt szintén két lehetőség van:

- ha az SZJA-alapja (azaz a jövedelem)  nem éri el a minimálbér 30%-át (napi összege a 30-ad részét), jelenleg 69.000 * 30% = 20.700 Ft/hó (napi 690 Ft) -ot, akkor csak SZJA-t kell belőle vonni, és a kifizető fizet utána 11% EHO-t. Ezt nem levonni kell, a kifizetőnek kell megfizetnie!

- ha a jövedelem ezt meghaladja, akkor a nyugdíjastól is le kell vonni a 9,5% nyugd.járulékot az SZJA-n felül, valamint a kifizető megfizeti a járulékokat.

Szóval az SZJA-n felül EHO-t semmiképpen sem kell vonni, nyugd.járulékot pedig csak az összeghatár túllépése esetén kell vonni.

Üdv: Böbe 

[melcsi62]

A simán adószámos magánszemély még nem egyéni vállalkozó. Tehát mikor ez az adószámos nyugdíjas magánszemély a kifizetést megelőzően, (a szerződéskötéskor/ legkésőbb a számla átadásakor) adott nyilatkozat a (költség: 10% vélelmezett, vagy X %, max.50% lehet, nyugdíj összege!!, fizet-e utánna valaki tételes eho-t 2007!!) figyelembevételével kellett, hogy a számlázott kifizetendő bruttó összegből levonja a

nyilatkozat szerinti SZJA-t (a nyugdíjra, mint adóterhet nem viselő járandóságra is tekintettel, vagy fix-en 36%-ot),  ha 50% költségről nyilatkozott, akkor adó alap 50%., s ha az adóalap alapján biztosítottnak minősül adott díjazás (minimálbér 30%-át meghaladó adóalap) ,  akkor áprilistól vonni kellett belőle 8 % nyugdíjjárulékot 2007-ben (gondolom, hogy 2007-ről kérdezel, mert SZJA bevallást kérdezel) és 4% természetbeni eü.bizt.járulékot  -  a többi járulékot a kifizető volt köteles fizetni, azok nem levonásosak.

A "bácsinak" nyilván meg vannak a saját példányai a tett nyilatkozataiból, valamint a számlák másolat, továbbá a kifizetőktől kapott elszámolási lap/járulék igazolás.

Az SZJA bevallásába a kapott igazolások és a rendelkezésére álló bizonylatok alapján kell szerepltetnie a kifizetők által levont SZJA-t,  ha a kifizető elmulasztotta levonni, akkor azt a magánszemélynek saját magától kellett megfizetnie minden negyedévre vonatkozóan, a negyedévet követő hó 12-ig. Ha volt ilyen s az elérte évesen a 10 eFt-ot, azt vallani is kell.  Ha a "bácsi" kevesebb költséget tud bizonylatokkal igazolhatóan elszámolni a bevételeivel szemben ténylegesen, mint amiről nyilatkozott (50%), akkor valótlan nyilatkozat miatt be kell vallania a bevallásban az un. büntető (12% ) SZJA-t is.

Nem írod, hogy az adóalapok egy-egy hónapra vonatkozóan, egy-egy kifizető felé elérte-e a minimálbér 30%-át (20.550 Ft/hó, 685 Ft/nap,  adóalap: számla végösszeg mínusz nyilatkozott költség összeg/költség%)  Ha nem érte el, akkor az az adott kifizetés nem jár biztosítotti kötelezettséggel, tehát, SZJA előleget kell vonni és a kifizető fizet utánna százalékos eho-t.

A Bácsi a számlái alapján tudja, hogy kiknek adott számlát, tehát ha esetleg nincsenek meg a kifizetésekről szóló elszámolási lapok/igazolások/nyilatkozatok - akkor azokat szerezze be a bevalláshoz, mert a bevallás adatait, igazolásokkal, bizonylatokkal az elszámolt érvényesített költségeket számlákkal egy ellenőrzés alkalmával bizonyítani/igazolni kell.

Üdv. 

[andulka]

Szia!

 

A bevallásban a 9. sorba kell írni.

A címlapon nyilatkozni kell, hogy

- magánszemélyként adja be a bevallást, és 

-a tételes költségelszámolást alkalmazza.

 

(Nem kérek pontot, add nyugodtan Böbének, Melcsinek mert ők minden fontos tudnivalót leírtak)

 

Üdv. Andi

[Kirani]

Köszönöm szépen a gyors és nagyon részletes válaszokat a járulékokról, és persze Andi kiegészítését a bevallásról! További szép napot: Ani  

[pisze1]

Egyetemi hallgató vagyok. Lehetőségem van alkalmanként fordítási és tolmácsolási munkákra. A kérdésem az, hogy melyik a legkedvezőbb "vállalkozási" forma, amivel végezhetem a munkát. Hallotta a szellemi szabadfoglalkozásról, de ennek a tevékenységnek melyek a terhei, és kit terhelnek?

Köszönettel:

 András

[Kirani]

Kedves András!

Esetedben szerintem nem szükséges sem adószám kiváltása, sem vállalkozás indítása - persze ha a megbízó vállalja a kifizetést SZJA levonással. Plusz tudtommal az APEH évekkel ezelőtt megszüntette a "szellemi szabadfoglalkozású" engedély kiadását.

Gondolom az éves bruttó kifizetés így mellékjövedelemként nem érné el az 1.700.000,-- forintot, így az alacsonyabb, 18% SZJA kerülne levonásra. A fordítási-tolmácsolási munkákra elszámolható a 10% költség számla nélkül, így a kifizetés eszerint alakul:

Pl. a bruttó díj: 20.000,-- Ft, ebből lejön ennek a 10%-a (-2.000,--), így az adóalap, ami után fizetni kell az SZJA-t, 18.000,-- forint lesz. Az adó (18.000,-- forintnak a 18%a) 3.240,--, amit viszont a bruttó díjból (20.000,-- forint) kell levonni. Így a példaként említett összegnél a bruttó 20 ezerből 16.760.-- forint marad "zsebben." 

Ebben az esetben a levont SZJA-t (a fent számolt 3.240,-- Ft) a megbízó cég vallja és fizeti be, ezen felül pedig 11% EHO-t a fizet be, szintén a 18.000,-- forint után számolva (ami az elszámolásban nem szerepel, mert ez a kifizető kötelezettsége). (Erről bővebben a fenti válaszokban olvashatsz, az elsőben Böbe nem szakmabeliek számára is nagyon érthetően leírja ezt).

Fontos, hogy ha SZJA levonással fizetik ki a munkát, nyilatkoznod kell néhány dologról. Benne kell lennie a nyilatkozatban annak, hogy diák vagy, nincs heti 36 órát elérő / meghaladó munkahelyed vagy minimálbéred, és hogy az SZJA levonást milyen százalékkal kéred (ha adsz egy email címet, küldök egy mintát, amit a mi cégünk használ a szerzőknek honoráriumok kifizetésére).

Itt a fórumon több olyan kérdés felvetődött már, hogy mikor-milyen vállalkozást érdemes elkezdeni. Az általános vélemény (pénzügyes-könyvelői szemmel), hgy a rengeteg adminisztráció, adók, járulékok, bevallások hatalmas terhet rónak mindenkire, plusz egy vállalkozás elindítási költsége nagyon magas, így akkor éri meg vállalkozni, ha havi szinten a félmilliós bevétel garantált (persze vállalkozások indításakor vannak kedvezmények, ez csak egy általános szám). Így szerintem egyelőre ezen gondolkodni felesleges.

Remélem, érthetően írtam le, de bármi kérdés van, írj nyugodtan.

Szép napot: Ani

[gariv]

Szia Ani!

Bocsánat, hogy zavarlak egy lezárt kérdéssel kapcsolatban.

Szeretném  megkérdezni tőled, hogy egy nyugdíjas újságíró szeretne szellemi szabadfoglalkozású lenni, akkor az adószám kiváltásánál nyilatkoznia kell hogy ÁFÁ-s, vagy nen ÁFÁ-s akar lenni, illetve a költségelszámolás mértéke minden évben változhat?  Mikor döntheti el, hogy 10%-os, vagy pedig max.50%-os ktg elszámolást választ?

Ha kiszámlázott cikkirást, akkor a kifizetőnek kell az SZJA előleget  és a 9,5%-os nyugdijbiztositási járulékot, illetve ha nem éri el a 20700,- ft/hó jövedelmet, akkor a 11%-os EHO-t megfizetni utána? 

Ezt jól gondolom, illetve a változás annyi, hogy tavaly volt még az, hogy a jövedelem után kiszámított SZJA-ből le lehetett vonni 25%-ot , max. 50.000ft.ot.

Köszi a választ: Évi 

 

[Kirani]

Szia Évi!

Bocsánat, csak most jártam ennél a kérdésnél, és látom, hogy jó régen írtál. Biztos, hogy már nem aktuális, de azért válaszolok, hátha valakinek még jó lesz, illetve hátha Te is tudod használni.

A levonható költséghányad mértéke (min. 10, maximum 50%) bármikor változhat, akár kifizetésenként variálhatja az újságíró, hogy melyikből mennyi levonást kér. (Csak arra kell figyelni, hogy ne lépje túl a százalékérték a költségek összegét, de ez legyen az ő gondja, a 12%-os büntetés tudatában).

A másik, hogy tudtommal az APEH már régóta nem ad ki "szellemi szabadfoglalkozású" jogcímű igazolványt. Ehelyett a legjobb - mert a feltételek elvileg adottak -, ha a nyugdíjas újságíró EKHO alá tartozó lesz, ahhoz kell egy nyilatkozat, és egyszerűen intéződik a levonás-bevallás.

Tényleg ne haragudj a késésért, sajnos a régi megadott értesítős emilcímem sokat szórakozott, rengeteg levelet és értesítést nem kaptam meg, így nem láttam ezt sem.

Szép napot! Ani