Hogyan tudom kiiktatni a felmondási időt?

[DerStauner]

Sziasztok!

Dolgozok egy cégnél, ahol a számomra kedvezőtlen körülmények és az elvégzendő munka milyensége miatt fel akarok mondani. Viszont a felmondási időt (30 nap) nem akarom letölteni, mert a lehető leghamarabb szeretnék kezdeni új munkahelyemen.

Olvastam, hogy felmondási idő a munkavállaló rendkívüli felmondása esetén nincs. A törvény viszont nem definiálja eléggé, hogy milyen okok miatt adható be rendkívüli felmondás (végül is nem is várható el tételes felsorolás). Azonban szerintem okot mindenkor mindenre lehet találni.

 Azt is olvastam, hogyha a munkavállaló nem tölti ki a felmondási időt, akkor az arra (vagy arányaira) eső átlagkeresetét meg kell fizetnie a munkáltatónak. Természetesen ezt sem akarom.

Tehát a kérdésem az lenne: Hogyan tudok ebből a helyzetből a lehető legjobban (legkevesebb felmondási idővel, ideális eset 0 nap) kijönni?

Azt még tudni kell, hogy a cég, ahol dolgozok, 100%, hogy élni fog mind a 30 nappal, ugyanis nem jön jól nekik, hogy elhagyom őket. 

ps: Környezetemben többször is volt rá példa, hogy dolgozók hagytak ott más céget, anélkül, hogy egy napot is maradtak volna felmondási idő címén.

ps2: a felmondási időt tulajdonképpen miért találták ki? a munkáltató védelmére? 

 

[Napraforgó]

Szia! Szerintem akkor jössz el amikor akarsz, főleg ha van "új" munkahelyed.  Legfeljebb az addig járó  szabadságod veszíted el -  azaz nem viheted át a másikhoz-, vagy a munkanélküli segélyt. A ledolgozott bért ki kell hogy adják. Ha mégsem járulnak hozzá, legfeljebb a kilépő papírokat csak egy hónap múlva adják ki. Bár azt meg kötelező az utolsó munkanapon kiadniuk. Viszont, ha olyan munkakörben dolgozol, ahol az "átadás" felelősséggel is jár (pl:anyagkészlet-raktáros), akkor ezeket a dolgokat előtte le kell rendezned. 

 A felmondási idő tulajdonképpen mindkét felet védi, de ha el akar menni valaki, mi "el szoktuk engedni".

[zspotorke]

Szia!

Jogellenes a felmondás, ha a munkavállaló a felmondási időt részben, vagy egészben nem tölti le.

A jogellenes munkavállalói megszűntetés alapján a munkavállaló a reá irányadó felmondási időre járó átlagkeresetének megfelelő összeget köteles a munkáltatónak megfizetni. A munkáltató ugyanakkor jogosult az ezen mértéket meghaladó kár érvényesítésére is.

A munkáltató a munkaviszony munkavállalói jogellenes megszüntetéséből eredő követeléseit a munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályok szerint érvényesítheti, általában tehát a Munkaügyi Bíróság előtt, kollektív szerződés rendelkezése alapján pedig munkáltatói határozattal.

Ezt azért alkalmazhatja Veled szemben a munkáltatód - csak úgy másnap nem mész be dolgozni.

Próbáld áttanulmányozni a rendkívüli felmondás esetét - hátha ott megfelelő indokot találsz az azonnali kilépéshez.

Célszerű  lenne megegyezni a munkáltatóval - mert egy elmérgesedett kapcsolatnak már mindenki csak a kárát látja - illetve ahogy Napraforgó is írta, vannak olyan kötelezettségek, amelyeken nem lehet túllépni egyik napról a másikra.

Üdv: P.Zsuzsa

[zspotorke]

Sziasztok!

Bár én is támogatom a közös megegyezést, de a kérdés nem az volt, hogy mit támogatunk, hanem a rendkívüli felmondás. Ezért szükségesnek tartom az alábbiak ismeretét:

A Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésének szabályai között rendelkezik a rendkívüli felmondás intézményéről. Eszerint a munkaviszonyt mind a munkáltató, mind a munkavállaló rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy ha egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.Az első fordulatban valamennyi szónak súlya van: a másik félnek a munkaviszonyból származó valamely lényeges kötelezettséget kell jelentős mértékben megszegnie úgy, hogy a kötelezettségszegő magatartása egyben szándékos vagy legalább súlyosan gondatlan legyen. Itt minden feltételnek teljesülnie kell tehát ahhoz, hogy a rendkívüli felmondással jogszerűen élni lehessen. Például: A munkabér fizetése köztudottan a munkáltató munkaviszonyból származó egyik legjelentősebb kötelezettsége, a többhónapos csúszás pedig teljes joggal tekinthető jelentős mértékűnek. Ha tehát a munkáltató több hónapon át szándékosan elmulasztja a munkabér kifizetését, ez általában feljogosítja a munkavállalót a rendkívüli felmondás benyújtására. A második fordulat a másik fél egyéb olyan  akár a munkahelyen kívül tanúsított  magatartásait öleli fel, amelyek a munkaviszony fenntartását az azt megszüntetni kívánó fél számára a jövőre nézve lehetetlenné teszik.A  rendes felmondást választása esetén  az irányadó felmondási időt - törvény szerinti -  le kell töltenie. Rendkívüli felmondás esetén azonban munkaviszonya azonnali hatállyal szűnne meg  anélkül, hogy bármiféle felmondási idő szóba jönne. Ha rendes felmondással szüntetné meg a munkaviszonyt, nem kaphatná meg a Munka Törvénykönyve szerinti végkielégítést. Ha viszont ezt rendkívüli felmondással tenné, a munkáltatói rendes felmondás esetén járó végkielégítést is igényelhetné, s ezenfelül a munkáltató köteles lenne annyi időre járó átlagkeresetet részére kifizetni, amennyi a munkáltatói rendes felmondás esetén járna. Mindezeken kívül követelhetné még felmerült kárának megtérítését is.A rendkívüli felmondással kapcsolatban azonban néhány alapvető szabályt feltétlenül be kell tartani. A rendkívüli felmondás csakúgy, mint valamennyi munkaviszony-megszüntető nyilatkozatot  írásba kell foglalni. Továbbá ellentétben a rendes felmondással, amelyet a munkavállalónak nem kell megindokolnia  a rendkívüli felmondást tartalmazó dokumentumba világosan bele kell írni annak pontos okát is. A rendkívüli felmondás gyakorlását a Munka Törvénykönyve szigorú határidőkhöz köti. A rendkívüli felmondás jogát csak az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül (szubjektív határidő), legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül lehet gyakorolni (objektív határidő). Bűncselekmény elkövetése esetén azaz, ha ez képezi a rendkívül felmondás alapját  az objektív határidő a büntethetőség elévüléséhez igazodik.

Amennyiben e szabályoknak megfelelően közli a munkavállaló a rendkívüli felmondást, az a munkaviszonyt azonnali hatállyal meg fogja szünteti. Persze elképzelhető az is, hogy a munkáltató nem tartja majd jogosnak a rendkívüli felmondását, s ennek megfelelően nem lesz hajlandó a törvényben előírt, fentebb említett járandóságokat megfizetni. Ilyenkor keresetet kell indítani a munkaügyi bíróság előtt annak érdekében, hogy mindezekhez hozzájusson a munkavállaló. Természetesen a perben ezek mellett továbbra is követelheti a munkáltató által ki nem fizetett és elmaradt havi munkabér-összegeket is.

Üdvözlettel: P.Zsuzsa

 

[zspotorke]

Szia Marcsi!

Dehogy akarom én rábeszélni a rendkívüli felmondásra a kérdezőt! Tanácsolni sem akarom!  Azt írtam az elején, hogy én is a békés megoldások (közös megegyezés) híve vagyok. A munkabér "nem fizetés" pedig csak egy példa volt, hogy érzékeltessem, hogy mely körülmények fennállása vezethet a rendkívüli felmondáshoz.

Amiért leírtam a rendkívüli felmondás lényegét ill. buktatóit, azt pont azért tettem, hogy lássa a kérdező, hogy mennyire "macerás" ügy ez a megoldás.

Üdv: P.Zsuzsa

[DerStauner]

Elnézést, hogy ennyi idő elteltével reagálok válaszaitokra. Nagyon tanulsáogosak voltak.

Igazából pontosítani (körülmények) csak azért nem akartam, mert hátha a munkáltatóm is olvassa ezt a fórumot szakmájából kifolyólag, és felismeri, hogy kiről van szó.

Megítélésetek szerint milyen oknak számít az, hogyha én, mint alkalmazott, Budapestre vagyok bejelentve (papírom is van róla), de a napi 8 órát nem ott, hanem Tatán dolgozom le, mert ott is van irodája a cégnek. A próbaidős munkaszerződésemben az állt, hogy a munkavégzés helye a munkába állás napján Tata, de a munkavállaló foglalkoztatható a vállalat más irodájában is, ami azonban nem lépheti túl - eltérő megállapodás hiányában (nem volt ilyen) - a két hónapot évenként. A próbaidő letelte után ezt a passzust úgy módosíották, hogy a munkavállaló munkáját változó munkahelyen végzi a felettesei utasításának megfelelően. "Természetesen" azóta is Tatán dolgozok. 

Válaszotokat előre is köszönöm.

[nzs1978]

A változó munkahely fogalma a munkáltató különböző telephelyeire történő beosztás lehetőségét jelenti. Ez valósul meg akkor, ha például a munkáltatónak több boltja vagy termelőegysége van, és a munkavállalót meghatározott időszakonként más telephelyen történő munkavégzésre osztja be. Ebben az esetben a munkáltatót mindössze annyi kötelezettség terheli, hogy az első munkavégzési helyről tájékoztassa a munkavállalót. Amennyiben valamely juttatás, jogosultság, munkavállalói létszám megállapítása a munkavégzés helyéhez kötődik, akkor változó munkahely esetén munkahelynek azt a telephelyet kell tekinteni, ahova a munkavállalót beosztották.

tehát ebben az esetben, mivel a munkaszerződésedet a próbidő lejárata után ennek megfelelően módosítottátok, így sajnos azt kell mondanom, hogy sztem ez íg szabályos.

Üdv Zs