Adófórum

Egy Bt. 2005. novemberében alakult. A társasági szerződés kitér a beltag díjazására a következő módon: " XY beltag ellátja a társaság üzletvezetését, a társasággal munkaviszonyban nem áll. Részére díjazás akkor jár, ha munkát végzett és ennek kapcsán a társaságnak bevétele jelentkezik" (Tulajdoni hányada 33%)

Jól értelmezem, hogy júl. 1. előtt a beltagnak mindenképp tagi jogviszonyban kellett lennie, még ha nem kapott is díjazást, de meg kellett fizetnia a minimálbér utáni járulékokat? Júl. 1-től pedig megbízási jogviszonyban látja el a teendőit, akár 0 Ft-ért, ebben az esetben biztosítási jogviszony nélkül?

Köszönöm előre is a segítséget!

Szilvi

Szia Szilvi!

Szerintem a július 1. előtti jogviszonyt jól érted, meg kell fizetni a minimálbér utáni járulékokat. Július 1 után sincs ebben alapvető változás, mert a gt. és a tb. nem minden esetben van szinkronban. A tb. biztosítottnak minősíti abban az esetben, ha személyesen részt vesz a cég tevékenységében és meg kell fizetni a járulékokat, kivéve ha máshol 36 órát elérő biztosítása van. A beltag öngólt rúgott magának a társasági szerződéssel, mivel kikötötték, hogy a társasággal munkaviszonyban nem áll. A júliusi gt. módosítást követően az ügyvezetést csak megbízási jogviszonnyal lehet ellátni, akár 0 Ft díjazásért, azonban az új szabályok nem zárják ki, hogy a beltag munkaviszonyt létesítsen a cégével munkavégzésre. A szakmánál maradva: Egy könyvelő cég beltagja megbízási jogviszonyban ellátja a cég ügyvezetését ami kifejetetten a cég képviseletre és az azzal kapcsolatos teendőkre vonatkozik, és munkaszerződést köt a céggel, mert végez könyvelési tevékenységet is.

bigaudit

Sziasztok!

 A vezető tisztségviselők lehetnek megbizási szerződéssel, de kivéve akkor, ha a Bt beltagjából csak egy van, mert akkor a törvény előirja, hogy ő csak társas vállalkozóként lehet biztositott.

Ő utána szerintem társas válllakozóként, tagi jogviszonyban, - ha máshol nincs 36 órát meghaladó  foglalkoztatással járó biztositási jogviszonya - a mindenkori minimál bér után meg kell fizetni a járulékokat. Sőt rá is vonatkozik szerintem a dupal járulék fizetési kötelezettség. Amit be kellett volna 10.12-ig jelentenie, hogy a bt nem tudja kifizetni, csak a 62.500,- ft.ot.

Szia: Évi 

Szia Csigabiga!

Ezt leirva elég érthetően, egy APEH kiadványból irtam.

Apeh-nél ügyfélszolgálaton volt kitéve  " A társas vállalkozás és a társas vállakozó járulékfizetésének alapvető szabályai 2006" 

és alulra 18. szám.

Ez kb. 4 oldal. Ha gondolod és adsz meg egy fax számot elküldöm neked.

Szia : Évi 

Köszönöm szépen. Egyenlőre megpróbálom megtalálni:), ha nem megy, akkor megírom a faxszámom. Nagyon rendi Vagy!

Szia!

Igen, csak ebben szóról szóra le van irva, hogy ezt csak tagi jogviszonyban végezheti, ha a bt.nél beltag.

Szia:Évi

A Gt. szerint az ügyvezetőnek társasági tagi jogviszonya keletkezik. Az erre vonatkozó rendelkezéseket, ha a Gt. nem tartalmazza, akkor arra a PTK megbízási szerződéssel kapcsolatos rendelkezéseit kell alkalmazni.

Ez a következőt jelenti: A tagot a társasági szerződés aláírásakor vagy később a tulajdonosok megbízzák az ügyvezetéssel. Rögzítik, hogy ezért cserébe mi jár neki. Ez egy megbízás. Ha a tag a fő tulajdonosa a vállalkozásnak vagy akár az egyetlen képviseleti joggal rendelkező tag, akkor is létrejön a tarsasági tagi jogviszony. A megbízás ez esetben tulajdonképpen formális. Mivel ő mondja ki az utolsó szót, így értelmetlen egy saját magának adott díj az ügyvezetésre, de ettől még társasági tagi jogviszonyban áll csak a PTK szerinti megbízásra vonatkozó rendelkezések nem igazán használhatóak.

Ezt így mindenki TELJESEN KÜLÖNÍTSE EL A TB SZERINTI SZEMÉLYES KÖZREMŰKÖDÉSTŐL!

Ugyanis ezt is szabályozza a Gt. Az ügyvezetés legyen az akármilyen akár egyszemélyes társaság vagy éppen bt. beltag esete, ha a cég nem végez tevékenységet akkor az ügyvezető csak ügyvezetést lát el, ami társasági tagi jogviszonyt keletkeztet, de nem jár személyes közreműködéssel és nem keletkezik a TB szerinti társas vállalkozói tagi jogviszony. Így nem is kell járulékokat fizetni. Attól függetlenül, hogy a tag érvényes PTK szerinti megbízási szerződéssel látja el ezt a tevékenységet vagy sem.

Ha viszont mindenképpen akar kivenni a tag pénzt a vállalkozásból és az illető a fő tulajdonos azt ügyvezetőként nem is tudja megtenni, hanem más jogcímen vezető tisztségviselőként kellene megtenni.

A megbízás szempontjából teljesen mindegy, hogy ki gyakorolja a munkáltatói jogokat. Ez független ettől.

Kedves Bigaudit! Ha valaki személyesen részt vesz a cég tevékenységében azt a Gt. is személyes közreműködésnek nyilvánítja, csakhogy az ügyvezetés az még a Gt. szerint nem személyes közreműködés és mivel a TB ezzel nem fogalmaz meg ellenkező szabályt így nagyon is összhangban vannak.

Üdvözlettel: Gyergyói István