A Gt. szerint az ügyvezetőnek társasági tagi jogviszonya keletkezik. Az erre vonatkozó rendelkezéseket, ha a Gt. nem tartalmazza, akkor arra a PTK megbízási szerződéssel kapcsolatos rendelkezéseit kell alkalmazni.
Ez a következőt jelenti: A tagot a társasági szerződés aláírásakor vagy később a tulajdonosok megbízzák az ügyvezetéssel. Rögzítik, hogy ezért cserébe mi jár neki. Ez egy megbízás. Ha a tag a fő tulajdonosa a vállalkozásnak vagy akár az egyetlen képviseleti joggal rendelkező tag, akkor is létrejön a tarsasági tagi jogviszony. A megbízás ez esetben tulajdonképpen formális. Mivel ő mondja ki az utolsó szót, így értelmetlen egy saját magának adott díj az ügyvezetésre, de ettől még társasági tagi jogviszonyban áll csak a PTK szerinti megbízásra vonatkozó rendelkezések nem igazán használhatóak.
Ezt így mindenki TELJESEN KÜLÖNÍTSE EL A TB SZERINTI SZEMÉLYES KÖZREMŰKÖDÉSTŐL!
Ugyanis ezt is szabályozza a Gt. Az ügyvezetés legyen az akármilyen akár egyszemélyes társaság vagy éppen bt. beltag esete, ha a cég nem végez tevékenységet akkor az ügyvezető csak ügyvezetést lát el, ami társasági tagi jogviszonyt keletkeztet, de nem jár személyes közreműködéssel és nem keletkezik a TB szerinti társas vállalkozói tagi jogviszony. Így nem is kell járulékokat fizetni. Attól függetlenül, hogy a tag érvényes PTK szerinti megbízási szerződéssel látja el ezt a tevékenységet vagy sem.
Ha viszont mindenképpen akar kivenni a tag pénzt a vállalkozásból és az illető a fő tulajdonos azt ügyvezetőként nem is tudja megtenni, hanem más jogcímen vezető tisztségviselőként kellene megtenni.
A megbízás szempontjából teljesen mindegy, hogy ki gyakorolja a munkáltatói jogokat. Ez független ettől.
Kedves Bigaudit! Ha valaki személyesen részt vesz a cég tevékenységében azt a Gt. is személyes közreműködésnek nyilvánítja, csakhogy az ügyvezetés az még a Gt. szerint nem személyes közreműködés és mivel a TB ezzel nem fogalmaz meg ellenkező szabályt így nagyon is összhangban vannak.
Üdvözlettel: Gyergyói István
