Szia!
A fizetett ünnep elnevezése a Munka Törvénykönyve értelmében: Munkaszüneti nap.
125. § (3) Munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1., és december 25-26.
Tehát, ha dolgozik:
149. § (1) Munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján munkát végző
a, havidíjas munkavállalót - a havi munkabérén felül - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabére,
b, teljesítménybérrel vagy órabérrel díjazott munkavállalót - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérén felül - a 147. § (3) vagy (5) bekezedésében meghatározott ellenérték is megilleti.
(147 § (3): A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap.
(5) A (2)-(3) bekezdéstől eltérően a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként - a rendes munkabéren felül - átalány is megállapítható.
(2) A munkaidő beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan , illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven szzalék. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként -pótlék helyett- szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzet munka időtartamánál. )
Ha nem dolgozik:
151 § (2) A munkavállaló részére távolléti díj jár:
d, a munkaszüneti nap (125§) kiesett időre.
Üdv.: Szilvi