Bejelentés - megbízás

[Ritaemma]

Sziasztok! Ha megbízási, vagy vállalkozási jellegű jogviszony keretében foglalkoztatok valakit azt mikor és hogyan kell bejelentenem? A megbízási hosszabb időtartamra szólna, nem rendszeres fizetéssel. Köszi: Rita

[M.Éva]

Szia Rita! A 07T1041-en a B oszlop 3 és 5 sora. A megbízásos kódja a 1202, előjön a legördülőből.

Üdv:Éva

[Ritaemma]

Köszi Éva! De mikor? A tevékenység megkezdése előtt? Ha a minbér 30%-a alatt van a díjazás akkor is jelentem? 0708:Ha a megbízásosnál van olyan, h adott hónapban nincs kifizetése, akkor jelentem nullásan? Köszi:Rita

[M.Éva]

Szia Rita!

Felejtsd el az első hozzászólásomat! Találtam egy feljegyzést, azzal korrigáld:2007.május 29-től nem kell a megbízás tényét a T1041-esen jelenteni, ha alkalomszerű a megbízás és a magánszemély igazolja, hogy máshol van tb jogviszonya. A kifizetéskor kell vizsgálni, hogy ebben a jogviszonyban biztosítottá válik-e (a 30% téma),ennek megfelelően kell a járulékokat vonni-nem vonni, és arra a hónap-ra kell az adatszolgáltatást adni róla.

Üdv: Éva

[Pikikee]

Sziasztok!

Másoltam :-)
A gazdasági társaságoknál egy adott munka elvégzése kapcsán gyakran kérdésként merül fel, hogy milyen jogviszonyban is történjen a foglalkoztatás? Munkaviszony, megbízási vagy vállalkozási jogviszony, egyéb jogviszony stb.? A foglalkoztatási jogviszony helyes megválasztása nagyon fontos, hiszen alapvetően meghatározza az adó- és járulékfizetési terheket.

A foglalkoztatás során a megbízási szerződés elterjedt forma. Fontos tudni, hogy a megbízási szerződésre nem a Munka Törvénykönyve, hanem a Polgári Törvénykönyv 474-483. §-ai meghatározóak. Ez a foglalkoztatási forma a munkaviszonynál kötetlenebb, s az adó- és járulék terhei is kedvezőbbek.

A megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a megbízó utasítása szerint és érdekében a rábízott ügyet ellátni.  A megbízó díj fizetésére köteles, kivéve, ha a felek közötti viszonyból, illetve az ügy természetéből arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügyellátást ingyenesen vállalta. A megbízás díja a szerződés megszűnésekor esedékes, de a megbízott a díjra abban az esetben is igényt tarthat, ha eljárása nem vezetett eredményre. A megbízott csak ügyellátásra köteles és nem pedig az eredmény elérésére.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint ez önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít. A magánszemély választhatja a tételes költségelszámolást, illetve a 10 százalékos költséghányad alkalmazását is. A tételes költségelszámolás alkalmazása esetén az szja adóelőleg és járulékalap meghatározásakor maximum 50 százalékos költségrész vehető figyelembe, és természetesen a 10 százalékos költséghányad sem alapja az szja-nak és a járuléknak.

Fontos tudni, hogy a megbízási díj kifizetése esetén a magánszemélynek saját magának kell az „53”-as személyi jövedelemadó bevallást elkészítenie, ahol még arra is van lehetősége, hogy az 50 százalékos költségen túl is számoljon el költséget.

Amennyiben a magánszemélynek kifizetőtől származik a megbízási díja, abban az esetben a kifizetőnek kell levonnia, bevallania és befizetnie a 36 %-os adóelőleget. Azokban az esetekben viszont, amikor nem kifizetőtől származik a jövedelem, akkor a magánszemélynek saját magának kell az szja befizetési kötelezettséget teljesítenie a negyedévet követő hó 12-ig.

A járulékfizetési kötelezettség elbírálásánál azt kell először tisztázni, hogy a magánszemély a kifizetés által biztosítottá válik-e vagy sem. Ehhez a megbízási szerződés alapján meg kell nézni, hogy a kifizetett összeg a minimálbér 30 százalékát eléri vagy sem. (Jelenleg ez az összeg 19.650 Ft/hónap). Amennyiben a megbízási díj összege ezt meghaladja, akkor a kifizetőnek 29 % Tb járulékot kell fizetnie, a magánszemélytől pedig 8,5 % nyugdíjjárulékot kell levonni a járulékplafonig, valamint 4+3 % egészségbiztosítási járulékot. Abban az esetben, ha a megbízott máshol is rendelkezik foglalkoztatási jogviszonnyal, abban esetben csak 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell levonni, 3 % pénzbeni ellátás fedezetére szolgáló összeget nem, hiszen csak egy jogviszonyában lesz jogosult táppénzre a magánszemély.

Olyan esetben viszont, ha a kifizetett összeg nem éri el a minimálbér 30 %-át, akkor a magánszemély nem válik biztosítottá, így a 29 % Tb járulék-fizetési kötelezettség helyett, 11 %-os eho fizetési kötelezettség keletkezik.

Az adózás rendjéről szóló jogszabály (Art.) alapján a munkáltatóknak, kifizetőknek a foglalkoztatás, megbízás tényét január 1-től a 07T1041-es számú bejelentő lapot kell teljesíteniük. Kedvező jogszabályi változásra került sor az évközi törvénymódosítás kapcsán. 2007. május 29-től ugyanis, nem terheli bejelentési kötelezettség azt a kifizetőt, aki (amely) magánszemélynek alkalomszerűen teljesít megbízási jogviszony keretében adó- és vagy társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező kifizetést, feltéve hogy a magánszemély a kifizetéskor igazolja, hogy a megbízási jogviszonyával egyidejűleg a Tbj. 5 §-ában meghatározott más jogviszonya, jogállása alapján rá a társadalombiztosítási jogviszony kiterjed.

A megbízási díj után sem munkaadói, sem munkavállalói járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik. Alapja viszont a 1,5 %-os szakképzési hozzájárulásnak. A társasági adó szempontjából pedig elismert költségnek számít.